Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-19 / 33. szám
Ötödik évfolyam. 39. s/fun. Pipa, 1894. augusztus 19. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész I évre -t frt, félévre 2 frt. X MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. HIRDETÉSEK DIJA: •4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegch'j 30 kr. TARTALOM: Államsegélyes gymnásiumok. Borsos István. — A tékozlófiú iránti pazar szeretet. Miklós Géza. — Vallási Archaeología. Szabó József. —- Bars-ból. Juhász Pál. — A mezőföldi ev. ref. egyházmegye köréből.—«—s. Vegyes közlemények. — Szerkesztői üzenetek. Államsegélyes gymnásiumok. Hazai törvé^hozásunk amaz intézkedése, melylyel államsegély igénybevételét tette lehetőve olyan középiskoláink számára, melyek a tőle megállapított magas követelményekm k megfelelő nagy költségeket most már nem képesek előteremteni, minden tekintetben nemcsak méltányos, hanem kötelességszerü is volt. Csekély méltánylása ez azoknak a nagy áldozatoknak, melyeket protestáns egyházaink századokon át erejükön felül hoztak iskoláikra s melyekkel nemzeti művelődésünk fejlesztésében páratlan érdemeket szereztek. Azért különösnek és teljesen indokolatlannak mondható az a feltűnő tartózkodás, melylyel — különösen kezdetben — iskoíafentartó testületeink az államnak ezen méltányos és kötelességszerü segítségét fogadták. Mintha csak alamizsna lett volna, mely ellen a hog}omán}os önérzet tiltakozik, vagy talán Judás pénz, melylyel az autonómiát bocsátanak áruba, — úgy vonakodtak sokan az államsegély igénybevételétől. De mostanában már, *— mint a tények mutatják, — hanyatlóban van az ellenszenv s indokolatlan balitéletként szétfoszlik. Kálvinista iskoláink nagyobb része vagy megkapta az államsegélyt,.vagy alkuban van már megnyeréséért. Sőt a jelek azt mutatják, hogy rövid idő múlva kevés lesz olyan középiskolánk, mely az állam segélyét igénybe ne vette volna. S nagyon helyesen. Egyházaink ugyanis középiskoláik fentartásával az egyházi czélok mellett nagy részben állami feladatot végeznek. Ezért biztosított az állam az 1886-iki törvényben maga részére oly hatásos felügyeleti és ellenőrzési jogot iskoláinkkal szemben a tanítás eredményének megítélésére nézve, a mely ellenőrzési jogát az államnak nemcsak hogy kétségbe nem vonhatjuk, sőt el kell ismernünk, hogy sok tekintetben nagyon hasznos, a nélkül, hogy autonómiánk lényegét sértené. Ezért kötötte bizonyos feltételekhez az iskola nyilvánossági jogát, Ha most már iskoláinkkal szemben jogokat gyakorol s követelésekkel lép fel: akkor — tekintve azt a kultur-hivatást, melyet iskoláink úgy a jelenben betöltenek, mint a jövőben betölteni hivatva vannak, — csak kötelességszerü a tőle iskoláinknak adott segély, a melylyel hasonlithatlanul nagyobb költségektől menti meg saját magát. Indokolatlan előítélet és rémkép volt tehát mind az, ami eddig iskolafentartó testületeinket visszariasztotta az államsegély igénybevételétől. Az állam mint a legújabb politikai fejlemények legvilágosabban bizonyítják, nem lehet ellensége a protestáns egyházaknak s nem akarhatja csorbítani egyházi és iskolai autonómiánkat oly czélból, hogy azzal egy másik felekezetnek. pl. a katholikusoknak jogtalan előnyöket szerezzen. Nem képzelhető kormán}, még Zichy Nándor vezérlete alatt sem, mely az iskoláinknak adott államsegély révén az előbb említett indokból velünk szemben a jogfosztás terére léphetne. Nemhogy ellenünk irányzott rossz czélzat volna tehát föltételezhető az államsególyezésben, sőt inkább jóindulat jele, 38 Az egyház és iskola köréből MÜTlI HM mim HIVATALOS KÖZLÖNYE.
