Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-10 / 23. szám

365

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

366

késznek, körlelkésznek és missionariusnak, ki a gyámintézetnek legalább 3 évig tagja volt, halála esetén hátra maradó özvegye, árvái, vagy ilyenek nem létében egyéb hozzátartozói, kik tisztességes eltemettetéséről gondoskodnak. az elhunyt beszámítható fizetésének 10%-át nyerik a gyámintézeti alapból temetési segély czimen, mely Öszszeg a gyámintézeti alapot kezelő egyházkerületi hatóság által, a haláleset szabályszerű úton történt bejelentése után haladéktalanul kifizettetik.

Azon özvegyek vagy árvák azonban, kiknek férjük illetőleg atyjuk a gyámintézetnek 3 évnél rövidebb ideig volt tagja, a befizetett belépési járulék összegét kapják temetési segélyül.

(Folyt, köv.)

Tóth Sámuel.

konveriti jegyző.

Könyvismertetés.

Köznapi imák templomi használatra. Tekintettel az évszakokra. Irta Gyöngyösy Sámuel tisza-nánai ev. ref. lelkész. Harmathy Pál tulajdona.

Az egyházibeszéd-irodalom terén is előnyösen ismert nevű szerző e posthumus munkájában az ímádságírás terén eddig parlagon hagyott területet vesz művelés alá. Az egyes évszakokhoz alkalmazza imádságait s ezen eljárását előszavában megokolni is törekszik. Kétségtelen, hogy az imádság, ha különben a szív legmétyebb forrásából fakadó érzelmeknek és vágyaknak hűséges kifejezője, bárhol és bármikor is lehet fölemelő, de viszont a gyümölcsöző és üdvös hatást tekintve, nem helytelen helyhez és időhöz alkalmazkodnunk imádkozásunkban. „Igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése!“ — mondja Jakab apostol. (V: 16.) Az igaz keresztyénnek minden tényezőt föl kell használnia, melylyel lelkének buzgóságát emelheti s igy imádkozását gyümölcsözővé, áldásossá teheti. Már pedig a lélek buzgóságának emelésére nagy hatása van a helynek is, időnek is. Egy művészileg épült templom, melynek remek faragváuyokkal ékesített ablakain pazarul önti be a nap ragyogó aranyát s melyben minden oly kedves, oly barátságos, oly marasztaló, sokkal inkább emeli a lelket, mint egy félreeső egyszerű falucskának gyomos, maszlagos udvarral övezett roskadozó Istenháza, melybe nem istenes örömmel, de félve lép az imádkozni vágyó lélek. A Szellő lendiilésén ringó buzakalászok között s az édes teher alatt görnyedő gyümölcsfák árnyékában is már gondolatok támadnak az áhítatra kész kebelben, mint a sivár Szaharában, melynek forró homokját a fojtó Számum szántja .végig. Révész Bálint egy terebél^ es fa árnyékában irta legfelségesebb imádságait. Épígy, a természet tavaszi ébredése, a nyár megtérített asztala, a halványuló őszi lombok hulló levelei, a pihenés télé álmában a halál gondolata: mind-mind másnemű érzelmekben emelik Istenhez a kebel buzgóságát, nemcsak vasárnapokon, de hétköznapokon is.“ (4. 1.)

E szempontokat figyelembe véve, teljesen jogosultnak tartjuk ez imádságoknak napvilágra bocsátását.

A két kötet tartalmaz: 2—2 hétre való tavaszi, nyári, őszi és téli reggeli, egy héti advent reggeli imádságot, (I. köteti továbbá egy héti bünbánathéti reggeli, 3 héti közönséges reggeli, 3 héti közönséges délesti, 1 héti bünbánathéti délesti. 1—1 Karácson szombatja reggeli és esti 1 — 1 Nagy csötörtök reggeli és esti, 1-—1 Husvét szombatja reggeli és esti, 1—1 Áldozó csötörtök reggeli és esti, '•—1 Pünkö-t szombatján reggeli és esti, I—1 Év utolsó napján reggeli és esti, 6 Betegekért való, 1 Káros, kései fagy után és 1 Kártékony esőzéskor mondandó imádságot (II. kötet.)

A tartalom tehát csak az imádságok számát tekintve is elég gazdag és változatos, de nem kevésbbé az ezen imádságok tartalma is. Itt-ott meglátszik ugyan rajtok Révész Bálint hatása főleg az egymással ellentétbe állított képek használatában, de különben ugyanaz az eredetiség és szellem nyilatkozik bennök, mint a szerző közkézen forgó prédikáczíóiban. A váltakozó évszakok uj és épületes gondolatokat támasztanak az imádságiróban és ezeket meglepő, képekben és hasonlatokban gazdag külsőbe öltözteti, annyira, hogy egy-egy alkalomra vonatkozó tekintélyes számú imádságai nemcsak gondolat, de kidolgozás tekintetében is teljesen elütnek egymástól, mig a legtöbb imádságirónak ugyanazon tárgyra vonatkozó imádságaiban egyes gondolatok gyakran ugyanazokkal a szavakkal is ismétlődnek! Kár, hogy képzelete néha nagyon csapongó, vidáman repdes egy tárgyról a másra és ha eltér tulajdonképeni tárgyától, nehezen tudja azt újra fölkeresni. Máskor ismét nehezére esik lelkének a repülés, s ha törekszik is a magasba, porba hull, mint a himes pillangó, melyet lever a nyári fergeteg.

De ha az évszakokkal változó természet ábrázatában is megtalálja az imádságirásra alkalmas anyagot, méginkább kiaknázza ezt ott, a hol valamely történeti esemény is kínálkozik neki támaszpontul. így az ünnepek előtti reggelekre és délestékre irt imádságait az előzőknél sokkal sikerültebbeknek tartjuk. Ezek Írásakor az egyes ünnepekkel összefüggő történeti események az eredeti, magvas gondolatoknak egész raját keltik életre keblében és mintha ezen gondolatoknak kifejezésében is közvetlenebbül tudná érinteni az emberi szív érzékeny húrjait, mint kötete első felében foglalt imádságaiban. Ezekben, több a lélek és élet, csapongó képzeletét is jobban fékezi, az imádságtan szabályaihoz is szigorúbban alkalmazkodik s a kivánalmaknak megfelelőleg juttatja egyik vagy másik részt túlsúlyra; mig amazokban a magasztaló részt gyakran az unalmasságig nyújtja, s viszont a hálaadóval meglehető:-eu mostohán bánik.

Stilusa mindenütt kitűnő magyarságú, költői és színes; de virágai mig egyrészről sohasem teszik dagályossá, másrészről csak ritkán palástolják a gondolatok hiányát* Sűrűn váltakozó hasonlatai eredetiek és megkapok. A, külső természeti és a belső lelki világnak találó ellentétbe való állitása helyes tapintatra vall. Fokozatai gyakoriak s nem csekély szónoki lendületet kölcsönöznek az; itt-ott rhythmikus soroknak.

Figyelembe véve, hogy ez imádságok eredeti eszmékben és fordulatokban gazdagok, stílusuk im idsághose-