Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-12 / 32. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 508 Először is ki kell jelentenem, hogy én a „meghívást“ választásnak nem tekinthetem, mert az csak megengedett módja annak, hogy ha a gyülekezet %-a valakit meghívni kíván, ezt tehesse, tehát a meghívásnál csak egy szosnélyről lehet szó, kiben öszpoutosul a szavazati joggal birókuak túlnyomó nagy többsége. Tulajdonkénen „választás“ alatt azt értem, ha a megürült állomást elnyerni óhajtók közül a választók szabadon választhatnak, és nem csak egy személyre, hanem ha a pályázók többen vannak, azok bármelyikére tetszés szerint adják szavazatukat. Az egyházi törvény a lelkészválasztást külön fejezetek alatt tárgyalja, s annak alkalmát s előkészítési módját a III. fejezetben adja elő. Ezen III. fejezetbau foglaltatik a 195. §, mely elég világosan intézkedik arra nézve, hog3r kik jogosultak a választásra. Ezen §-ban található fel, hogy választásra jogosultak azon egyháztagok is, kik az előző évekről rendes egyházi és közalapi tartozásaikat a választást megelőzőleg 1 hónappal lerótták. Sem ezen §-ban, sem sehol nem található az, hogy a pályázat utján való választásnál azon névsor szerint történik a szavazás, mely a meghívásos választásnál használtatott, sőt a IV. fejezetben, mely a meghívásról szól s tálg\ alja, hogy meghívás esetében miként kell eljárni, egy szó sincs arról, hogy a választás vezetésére kinevezett elnökség a véglegesen megállapított névjegyzéket lezárni s hitelesíteni van hivatva, egyszerűen csak annyit mond, hogy a névsor segélyével megállapítják, hogy a meghívást ellenzők többen vannak-e az összes jogosult választók V3-ánál ? De már a VI. fejezet alatt, mely a pályázat alkalmából való választás előkészítését tárgyalja, a 212. §-ban világosan meg van Írva, hogy a választáskor, vagy is a VI-ik fejezetben tárgyalt pályázatos választáskor, a választás vezetésére kinevezett küldöttség a választók névsorát a presbyteriumtól átveszi, s a véglegesen megállapított névjegyzéket lezárja és hitelesíti. Ha már most ezen említet 212. §. a VI. fejezetben lett felvéve, mely fejezet a pályázatos választásról szól, nagyon természetes, hogy a meghívás utján meghiúsult választásnál használt névjegyzék a pályázatos választásnál jogérvényes okmánynak el nem fogadható. Ha a 212. §. a IV. fejezetben, mely a meghívás utján való lelkészválasztásról szól, foglaltatnék, ez esetben tán igaza lehetne Szűcs Dezső urnák, hogy a meghívásra nézve lezárt névjegyzék bír érvényei és használandó a pályázatos választás alkalmával is, s itt tátong a zsákutcza, a melybe törvény magyarázásával ő tisztelendő^ége botlott. A fentebb előadottak s különösen a 105. §. alapján tehát, jogosultak a választásra azon egyház tagok is, kik a pályázatos választást egy hónappal megelőzőleg tartozásaikat lerótták, a mint erre nézve a nt. szerkesztő ur is igenlőleg nyilatkozott. A második kérdésre adott válaszában azt mondja Szűcs D. ur, hogy az általam feltett kérdés a tényállást nagyon subjective és nem elég híven adja elő, elő áll tehát ő mint ez ügyet ismerő a tényállással. No hát tiszt, uram! a tényállás nem az, a mit ön közöl, hanem a kö¥etkező:£A kérdésben említett presbyter, nyíltan bevallom, én vagyok. Az 1890- ik év végéig Berhidán készpénzzel fizettem egyházi adót. Az 1891. évben a presbyterium az egyházi adózás alul felmentett a nélkül, hogy én a felmentést kértem volua, azzal a megokolással, hogy az egyház érdekében tett szolgálataim bőven kárpótolják a reám esendő adót, s azou idő óta tőlem egyházi adót nem is követeltek. Való lehet az, hogy a felmentésről jegyzőkönyvet nem vettek fel, de hogy ez igy történt, az akkori presbyterekkel, — kik közül többen ma is presbyterek — bebizonyíthatom. Továbbá: hogy a lelkészválasztásra jogosultak lezárt névjegyzékébe felvéve voltam, azt is bebizonyíthatom Sztics D urnák a berhidai egyház presbyteriumával s a választók névjegyzékének összeállítása alkalmával elnökölt kiskovácsii lelkész úrral. Azon névjegyzék, melyre a tiszt, ur hivatkozik, hogy abbau felvéve nem voltam, másodszor készült. Készítette az Esperes ur engedelméből a lelkészválasztásnál személyesen érdekelt hely. lelkész ur, kinek kijelentése szerint az Esperes ur engedte meg azt, hogy nevem a teljesen lezárt névjegyzékből töröltessék és egy újabb jegyzék állittassék össze. Tény tehát, hogy nevem „szeszélyéből töröltetett ki. A mit pedig a törvény ellenére tenni nem lett volna szabad. A presbyterium által — te’jes ülésében — összeállított s lezárt névjegyzéket megsemmisíteni s a helyett egy újabbat készitteni — ha bár esperesi eugedélylyel is — törvény ellenes volt, mert, még ha jogosulatlanok voltak is azon névsorban felvéve, megmondja a 197. §, hogy ellene mit lehetett volna tenni. Azt kérdi a tiszt. Ur, hogy van-é adó-könyve az egyháztagnak V s teljesitette-e hátralékának befizetését záros határidő alatt? Szerintem lényegtelen az, hogy adókönyvet mutasson fel valaki. Az lehet csak kérdés, hátralékban van-e az egyháztag? Hol a hátraléki kimutatás? benn foglaltatik-é hátralékosként az egyháztag neve? Hiszen, ha csak azok lehetnek szavazók a kiknek adókönyvecskéjök van, akkor Szűcs D. ur szerint a tanítók sem bírhatnak szavazati joggal, mert nekik sincs adókönyvük s nevük a főkönyvben elő sem fordul. Azon sértegetni akaró, valóban gyermekies megjegyzésre, hogy gyermekeim a zsidó iskolába járnak, bátor vagyok kijelenteni, hogy oly buzgó, vallásos kálvinista mindig vagyok, s gyermekeim is vannak olyanok, mint Szűcs D. ur, habár ő lelkész is. Bocsánat őszinteségemért, ezzel tartoztam magamnak, Szűcs Dezső úrnak, de még a közügynek is. Berhida, 1894. julius 31. Pap K. Dezső. körjegyző A „Religio“ czimii róm. kath. egyházi lap nagyon szeret foglalkozni velünk, protestánsokkal. Nagy kedvteléssel ócsárol, kisebbít bennünket. S ki az irántunk való S07 TÁftCKA. Böngészek
