Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-19 / 33. szám
519 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 520 reskedésre szerencsét hozott. — Persia vallási rendszere az ős eredetiség-ben tiszta volt, mig t. í. a mágusok, vagy is a vallás bölcsei, az igazságot tisztán magyarázták, a természet titkait fürkészték és azokból vonták le a következtetést; később a magia bővülései eliszapolták, holmi ördögi tudomány, emberi rövid észjárás is féllépvén. Az őseredeti Persa vallásról, classicus irók úgy emlékeznek, mint valódi isteni ihletésről, mely lelkesit és épit. Különben együtt volt abban liturgia, erkölcstan, orvostan, csillagászat és az isteni tisztelet módja. A főisten, kitől minden származik „Jezdan,“ ezt mint a tisztaság, fény, világosság kútfejét imádták és pedig tűz képében. Különben az is be van bizonyítva, hogy Zoroászter vett Mósestől bizonyos tételeket, csakhogy azokat át idomitá. A mi pedig a vallási archaeológia egész tartalmát illeti, azt kimeríteni szinte lehetetlen, ott évezredek mérhetetlen tengerében a legdrágább kincset lehet találni, mélység és magasság, megható, istenien fölséges, durva, emberi képek, gyémáut és sár, együtt van, miként emelkedik az emberiség föl az igazság istene felé és miként esik alá vastag sötétségbe! Tanúságul ez mind jó és szükséges. Hanem, ha a legtisztább, legtökéletesebb magaslatra vágyódik az emberiség, ha tökéletes akar lenni, mint az isten, akkor a tökéletes eszközt vegye elő, ez pedig Krisztus tudománya, az ut, élet és világosság ... Ez vezet el a szabadságra, egyenlőségre, ez töri meg a socialismus, commuuismus és anarchia őiiiletes és gonosz hatalmát és látni fogja az emberiség azt, a mit Jézus látott, a Sátánt le esni abból az égből, melybe az emberi rossz akarat, babona, tudatlanság emelte. Szabó József, r lelkész. Bars-ból. A barsi ev. ref. egyházmegye f. év augusztus hó 6-án Léván rendkivüli közgyűlést tartott, melynek főbb tárgyai ezek. 1. Br. Nyáry Béla egyh. megyei gondnok ő méltósága üdvözölvén a szép számmal egybegyült közönséget, a gyűlést megnyitja. Egyúttal jelenti, miszerint — az általánosan szeretve tisztelt és érdemekben gazdag nt. Jókai Lajos esperes úr lemondásával megüresedett esperesi szék betöltésére vonatkozólag a szavazást elrendelte. A szavazatboutó bizottság által felvett jegyzőkönyv felolvastatván, kitűnt: hogy a közbizalom ismételten nt. Jókai Lajos urat emelte az esperesi hivatalra. A szeretett esperes, — a ki e közben nem foglalta el az elnöki széket, — eleinte vonakodott a mandátumot elfogadni, a mennyiben — ő szerinte — lemondásának oka még most is fennáll; később azonban meghatva a minden oldalról nyilvánuló szeretet és bizalom demonstrativ jelei által és ki nem térhetve azok elöl, megilletődve jelentette ki, hogy kész alárendelni egyéni akaratát a közakaratnak s elfogadja az esperességet. Elfogadta mindeneknek nagy örömére, hogy meleg ügyszeretetével, bölcs tapintatával, páli prudentiájával, jánosi szelídségével kormányosa legyen egyházmegyénk hajójának annyi Scylla és Charibdis között. A gyűlés — Szabó Lajos vil. főjegyző indítványára, — e feletti örömének a jegyzőkönyvben adott kifejezést. 2. Ezután az 1894. évi június 18-ki egyh. megyei közgyűlés 4-ík pontjában foglalt rendelkezés értelmében Konkoly Th. Gyula, Juhász Pál és Mocsy Lajos a közgyűlés elé terjesztik az általuk készített következő öt szabályrendeletet: I. A barsi ev. ref. egyházmegye közigazgatási és törvénykezési ügyrendje. Ezen javaslat, mely a közgyűlés által egész terjedelmében el lett fogadva, ez alkalommal terjedelmes voltánál fogva nem közölhető, azonban, ha a nt. Szerkesztő úr egy más alkalommal becses lapjában tért szorítani szives leend a szó szerinti szövegnek: úgy azt a maga egészében közölni fogjuk. II. A zsinati törvény II. rész IV-ik fejezetében foglalt, szegények és árvák segélyezése és gondozásának módjáról szóló szabályrendelet. Ezen szabályrendelet úgy az emberbaráti szeretet magasztos elve, mint a törvény alapján minden gyülekezetnek kötelességévé teszi a maga szegényeiről és árváiról való gondoskodást. De, mivel alap nélkül építeni nem lehet, és a legmagasztosabb elv is csak hangzatos frázissá lesz. ha hiányoznak megtestesítéséhez a szükséges eszközök, hogy tehát ne tétessék illuzoriussá ezen szép és magasztos czél, melyet a javaslat contemplál, utasítást ad alaptőke, a „nervus rerum gerendarum“ megteremtésére. És pedig, hogy az ige minél előbb testté lehessen, utasítást ad, hogr a hívek már a f. évi conventio szedés alkalmával hivassanak fel adakozásra, hogy akár terményekben, akár pedig pénzben adják jelét jótékonyságuknak. Köteles továbbá minden lelkész miuden évben legalább egy vasárnapon e czélra leendő adakozásra felhívdbeszédet tartani, a mikor is egy külön — egyedül ezen adományokra — persely vagy tányér helyeztessék a más czélú adakozás elfogadására szánt perselyei mellé. Az egyházak kötelesek az évi költségvetés 1%-t ezen c/.élra fordítani, s általában minden tisztességes eszköz és mód felhasználandó a vagyon gyarapítására, a melyet a lelkéíZ elnöklete alatt a gondnok kezel a többi egyházi vagyonéhoz hasonló számadás mellett. Segélyezésre csak a kamatok fordíthatók. III. Az egyházi adózásra és a vagyonkezelés egyöntetűségére vonatkozó szabályrendelet annak idejében kellő számú példányokban kinyomatva, az egyházmegyéknek sőt az egyes egyházaknak is megküldetett, minélfogva ez alkalommal való ismertetése felesleges, annyival is inkább, mivel már e becses lapok hasábjain is ismertette Patay Károly lelkész. IV. A zsinati törvény 47 2. §-ából kifolyólag az egyh. megye területén levő más felekezethez tartozó középiskolák és katonai telepekben a vallástanitás módjára vonatkozó szabályrendelet, iletőleg javaslat. Az egyházmegye területen reál,- ipar,- kereskedelmi,polgári iskolák, catli. főgymnasiumok, nőnöveldék lévén,
