Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-07 / 1. szám
13 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 14 Nem az, jó Barátom, a pap hivatása, Hogy tétlenül éljen egy napról a másra; De bár terhek, gondok gyakran földre vonják, Az ég leknek kell, hogy viselje gondját, S bár lenyomja vállát a Krisztus keresztje, Égő tüzoszlopként mindig Öt kövesse És mit tett a Krisztus? kérded tán Barátom, Ajkadon a gúnyos mosolyt szinte látom. Dicsőséges mennyből rögös földre szállva, Emelni vágy minket égi gazdagságra. Lelkének alig van még kibontva szárnya, Már is foglalatos Atyjának dolgába. Pusztában a sátán bár fénynyel kinálja, Elűzi magától ... 0 Urát szolgálja ! Kesergő sziveket vidámit, vígasztal, Teritve van nála éhezőknek asztal. Ki göröngyös útját szomjúhozva járja, Örök élet hűvös vizével kinálja. Hogy örömöt vigan halmozzon örömre, Megjelen Kánában vidám menyegzőbe. Hogy Mária, Mártha könyüjét ne sírja, Lázárt, a halottat sírból visszahívja. Mert nem kedves neki bűnösök halála, Jövevényként megszáll Zakeus házába. S bár megölni készül nép apraja, nagyja, Látását nyomorult vaknak visszaadja. Ragyogó palota lehetne lakása Szegénynek a földön sincsen nyugovása. Szinarany koronát tehetne fejére; S töviskoszorú lesz fáradsága bére. Rút keresztfán leszen nyomorult halála, Hogy élet száljon a veszendő világra! Ilyen volt Krisztus! Ki szivét neki adja, Az az Úr szolgája, népe lelki atyja; Nyáját legelteti gyönyörű mezőben, S megitatja szépen folyó hús vizében Őrtüzét meggyújtja, ha száll est homálya, Mert orvul farkasok támadnak a nyájra. Jó gazda, ki földét parlagon nem hagyja, De százszor megterem benne vetőmagja. Nyugodalma éjnek éjszakáján sincsen, Búzájába konkolyt ellenség ne hintsen, Ha koldus könyörög háza ajtajába, Nagy nyomoruságát szivéből sajnálja, Szivéből sajnálja, igen keserüli, Bánatos arczárói könynyét letörüli, Le is letörülí, meg is vigasztalja, S egy falat kenyérrel megkönyörül rajta. Ha szegény utast lel vérébe’ fetrengve, Nagy nyomorúságán elborul a lelke, Elborul a lelke, sebeit kimossa, S leszen olajával irggalmas orvosa. Ur Jézus Krisztusé testestül-lelkestül Igehirdetésben meg soha se restül. Mint a harmat folyik gyönyörű beszéde S édesen csepeg nagy tudománya méze. Élete tündököl messzire ragyogva, Mint város, mely épült magas hegyoromra. Példáján mások is nemes lángra gyúlnak S hál’adó éneket zengenek az Urnák ! Lépésed’, Barátom, vedd jól fontolóra! Vesztednek te magad ne légy okozója . . . Libánus illatos czédrusa — hiába, Nem lehet Sáronnak egyszerű rózsája. Ha választanád is a lelkészi pályát, Boldogságod ezen föl te nem találnád. Földiről lemondni lelked sohse tudna, Égiekért szived föl sohase gj ulna, Ki vidám világod gondtalanul élted, Az öumegtagadás nehéz lenne néked. Teher miatt magad ki sohse epesztéd, Nem bírnád emelni a Krisztus keresztjét . . . Házat balgaként hát ne építs homokra, Eső, vihar, árvíz hátha elsodorja. . . . Maradj a mi voltál: jó fiú tovább is, Élted ösvényének tépd le szép vírágit, S ha utána futva sokára beéréd, Ne Bocsásd szabadon gyönyör szép lepéjét. Éld vigan világod egy napról a másra, De ne gondolj könnyű szép paposkodásra! Osváld Kálmán. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Lapunk jelen és következő számát mutatványul megküldjük több helyre, igy különösen a kerületünkben levő minden lelkésztestvéreinknek; a 3-ik számtól kezdve azonban csak azoknak küldjük a lapot, kik addig előfizetési pénzt, vagy határozott megrendelést küldenek be. Az előfizetési pénzek és megrendelések Borsos István tanár ur nevére küldendők. — Nemzeti iskola. Benedek Elek tanügyi hetilapjának, a nemzeti Iskolának megjelent az első száma s mint a mutatványszám, ez is rendkívül gazdag érdekes és aktuális közleményekben. A nemzeti iskola az egyetlen tanügyi lap nálunk, mely tanároknak és tanítóknak egyként szolgálja erkölcsi és anyagi érdekeit s a közoktatás minden ágával foglalkozik a legalsó foktól a legfelsőig. Czikkei közül kiemeljük a következőket: Egyesült erővel- Benedek Elektől, Az orsz. középiskolai tanáregyesület reformja Hegedűs Páltól, Nyugdíjtörvényünk F.-től, A székes főváros tanárai és tanítói O.-tól, Krónika (tanár és miniszteri tanácsos) B. E.-tól, Higany-úrfi, tárcza G-aál Mózestől, A lámpás, regény a tanítói életből Gárdonyi Gézától. Végül újdonságok stb. A Nemzeti iskola előfize-. tési ára egész évre 4 frt. Kiadóhivatal: Lilíom-utcza 35. Melegen ajánljuk e kitűnő újságot a tanárok és tanítóknak. — A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának igazgató tanáesa 1894. évi januárhó 11-én — délelőtt 9 órakor Pápán — a főiskola nagytermében tartja ülését, melyen a következő ügyek vetetnek tár. gyalás alá: 1. Az akadémiai s főgymnaziumi igazgató urak jelentései az igazgatásaik alatt levő intézetek szellemi és erkölcsi állapotáról. 2. Elnökség jelentése
