Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-06-24 / 25. szám
397 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 398 ták. Köleseink szerint pedig ki kenyérért irogat, szánalomra méltóbb, mint ki napszámért kapál. S most adjuk át a szót a nagy műirónak. „Kedves komám! — mondja — hát tulajdonképen nem is azért ragadtam meg a pennámat, hogy a szőlőhegyeinket pusztító filloxera féregről Írjak, hanem ezen csúnya szőlőtetüről más, még veszedelmesebb, újmódi filloxera fajták jutottak eszembe, — ezekről szándékozom Írni. „Ezen újmódi filloxerákat a magyar kormány az Úr szőlőjébe: katholikus anyaszentegyházunkba akarja b eh unszolni! „Azt tartják, hogy a szőlőket pusztító filloxerát Francziaországból czipelték be. Különös, kedves barátom, hogy a magyar kormány is Francziaországból — de ez nem is elég! hanem Burkusországból is, tehát két idegen országból — szándékszik behurczolní az újmódi filloxerákat. Ezekkel akarja tönkre tétetni Magyarországban szt. István, első magyar királyunk apostoloskodása alatt ültetett, félezredéven át megerősödött, áldásos gyümölcsöket hozott Úr szőlőjét, a római katholikus vallást. írtam, hogy félezer éven át. Igen, mert aztán Luther Márton .Burkusországból, Kálvin János pedig Francziaországból az úgynevezett Protestantismus, vagyis hitújítás, igazi nyelven: hitrontás filloxeráját czipelték be édes hazánkba, melyek oly pusztítást vittek végbe az Űr szőlőjében! „Az egyikfilloxera terjesztő Kálvin János azt liazuclta, hogy az általa hirdetett, róla még most is Kálvinistának nevezett vallás „magyar vallás“; de hát mondja csak kedves komám, hogyan lehetne a Kálvinista vallás magyar vallás, midőn nemző apja: Luther Márton burkus német volt; szülőanyját Kálvin Jánost pedig Francziaországból szalasztották meg?! Az igazi magyar vallás a keresztyén katholikus vallás, melyre pogány őseinket szt. István, első magyar királyunk téritette. „De nem tűnik fel, kedves komám, hogy a magyar kormány a Lr Jézus szőlőjébe, a róm. katli. anyaszentegyházba, épen azon országokból akarja behurczolni szent vallásunk gyökereire a pusztító filloxera férgeket, hol a lutheránusok és kálvinisták keletkeztek? Hát lássa, kedves barátom, ez onnét van, hogy a mi jelenlegi kormányunk most is úgy tánczol. mint a kibukott kálvinista Tisza Kálmán hegedül, a ki 15 éven boldogította, jobban mondva, bolondította Magyarországot a miniszterelnöki széken. „A kálvinista Tisza Kálmán készítette elő a behurczolandó újmódi fillxerák melegágyát. 0 honosította meg Ma gyarország kormányférfiaíban a kálvinista szellemet. ■— Ezen kálvinista szellem a zsidó gondolkodásmóddal párosulva a szabadkőmivesek sötét, titkos odúiban termelte már régóta az újmódi filloxera tojásokat. Tisza Kálmán — a vén kotlós, — nem ért rá ezeket kikölteni, mert, mint a rósz kotlóst a fészekről, őt is a ministerelnöki székről lezavarták. De hogy a tojások meg ne polozsnásodjanak, utána hármán is ráültek a filloxera fészekre: Wekerle, Szilágyi és Csáky. miniszterek. Jó, lator kotlósokként melegen ápolják, védelmezik a tojásokat, hogy kikelhessenek és azon vannak, hogy mielőbb az Ur szőlőjének, a róni. kath. anyaszentegyháznak gyökereire eregettessék a kikelt férgeket, hogy ezek — mint a szőlő-filloxera a szőlőgyökerein, — a katholikus vallás gyökerein rágódjanak. „De talán, kedves komám, kiváncsi is már arra, hogy hát micsoda férgek is azok az újmódi íilloxerák, melyeket a magyar kormány az Ur Jézus szőlőjének gyökereire nem átallana eregetni? Az öt legveszedelmesebb fajta, újmódi íilloxerák ezek: „Az elsőnek neve: „Elkeresztelési rendelet “ mely a hét szentség- fején, a keresztség szentségén rágódik már 1890. évi febr. 26-ik óta. „A második fajtát hívják: Polgári anyakönyvnek Ezek országunk úgyis elég lapos erszényének pénzmagját pusztítanák. „A harmadik fajta: „A zsidó vallás egyenjogúsítása a keresztény vallásokkal.“ Ezen íilloxerák különösen a katholikus vallás isteni tekintélyét akarnák felfalni. „A negyedik neve : „ Vallásszabadság,“ mely a katholikusok vallásosságát pusztítaná. „Az ötödik fajta újmódi filloxera: „A polgári házasság,11 mely a hét szentségnek lábán, a házasság szentségén élősködnék, hogy felfalja a családi élet boldogságát, hogy sántává, bénává nyomorítsa a magyar társadalmat. „Következő leveleimben sorba irok stb. stb.“ íme t. olvasó! igy beszélnek, igy Írnak ma a Mária országának apostoli sorából azok, kik nagyon megérdemelnék püspökjeiktől, hogy ne zsíros plébániákra mozdittassanak elő,— a mire az ismertetett mü hecckáplánjáuak, immár elévülhettem érdemei vannak, — hanem talán jobb lenne reájuk s a köztársadalomra nézve a deficieutia, vagy egy — megfigyelő osztály. Barakonyi Kristóf. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. A pápai ev. ref. főiskola igazgatótanácsának 1894. évi julius hó 2-án s a következő napon is tartandó ülésén tárgyai leendeuek: 1. Az ülés megnyitása és alakulás. — 2. Elnöki jelentés az építkezési ügyben. 3. Theol. akadémiai igazgató és íőgimn. igazgató jelentései. — 4. Iskola látogató bizottság jelentése. — 5. Az egyetemes tanári kar ajánlata a köztartásban ingyenes és fél díjas részesekről, ugyszínte a tandíjfizetés alól felmentendőkről. — 6. A íőísk. tanári nyugdíjintézet alapszabályai revísiója tárgyában kiküldött bizottság jelentése. (1894. jan. 11 lg. tan. ü. j. k. 11 p.j. — 7. A főiskolára, tett ajánlatok s alapítványokat nyilvántartó és rendezőbizottság jelentése (1894 jan. 11 lg. tan ü. j. k. 17 p. és 189 > ápr. 2. j. k. 7. p.j— 8. Gazdasági tanács jelentése a pénztárkezelés! szabályzatról (1894. jan. 11. j. k. 21. p.) 9. Gazdasági tanács jelentése a Sárközyféle alapitv. ügyiben (1894. febr. 16. igt. 6. p.) — 10. Gazdasági tanács jelentése a Mokosféle nyugdíjügyben (u. a. ti., j; k. 9. p.) 11. Az 1893. évi szept. kér. gyűlésnek az ig.< tanácsot érdeklő pontjai. — 12. Az 1894. évi', ápn kér. gyűlés j. k. 6- t.pont alatti határozatok folytánInTézkredés.^—ArS'.^tpá-
