Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-01 / 26. szám
405 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 106 értekezlet legmelegebben s föl is terjeszti az egyházmegyére elfogadás, további ajánlás végett. Azt mondja Gőzön: vegyen föl a kerület az évi államsegélynek, mint törlesztési kamatnak megfelelő kölcsönt s azt adja oda, minden visszafizetési kötelezettség nélkül a szegényebb egyházaknak állaudó segélyül. A törlesztési kölcsönt az államsegélyből a kerület fedezze. Mikor az első kölcsön letörlesztetik, fölszabadul az államsegély, újra operálhat a kerület, addig a kevésbé szegény eklezsiák kibírják. Csak attól fél az értekezlet, hogy az államsegély eddigi ajándék jellege és sok más czélra való lekötöttsége: a kerület kezét is megkötik annyira, hogy a praktikusnak látszó segélyezési ügyletbe nem megy bele. Az értekezlet majd végig ily segélyezési ügyekkel foglalkozott. Az államsegély szokásos kiosztása ellen már többször foglalt szerényen állást, kérve, hogy az államsegély kikötött czéljáia forditassék. Miután semmi változást nem tapasztal: ezúttal azt mondta ki, hogy egyenesen követeli a segélynek kitűzött czéljára fordítását; mert föl háborító az a kerületi elbánás, hogy a szegény egyházaknak , lelkészeknek adott pénzből mint gazdálkodik más czélokra a kerület és sem a szegény egyházak, sem a lelkészek nem juthatnak csak morzsalékokhoz, koldus alamizsnához. Elhatározta még az értekezlet, hogy ezután mindig lesz lelkész beigtatás az esperes, vagy helyettese által. A tanitói állást fentartani nem tudó egyházak ügyében az egyházmegye járjon el. Készíttet az értekezlet a zsin. törv. 10—32 ; 88—165 és 182—257. §.-ainak megfelelő részletes szabályrendeletet, melynek elkészítését a b.-füredi lelkészértekezletre bizta. A belmissiói lelkészt tevékenység ébren s figyelemben tartása czéljából rendes jelentést vár minden értekezletre az egyházmegye területén előfordult nevezetesebb esetekről. A lelkészek jelentésüket Demjén Márton veszprémi lelkészhez küldik, ki azokat referálja. A három jeles indítvány mellett ezek voltak a fontosabb tárgyak. 2. A b.-f ü r e di lelkészértekezlet. A veszprémi egyh. megyei lelkészértekezlet a múlt évben a volt 5 kiskör helyett hármat alkotott állandó székhellyel u. m. veszprémit, várpalotait és a fentit. A b.füredi a legnépesebb, a mennyiben, jobbára önkénytes csatlakozás utján, már 16 lelkész tartozik körébe. Junius 12-én volt B.-Füreden a II. értekezlet, Cs. Kis Dávid, megszokott lelkes elnöklete alatt. Több érdekes tárgy kötötte le a megjelent 9 lelkész s egy világi t. tag figyelmét. Ez a kör mindig tűzött ki az előző gyűlésen már megbeszélési tárgyakat. Ez alkalomra a következők voltak kitűzve: „Kedvező hatása lesz-e egyházunkra a kötelező polgári házasságnak, anyakönyvezésnek, vallások szabad gyakorlatának (felekezetnélkülíséggel ?) “ „Lelkészválasztás vagy kinevezés volna-e jobb“ ? Az értekezlet a kötelező polgári házasságban a prot. elveket sértetlenül látja ugyan, de szükségesnek látja behozatalánál a népet szószékből s más alkalmas helyről is alaposan előkészíteni s fölhívni arra, hogy az eddigi vallásos, erkölcsös nevelésnek egyházi vezetése alól, a házasságnál, mint a mely csak ily alapon állhat meg, ne távozzanak. ,, , ,, Hogy pedig az egyházi kötéstől a házasulok vissza ne tartassanak, jóllehet az állami közegek dijtalanul végzik az esketést, az eddigi egyházi stóla által, miután a lelkészek nagy felelőssége s utánjárása megszűnik: szükséges lesz a stólát szabályozni, oly formán, hogy az, minden esetben, legföljebb 1 írtra menjen, s több ne legyen. Mivel az állam nem tiltja az egyházi kötést, úgy hiszi az értekezlet, nem tiltja azt sem, a mi vele járt: az egyházi hirdetést sem. Azért a felek kivánatára, hirdethetnek is a lelkészek, az egyházi kötésnél pedig, miután a világi kötés eskütételt nem hámoz elő: megtartják az eddigi liturgiáiig eljárást, mégis némi csekély szükségesnek látszó módosítással. A polgári anyakönyv az egyházi czélra vezetett anyakönyveiuket nem zárja ki, azt hát ezután is kiváló pontossággal vezetjük. A felekezetnélkülíséget állami el vallástalanodéinak tartja, mely által a felekezetnélküli ‘államban, vagy^ polgárok közt, a vallásos és erkölcsös, mondjuk keresztyén vallásos és erkölcsös nevelésnek semmi orgánuma nem lenne. Ez nem volna egyéb, mint a kér. elvek magaslatáról bizonytalan elvek, inkább elvtelenség közé sülyedni alá. Ettől félünk nemcsak prot. keresztyéni, de ref. szempontból még azért is, mert minden körülírás daczára is kisértésbe viheti ref. híveinket az egyházi teher alóli menekülésre. A második kérdésben, a választási és kinevezési elvek megfontolásánál, prot. egyházi érdekek szempontjából, a kinevezési elvet fogadja el az értekezlet; mert nagyobb biztosítékot nyújt az iráut, hogy egy intelligens egyházi egyén, pl. püspök, jobban elfoguiás nélkül megtudja választani a legérdemesebbet, mint a majd mindig félrevezethelő nagyobb tömeg. Úgy szeretné értekezletünk a kinevezést ha: a) lenne pályázat, b) a pályázók közül a püspök a legérdemesebbet nevezné ki, c) a kinevezés ellen a gyülekezet záros határidő alatt csak a kinevezett lelkészre nézve fenuállható kanonikus hiba esetén szólalhat fel, d) a felszólalást a konvent intézi el. Tekintetes Segesdy Ferencz b.-füredi kir. jbiró ur, körünk tiszteletbeli világi tagja, referálta az országos ev. ref. lelkészi özv. árva és nyugdíj intézet tervezetét s azt általán, mint részleteiben elfogadásra ajánlja, mégis a 8. §-hoz fűzött azon módosítással, hogy a tanári állami nyugdíjintézet mintájára, ha a lelkészek közül, az életbelépés napjától számítva visszafelé, valaki legföljebb 10 évre, a kitett járulékokat befizetné: annak a 10 éve is be lenne számítható a szolgálati idejébe. Az értekezlet is ez álláspontra helyezkedett, csak azt kívánta, hogy a módosítás ne legyen kötelező, mert az, miután valószínű, hogy a gyülekezet 1%-kát is a lelkésznek kellene megfizetni, a minimális 600 frtot élvező 26*
