Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-06-03 / 22. szám
349 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 350 Ha pusztán a tájékoztatás czélja lebegett volna szerző előtt: úgy elég lesz vala Schleiermacherrel kezdeni a német hittudósok ismertetését, mint ezt Kattenbusch teszi s a jelenkori dogmatika atyjától kiindulva követni azon irányokat, melyek élő hajtásokul tekinthetők s mellőzni azokat, melyek — mint a régi rationalista hittan — száraz ágaknál nem egyebek. így sokkal több tér juthatott volna az egyes irányok s képviselőiknek jellemzésére. A tübingai iskola — bár alapitójának merev áliás_ pontján a jelen theologusok közül senki sem áll többé tekintve azon mélyreható átalakulást, melyet előidézett — többet érdemelt volna azon egy oldalnál, mely neki szentelve van s ha az ó-szövetségi itészetet leginkább foglalkoztató kérdés, a hexateuch kérdése — Jegyzet alakjában ismertetve van: épen a tübingai iskolával kapcsolatosan ki kellett volna terjeszkedni az újszövetségi ítészeinek legalább is két fontos kérdésére : Pál apostol leveleinek való. diságára s az evangéliumok egymás közti viszonyára, illetve az ezen kérdéseket tárgyaló irodalomra. Épenígy a dogmatika terén legbefolyásosabb irányok főképviselői pl. Pfleiderer, Lipsius, Schweizer bővebb ismertetést érdemeltek volna, nem pedig azt a néhány sort, melyet nekik szerző juttatott. Azt a nagy forrongást, melyet Ritschl Albert támasztott, s mely jelenleg barátot és ellenfelet egyaránt arra indít, hogy vele szemben álláspontját határozottan jelezze: alig érthetjük meg azon vázlatból, mely Ritschl theologiájáról ezen füzetben nyújtva van. A vallásbölcsészeti irodalom, melynek nagy fontosságát az ujabbkori theologia történelmében fölösleges volna hangoztatnunk, csak a Hegeli „bal oldal“ nehány képviselőjének fölemlitésével vau figyelemre méltatva. Pedig ha a Wolf-féle bölcsészetnek külön fejezet van szentelve, az uj Kanti irány a theologiában bizonyára megérdemlette volna az ismertetést. Ezen fölsorolt hiányokkal szemben ki kell emelnünk szerző objektivitását, melyet eltekintve egy-egy erősebb jelző alkalmazásától — csak Böhl Ede ismertetésénél hagy el, ki „úgy tekinthető, mint a helvét eredetű reformatio tiszta szellemének oszlopa a német hullámzó theologia tengerén. Promontorium Bonae Spei!“ Hogy Böhl mennyiben letéteményese a helvét reformatio szellemének s mennyiben nem: arról sokat lehetne Írni, de csak azt a tényt emeljük ki, hogy dogmatikája ellen épen reformált szempontból emelkedtek megjelenésekor súlyos kifogások. A katholíkus theologiáról szóló fejezet a mű legsikerültebb része. Itt nem kellett a nézetek erdejében utat keresni, mert azoknak a reform törekvéseknek, melyek a 19-dik században a katholikus egyház kebelében fölkeltek, az egyház hivatalos álláspontjától nagyon is elütő charakteristikus jellegük van s épen ezért könyebben föltűn telhetők nehány vonással, mint a protestáns theologusok álláspontjai. A füzetet — külföldre menni szándékozó ifjakra tekintettel — a német egyetemek theologiai fakultásainak ismertetése zárja be, mely czélból Kukula és Trübner „Minerva“-jából föl vannak sorolva az egyes egyetemeken tanító tanárok. Itt kívánatos lett volna, ha a tanárok nevei után az a szak, melylyel kiválókig foglalkoznak, szintén ki lett volna tüntetve. Ennyit általános megjegyzésül az érdemes szerző müvére, kinek nyelvezetében magyarossága mellett szokatlan mükifejezések használata annál feltüuőbb. Ha a munka -—. szerintünk — azon czélt nem is érte el, hogy hittanhallgatóknak külföldön állandó tájékoztatójuk legyen, azt mindenesetre elérte, hogy az érdeklődőknek általános áttekintést nyújtson, s épen ezért nyereségnek tartjuk megjelenését szegényes theologiai irodalmunkra nézve, s várjuk azon ígéret beváltását, hogy az angol, holland, franczia theologiai mozgalmakról hasonló ismertetést fogunk kapni. Ki volna erre hivatottabb, mint épen a jelen munka szerzője. ? Dr. Antal Géza. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. —- Főiskolánk építkezés ügye. Május hó 29-én a kerületi épitető bizottság Budapesten dr. Darányi Ignácz főiskolai gondnok ur lakásán tartotta ülését, melyet szükségessé a bemutatott tervezeten a cult, minister által eszközölt pár módosítás tett szükségessé. így, mint értesültünk, kifogásolja a cult, ministerium a falak vastagságát s az épület szilárdsága szempontjából kívánja, hogy az 80—65 cm. legyen a tervezett 60- 45 helyett. Szükséges továbbá egy nagy díszteremnek a főépületben elhelyezése, mire igen alkalmas a tervezett rajzterem a harmadik — de fölösleges — igazgatói helyiség hozzácsatolásával. Úgy de ezen diszterem mellett nincs többé értelme annak, hogy a tornaterem a főépület közepéből kinyulólag építtessék a telek közepére. Tehát itt is változtatásnak kell történni. A harmadik kifogás a gerendázatra vonatkozik- Fa helyett ugyanis vasgerendázat által tartott téglabóthajtások lesznek alkalmazandók. A jelzett változtatások a költségvetés kiadási tételeit megint emelik 4000—5000; írttal s egyúttal maguk után vonják az építés megkezdésének elhalasztását is. mert miattuk legelőször is Vaskovíts lesz megkérdezendő, mint a ki a kőműves munkálatok végzésére vállalkozott. A dolgok ilyen alakulása mellett úgy hisszük, arról, hogy az építkezés a nyár folyamán megkezdessék, szó sem lehet, a mit őszintén sajnálunk. Lelkészválasztás. A nagy győri fényes gyülekekezet lelkipásztorává, mint egy hozzánk érkezett s köszönettel fogadott tudósításból olvassuk, 30 szavazat ellen 97 szavazattal és így 67 szótöbbséggel Szabó Zsigmond deákii lelkész, a komáromi egyházmegye főjegyzője választatott meg a május hó 3L-én tartott választás alkalmával. Szívből gratulálunk a méltán megérdemelt kitüntetéshez s kívánunk a nagyjelentőségű munkatéren fényes sikert, boldogságot! — Egészségügyi intézkedés. Hieronymi Károly belügyminszter ép olyan üdvös, mint fontos rendeletet adott ki a torokgyíkból felgyógyult gyermekeknek iskolába bocsátása tárgyában. Igen gyakran megtörténik ugyanis*
