Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-07-02 / 27. szám
461 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 462 Komáromba, majd meglakolsz.“ Mikor látták, hogy nem boldogulnak vele, a prímás intett, hogy vigyék az órás szobájába, hol majd bilincseket raknak rá. Az órás egy szakolczai ifjú, ezen szavakkal fogadá: „légy erős, tisztelendő féfiu. ne essél kétségbe, jó az Isten, én is hitsorsosod vagyok.“ A szidalmak és fenyegetések özöne után e szegény ifjúnak néhány résztvevő szava bizonyára uj erővel tölté el a derék hitbajnok lelkét. (Folyt, köv.) A néptanítók Eötvös-alapja. A mit törvény és egyes iskolai hatóságok megtagadnak a néptanítóktól, pótolni igyekeznek azt maguk a néptanítók, az önsegélyezés gyakorlása által; segitségökre van a művelt társadalom is. Az „Eötvös-alap országos tanítói egyesület“, melyet Péterfy Sándor ezelőtt 18 évvel kezdeményezett s melyet a néptanítók java-sava lelkesen felkarolt s tőle telhetőleg támogat, fennállása óta 470 tanítói család gondjait enyhítette, 33,875 frtot adván részint ösztöndíjak, részint segélyek alakjában a hozzá folyamodóknak. Ily módon 199 róm. kath. 102 ev. ref. 82 ág. ev., 10 gör. kath., 8 unit. és 69 izr. tanító, tanítónő és tanító gyermeke szeméből törölte le a nélkülözés okozta könyiiket. Ezen kívül a „Tanítók orsz. Árvaházának“ a költségeihez 1910 forinttal járult, a „Tanítók Háza“ alapjára 1303 frtot gyűjtött, saját alapjára pedig 48.937 forintot tőkésített. Van az egyesületnek 30 tiszteletbeli, 750 pártoló, 1450 rendes, 32 alapitó és 88 örökös tagsági dijat fizetett tagja. A múlt évben befolyt adományokból 454 frt, tanitóegyletek évi járulékai — adományai — és gyűjtéseiből 226 frt, egyes iskoláknál elhelyezett perselyekből 35 frt, közigazgatási hatóságok gyűjtéseiből 80 frt, egyéb adakozásokból és gyűjtésekből 1365 frt; összes bevétel 12.480 frt, kiadás 9195 frt. A múlt évi tiszta jövedelem 3285 frt;; ebből ösztöndíjakra és segélyekre fordit 1500 frtot, a Tanítók orsz. Árvaházának alapjához ad 294 frtot, betegségben sinlődő rendes tagoknak nyújt 250 frtot, a beteg tanítók menedék háza alapjára tőkésít 150 frtot, a magyar Tanítók Házának alapjához csatol 150 frtot, a Rökk Szilárd, Rökk Pál, G-yertyánffy, Lederer, Zirzen, Békey, Örley és Péterfy-féle alapítványok kamatai fejében kioszt 370 frtot; az egyesület tőkésített vagyonához pedig 551 frtot csatol. Bármily szépnek lássék is az eredmény, mit a néptanítók „Eötvös alapja“ felmutat, még ma sem felelhet meg az igényeknek, melyeket a szegény tanítók és jelesen tanuló gyermekeik irányában támaszthatnak. A tanítók tömegesebb támogatására és a művelt közönség pártfogására vau szüksége. Az „Eötvös-alap orsz. tanítói egyesület“ feladatai közé tartozik az is, hogy létesitse a fő- és székvárosban a magyarországi tanítók házát, melyben az egyesület tagjainak felsőbb iskolákban, egyetemeken tanuló fiai részben ingyen, részben pedig mérsékelt díjért szállást kaphassanak, hogy otthona legyen a magyarországi néptanítók fiainak, ha a szülei házból, a család köréből idegen emberek között kell élniök, hogy hajlékuk legyen Budapesten az országos jellegű tanítói egyesületeknek, a melyben tanácskozásaikat megtarthassák. Ennek a tanítói háznak a felépítésére a magyar nemzet ezredéves fennállásának az ünnepét akarjuk felhasználni. Ha nem állíthat a nemzet, az állam az ezredéves ünnep alkalmára ezer népiskolát és kisdedóvodát, illő, hogy segítsék felépíteni a tanítók házát, mely áldásthozó, maradandó emlék lesz hazánk ezredéves történelmében és azt bizonyítja, hogy a magyar nemzet méltán foglal helyet a kulturállamok sorában. Más országok fővárosaiban, pl. Bécsben, Zágrábban, Berlinben is vannak ily tanitóházak és szegénysorsu tanulókról gondoskodó intézetek: illő, hogy legyen Magyarország fővárosában is. A tanítók azonban, általánosan ismert nyomorúságos anyagi helyzetöknél fogva, a maguk erejével nem képesek ezt a magasztos eszmét megvalósítani, kénytelenek az állam, a törvényhozás, a hatóságok és a nagyközönség jótékonyságára appellálni. Ha van egyesület vagy testület, mely a társadalom támogatását megérdemli, bizonyára a magyar tanítóság az, mely minden erejét, összes tehetségeit a nép nevelésének, oktatásának szenteli s arra munkál, hogy vallásos, erkölcsös, munkás és művelt legyen minden magyar és általuk virágzó, hatalmas és dicső az „imádott haza.“ Lakics Vendel. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — A pápai egyházmegye ez évi rendes közgyűlését f. hó 6-án tartja a főiskola nagytermében. A közgyűlést előző napon délután előleges értekezlet leend, utánna pedig egyházmegyei lelkészi értekezlet. E gyűlésen mutatja be magát az egyházmegye ujonan választott tisztviselői kara, s teszik le a különböző tisztségekre elválasztottak a hivatalos esküt. A gyűlés lefolyásáról részletes tudósítást közlünk. — A kerületi és főiskolai számvevőség nagy érdemű tagjai juníus hó 22-én éi'keztek városunkba, mely idő óta egész július hó 2-ig vizsgálták a különböző pénztárokról vezetett számadásokat. A legnagyobb pontossággal és elismerésre méltó kitartással végzett fáradtságos munkának eredményéről a kerületi közgyűlés elé terjesztendő jelentés számol majd be részletesen. Mi csak elismerésünket fejezhetjük ki azon önfeláldozó tevékenységért, melyet nehéz feladatuk megoldásában kifejtettek. — Az ev. ref. Kunkollégium tanári kara erdélyi hitrokonaink legnagyobb jóltevőjének gr. Kun Kocsárdnak 90-ik születés napja alkalmából fényes ünneyélyfc rendezett, melyen az erdélyi kerület vezérférfiai, élükön Szász Domokos püspökkel, továbbá a politikai és társadalmi élet legkimagaslóbb alakjai vettek részt, hogy leróják a hála és elismerés adóját azon nagy férfiú Kánt, kinek egész élete a haza és egyház boldogitására irányuló' szakadatlan tevékenység volt, s ki azt a nagy vagyont*, melyet dicső őseitől örökölt, a két legszentebb oltárra : a
