Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-06 / 18. szám
285 DÜNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 286 denható Ur Isten először lélekben erősítsen meg az ő szent hitinek és igéjének általa az igaz hitbe, hogy minden tévelygések távol legyenek mi tőlünk, és legyünk mi szegény kis keresztyén anyaszentegyházunkban egyesek mind lélekbe, mind testbe, hogy ez mi urunkat igaz hitbe, atyafiúi szeretetbe szolgálhassuk *). Nemcsak ők maguk fogadták el pedig s követék a reformáció tanait és elveit, hanem azokat szélesebb körben is érvényesíteni törekedtek családjuk körében és azon kívül. Nádasdiné a hosszú meddő házas élet után született egyetlen fiával Ferenccel az evan. vallás határozott hívei: Síbolti Demeter és mások vezetése alatt végezteté tanulmányait, s Nádasdiról ma már mindenki tudja és vallja, hogy Csepregen, Sárváron iskolát, Uj-Szígeten nyomdát állított, és itt az Erdősi János által lefordított evangeliomokat kinyomatta **)• A csepregi és sárvári iskolák hatása aligha terjedt Somogyig, legalább nem ismerünk a reformáció itteni munkásai közül senkit, ki azokkal került volna ki; de a nyomda hatása messze földön, Horváthországtól Erdély határáig érezhető volt. A biblia vándorolt kézről-kézre, a magas pártfogó ajándékozta azt rokonainak, ismerőinek, azok pedig kérték tőle. ***) S a mit a szent könyv némán hirdetett, azt a házak tetejéről prédikálták azok, kik a főúr udvarában megfordultak s szárnyai alatt éltek. Szeremlyéni Mihály mint a reformáció papja működött Kanizsa várában, s itt buzditá a híveket, hogy dicsőítsék zsoltárokban és énekekben a megváltót, a vezért és pásztort, és itt irta 1544-ben mindeneknek épülésére énekét az „Izraelnek Egyptombéli kijövéséről ****). S hinnünk kell, hogy Abádi, Sylvester, Drugner János és Dévai Biró Mátyás szinte nem zárkóztak reformátor! működésükkel Uj- Sziget és Sárvár falai közé, hanem - mint Gazdavics óhajtá — vidékén, sőt távolabb körben is kitűzték a reformáció zászlóját. Különösen a mozgékony és vállalkozó szellemű Dévairól, ki Szigetvárról Bebek Imréhez küldött s két Ízben is szenvedett fogságát panaszló levelében oly formán hivatkozik a két Pannóniára, mintha nemcsak a felvidéken, hanem az alföldön is szolgálta volna a reformáció ügyét —, ha nem állíthatjuk is biztosan, de könynyen föltehetjük, hogy midőn másodízben hosszabb ideig (1537 — 1539.) tartózkodott Uj-Szigeten, és mielőtt onnét Perényi udvarába Patakra ment, ellátogatott Nádasdinak *) Nadasdi T. családi levelezése 91. lap, **) Azért mondom a »ma már-t, mert még 1845-ben Haas Mihály (Baranya 1545: 336. lap) ezt Írja: »Szigetvárott volt hajdan Nádasdi T. horvát bánnak könyvnyomdája Abádi B. felügyelése alatt, melyből került ki 1541-ben az egész uj-szövetség Erdődi János fordítása szerint». Lányi pedig (Egyh. tört. I: 328.) ezt állítja: Kolozsvári János domonkosi szerzetes és Csanádi püspök magyarossá az uj-testamentomot, mit Nádasdi T. kinyomatott Szigeten 1541 -ben*. ***) Apja Nádasdi Ferencz írja neki Hegykőn 1543. jan. 17-én kelt levelében: »Bécsből haza jövőben hazatérj és az uj-testamentomot küld meg egy bízott embertől. Nővérének, Nádasdi Annának pádig ö maga küldött Erdélybe., még pedig két alkalomtól, két példányt. Az egyiket megkapta, de a másikra nézve 1513. ápr. 25-én panaszolva Írja bátyjának, hogy'Geresdi Márton nem adott neki egyebet az Apostolok cselekedeteinél. ****) Meg van Bornemissza énekes könyve. 278 levél. Somogy megyei birtokaira is. Emlékezik erről a hagyomány s beszéli még egy-két balaton-mellékí egyháznál találtató régi jegyzet. (Folyt, köv.) Földváky László-VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Egyházkerületünk április hó 3, s több napjain tartott közgyűlésének jegyzőkönyve már a sajtó alól kikerült, s a jövő hét folyamán szétküldése is megtörténik. — Főiskolánkban a legatió-választás folyó hó 5-én d. u. 1 órakor tartatott meg. A szünidő a theologiai akadémrában folyó hó 5—19 ig, a főgymnasiumban 9—19-ig tart. A szokásos üDDep utáni összeírás úgy az akadémiában, mint a főgymnasiumban május hó 19-én reggel 8 órakor leend. — Értesítés. A sárospataki ev. ref. főiskolában levő, s az 1894ls. iskolai évre kiosztandó családi ösztöndíjakra a pályázati folyamodványok, kellően felszerelve, folyó évi junius 10. napjáig adandók be a főiskola közigazgatói hivatalához. Sárospatak, 1894. május 1. Az igazgatóság. — Közvizsgálatok rendje főiskolánkban. Május hó 17-én és 18-án a VIII. o. vizsgálata; 21, 22, 23, 2ő, 26. napjain írásbeli érettségi vizsgálat. Junius hó 15-én ének vizsgálat; 16-án d. e. franczia nyelvi és gyorsírászati vizsgálat, d. u. zenevizsgálat; 17-én d. u. képzőtársulati örömünnepély és tornavizsgálat; 18-án a VIL o. vizsgálata a VIII. o. termében, az I. o. vizsgálata a nagyteremben; 19-én a VI. o. vizsgálata a nagyteremben, a II. o. vizsgálata a VIII. o. termében; 20-án az V. o. vizsgálata a nagyteremben, a III. o. vizsgálata a VIII. o. termében; 21.-én a IV. o- vizsgálata a VIII. o. termében; 22-én és 23-án magánvizsgálatok; 25-én s következő napjain szóbeli érettségi vizsgálatok. Junius hó 15 diliétől 30-ikáig bezárólag a papnövendékek párbeszédi vizsgálatai (colloquiumok). Ezen vizsgálatokra az oktatásügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja Pápa, 1894. május 1. az igazgatóság. — A főiskolai gyorsíró kör tegnap tartotta megtanár-elnökének, dr. Kapossy Lucián tanárnak elnöklete alatt a szokásos évi versenyzéseket, melyeket az idén az tett érdekesekké, hogy dr. Darányi Ignácz főisk. v. gondnok ur 20 koronás adományáért is versenyeztek. Az első verseny a kezdők versenye volt, a mely alkalommal országgyűlési beszédből 2 perc alatt az előadó 287 szótagot olvasott föl; az eredmény lett: az első díjat megnyerte Hoffner Jenő VI., ki 284 szótagot, a második dijat Krausz Sándor VI., ki 277 szótagot irt; a kezdők versenye utáu volt a Darányi díjra a verseny, a mely díj mellé a kör saját pénztárából második díjul egy tiz frankos aranyat tűzött ki; a Darányi-féle díjat elnyerte Halász Sándor VIII. o., ki négy perez alatt a felolvasott országgyűlési beszédnek 958 szótagából leirt 955-t (tehát egy perez alatt
