Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-09-23 / 38. szám
601 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 602 mi egyh. megyénkből indult ki e tekintetben az első mozgalom, közülünk neveztetett ki azon sziikebb körű bizottság is, mely a sz.-fehérvári rendkívüli gyűlésre tervezetét be is nyújtotta, nem veheti tehát senki rósz néven tőlünk, hogy a javaslat sorsa iránt nem közönséges érdeklődést tauusitottunk. Nem sokáig kellett azonban feszült várakozásban lennünk, mert a kinyomatott szöveg a referens által javasolt pár lényegtelen módosítással úgy szólván, minden vita nélkül elfogadtatott, miután már előzőleg a tervezők főképviselője, vagyis a tulajdonképeni tervező azon pontot, mely több felszólalásra adott volna okot, mert kellőleg nem indokolható, önkényt elejtette. A kérdéses pont a több hivatal viselhetés ellen irányult. Hej a boldog jóidőkben milyen fontos szerepe lett volna ennek az ügyreudnek! ma azonban már oly békés teimészetüekké lettünk, hogy alig akad, a ki egyszer is szóljon bővebben valamely tárgyhoz, tehát a külön lenyomat készítése jó ugyan, hogy elrendeltetett, de már az, hogy még utóbb is nem lesz kit rá figyelmeztetnünk, nem egészen olyan jó. Az igazgató tanács által beterjesztett s elintézett ügyek közül fölemlítendő a gymn. helyettesítés. Ugyanis mint a tanügynek minden barátja legmélyebb fájdalommal tudja, Szilágyi József főgymn. igazgató már több hónapja súlyos betegségben szenved. Iránta való elismerését, tiszteletét, szeretetét kifejezendő, a kér. közgyűlés az igazgató tanács javaslatára úgy intézkedett, hogy újra egyhangúlag megválasztotta a következő 6 évi cyklusra igazgatóul, de ugyanekkor egy évi szabadságidőt adott neki, a tanóráit ellátó tanároknak pedig külön díjazást határozott. Minden esetre méltó intézkedés a kerülethez. Szilágyi József tanári müködésa a pápai főiskola történetének egyik legszebb lapja. Jellemszilávdság, lángoló hazaszeretet, minden szép, nemes és jó ügy iránt való önzetlen lelkesedés azon kiváló tulajdonok, melyeket a classikusok ritka szakértelemmel tárgyalása közben tanítványai előtt szüntelen hangoztatni szokott, s melyekre nézve azok előtt ő maga élő példa. Adja Isten, hogy a kerület elismerő szeretete szintén egyik eszköz lehessen iskolánkra nézve oly drága egészségének minél előbb leendő visszanyerésében. A másik helyettesítés az által vált szükségessé, hogy a NM. Cultus miniszter ur Barabás Jenő tanár urat épen a tanév kezdetének napján állami főreáliskolai tanárrá nevezte ki. Minden esetre furcsa egy kissé, hagy a minisztérium tanév kezdetén tesz kinevezést. Hála azonban főiskolánk önfeláldozással működő tanárkara nemes ügybuzgalmának, ez a változás sem idézett elő zavart a tauügy rendes menetében, mi a közgyűlés tagjaira igen megnyugtató hatást gyakorolt. Legnevezetesebb volt minden esetre a pápai leányinternátus segélyezése tárgyában megindult vita, meiyet iskolai világi gondnok úr ő nagysága nyitott meg, Baráth Ferencz pápai egyh. megyei gondnok ur pedig berekesztett. A közben felszólaló kilencz érdemes ur talán nem veszi rósz néven, hogy személyenként nem nevezem meg őket; különösen a t. pápai urak elnézhetik nekem is ezt a kis „merényletet“ az ő »nagy merényletük11 után, mert hisz vigasztalódhatnak a latin példabeszédnek: „audaces fortuna iuvat“ rajtuk rájuk nézve szerencsés teljesülése által, a mennyiben a közgyűlés a fehérvári gyűlésen már megszavazott 525 forinton felylil az ugyanazon gyűlésen Komárom részére szánt 1000 forintot szintén az ő részükre rendeltei igen nagy szótöbbtéggel folyóvá tétetni s e mellett még 1600 frt 4°/n-os kölcsönt is adott a pápai internatusnak. így végződött ez alkalommal ez a nagy vita. Hogy jövőre azonban mi lesz, azt csak a jó Isten tudja. Ugyanitt kellene megemlékeznem a missio-ügy tárgyalásáról is, de mivel előre tudtam, hogy amit írnék, azt az én kedves szerkesztő barátom úgy is törölné: ennélfogva csak azon reményemnek adok kifejezést, hogy talán ez évben a NM. Convent is kegyes lesz megelégedéssel fogadni kerületünk jelentését, és igy levonásoknak talán majd nem leszünk kitéve, sem pedig holmi igazolatlan helytelenítésnek. A nagy számmal elintézett helyi érdekű, tehát kisebb jelentőségű ügyekről csak annyit mondhatok, hogy azok legnagyobb részénél helyben hagyattak az egyházmegyei határozatok, a mit csak megnyugvással fogadhat mindenki. A különböző segélyek kiosztása s az ismétlés tárgyainak is elintézése után a közgyűlés püspök ur 0 Méltósága által áldás kivánatokkal Szombaton délben rekesztetett be. Könyvismertetés. Dicsőíi József, Evangyéiiomi elmélkedések. Debreczen, 1893. Ára 3 frt. (Folytatás) A valiás lényegére vonatkozólag Dicsőíi igy adja a vallás meghatározását: „a vallás oly emberek társaságának boldogító vágya és meguemesitő életelve, kik már tudják vagy még nem feledték el, hogy ők bár e világhoz tartoznak, felette állanak e világnak s épen ezért életüket már itt ama világ felett álló legfőbb lény az Isten ösmerete szerint rendezik be.“ (16. 1.) Mielőtt e meghatározás elemzéséhez fognánk, szükségesnek látjuk feltüntetni Dicsőfinek egy évezredes, mert Ciceróra visszamenő s Buddeus óta az újabb dogmatikusokig általánosan használt definícióval szemben kifejtett argumentumait. „A vallás nem más, mint Isten megismerése és tiszteiébe,“—Dicsőíi szerinte meghatározás, mely nálunk is legelterjedtebb, legrosszabb s egyszersmind a legbünösebb.“ (13. 1.) Súlyos vádak, annyival súlyosabbak, mert a meghatározásnak nemcsak logikai helytelen voltát, hanem ethíkai rosszaságát is hangoztatják. Bár nem szándékunk sem Buddeust, sem a többi hasonló alapon álló prot. dogmatikust védelembe venni, a meghatározásnak elterjedtsége és tiszteletre méltó kora késztet arra, hogy a vádak, jogosultságát vizsgáljuk. „Nagyon rossz e meghatározás, mert szerinte vallásosnak tarthatja magát, a ki Istent ismeri és tiszteli, tehát mind az, a ki valamit tanult Istenről s külsőleg részt vesz az ö tiszteletében. És épen ezért nagyon bűnös is &
