Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-01-15 / 3. szám
37 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 38 ségéről beszél, a másik főleg sikereit tünteti föl. Engem megvallom, leginkább egyszerűsége kap meg. Tehát egyedül az emberek az eszköze az isteni léleknek czélja betöltésére. Miféle emberek ? Önök. Érdemes-e vagy nem ez érdemben működni? Erdemes-e Krisztus társaságához csatlakozni? Mit csinálnak önök egész nap ? micsoda szerepék van önöknek Krisztus országának e földön való megvalósításában? A vallással — mondják önök — nem törődnek, „lelkűkkel“ nem gondolnak. Én nem az önök vallásáról s még kevésbbé lelkűkről beszélek. Ám ha nincs vallásuk, ha lelkeikkel sem törődnek, az még nem oldja föl önöket azon kötelesség alól, melylyel azon világ iránt tartoznak, a melyben élnek. Avagy önök azt mondják, hogy ezzel vagy azzal az egyházzal nem tartanak, ezt vagy azt a tant nem fogadják el. Krisztus elsősorban is nem az önök gondolatát, hanem munkáját kívánja. Senkinek sincs joga gondolatai miatt félre állani. Miért? Mert való, nem pedig képzelt világban élünk. Tehát e szerint kell élnünk és hatnunk. Ám gondolkodjanak úgy, ahogy tetszik; de gondoljanak arra is, a mi tényleges, erre a gyarló világra, és hogy azt a hitetlen, egyháziatlan nemzetséget miként javíthatják meg. E tekintetben nem csupán egyesekért, de az egész emberiségért kell szorgoskodnunk. És a mennyire én tudom, nincsen semmi más, a mi ebben úgy segíthetne, mint a keresztyénség. Igaz, sokszor tapasztaljuk, hogy némelyek keresztyénekül akarnak feltüntetni olyan nézeteket, a melyeket egy önmagát tisztelő lélek csak tagadhat, — olyan kemény, olyan szűkkeblű, olyan valótlan, oly supertheologikus nézeteket, — a melyeket egy gyakorlati ember cselekvési alapul el nem fogadhat, és a melyek gondolatainak sem szolgálhatnak nyugpontul. De ezekhez semmi közünk. Krisztusnak sincs ezekhez egyéb köze, minthogy életének minden tettével és tanításaival megczáfolja. Azoknak, kik a keresztyénséget szükkeblíisége vagy gyakorlatiatlansága, szenteskedése vagy komor világnézlete miatt gáncsolják, ritkán jut eszükbe, hogy Krisztus épen ezek ellen küzdött fáradhatatlanul, épen ezeket kárhoztatta. Az kő vallásának igazi veszélyeztetése az és pedig elkerülhetetlen veszélyeztetése, mivel minden visszatartás nélkül tette, hogy azt a köznépnek adván, annak fénye elhomályosul a tömeggel való érintkezésben, vágy hogy magasztos igazságai eltörpülnek azon méltatlan formában, melyben szájrólszájra átszármaznak. Ámde a tömeg csak tárgya a keresztyénségnek, nem pedig őre. Foglalkozzunk ezért magával ezen nagy társaság alapítójával. Ha valaki becsületes szándékkal vizsgálja a keresztyénséget, olyannak fogja azt találni, hogy nem vetheti el. Minden argumentum vagy kényszer nélkül fogadja el azt a komoly lélek, mert czéljának gyakorlatiassága, a könyörület, mit lehel, kikei hihetetlen hatással bir. A ki ezen társasághoz csatlakozik, kies helyre jut. Isten országa a legmagasztosabb czélokért a legjobb eszközökkel működő, legjobb emberek társasága. Tagjai oly sokak, hogy megszámlálni sem lehet, módszere különböző mint az emberi természet; munka tere az egész világ. Egy köztársaság az, de királya van; egy testvériilet az, de elismeri Istent atyának. Bár nem bölcselet, a világ mégis tőle vár világosságot; bár nem politikai — mégis az a szülője minden nagy törvénynek. Emberibb az államnál, mert mélyebb szükségeket elégít ki; egyetemesebb az egyháznál, mert magában foglalja azokat is, a kiket az egyház kitaszit. Propaganda az, de nem izgatás, hanem ideálok által; hitvallás az, de az Isten tiszteletét főleg az emberek szolgálatába helyezi; nem tudományos társaság, jelszava mégis a haladás; nem pusztán etliika, de azért a hegyi beszéde megvan. Ezen titokteljes társaságnak vagyona nincs — mégis kincseket osztogat. Tagjai nincsenek összeírva, mert az lehetetlen. Tagságidij — nincs ; a ki belép, mindent elnyer. Ez a társaság sohasem gytilésezik, soha sem oszlik föl. Törvénye egy szó: loyalitás. Evangelioma: a szeretet. Biz«/uyára „a ki elveszti életét én érettem, megtalálja azt“. A más világ programmja még nincs kiadva. De ezen világra, tehetségeinkhez és rövid életünkhöz mérten Isten országa tagságánál jobbat, kívánatosabbat nem tudok. A túlvilágot környező mysteriumok között az lenne a legnagyobb, ha ott életünk Istenhez hasonlóbb lehetne, mint ezen társaságban. Ha önök ezen országnál valami jobbat tudnak, éljenek aszerint; de ha nem, az Isten és az emberiség nevében karolják fel Krisztus ügyét. Csizmadia Lajos. ev. ref. lelkész. A Faust-monda keletkezése s legrégibb próz ai feldolgozásai. (Folytatás.) Az ajánlás és előszó után következik maga a Fausthistoría 227. számozott lapon. A munka három részre oszlik. Az első résznek nincsen külön czime, hanem az első lap mindjárt ezzel a felirattal kezdődik: „História vonn / D. Johann Fausten, dess | weitbeschreyten Zauber — | ers Geburt und | Studijs.“ A második rész a 66. lapon kéz’ dődik a következő felirattal: „Folget nun der | ander Theil dieser Histo =; j rien, von Fausti Abenthewren | und andern Fragen.“ A harmadik rész czime: Folgt der Gritt I mind letzte Theíl von D. | Fausti Abenthewer, was er mit | seiner Nigromantia an Po — | tentaten Hőfen getlian | und gewircket. j Letztlich auch von seinem | jämmerlichen erschrecklichen | End unnd Abschiedt.“ Ez a harmadik rész kezdődik a 132. lapon s végződik a 227-iken e szóval: „AMEN.“ Ez alatt van még a következő bibliai idézet: „tíeyt nüchtern und wachet, dann ewer Wi = j dersacher der Teuíiei geht umbher wie ein brtil — j lender Löwe, und suchet welchen er verschlinge, j dem widerstehet lest im Glauben. (I. Pet. V.) Ezután következik a tartalomjegyzék nyolcz számozatlan lapon a következő czimmel, „Register der | Capitel, unnd was in [ einem jeden tűrném = | lieh begriffen.“ A tartalomjegyzék ktilönbeu^nem teljes, mert 68 íejezetet sorol fel, holott a mű 69-bol áll s ez az eltérés onnan eredt, hogy eg}7 fejezet a 44-ik és 45-ik között mellőztetik a tartalomjegyzékben; e mellőzött fejezetnek a czime: „Von einer andern Abenthewer, so auch diesem zu gefallen durch D. Faustina 3*
