Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-03-12 / 11. szám
187 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 188 felével — mely szinte kizárólag’ a hóról szól s nem a hidegről — bezárja az első részt. A második részben azt mondja: „A tél tulajdonsága a csendesség“ s miután elmondta volna a 218. Dics. 1. és .219. Dics. 2. versének utolját, ajánlgatja hallgatóinak, hogy a kapát, kaszát, vellát, gereblyét, most ráérvén, csinálják meg. ,.A tél harmadik tulajdonsága a pusztaság“ szerző szerint, és egy gyenge pöema után ismét csak a hó, a hó . . variál. Mondanom sem kell tán, hogy ez a füzet leggyengébb darabja. Farsangi predikácziók következnek ezután. Zab rá k Dénes Írja az elsőt „A házasságról.“ Mint az atyafiaknál szokás, a főtételről egy általánosságban, de eléggé lendületesen tartott bevezetés van a textusra, melynek — János II: 1—11. v. felolvasása után három részre osztja beszédét: „Krisztus nélkül a családi életben 1. izetlen az öröm, 2. vigasztalan a bánat és 3. reménytelen a megválás. Nem mondom, hogy az inventio nem elég szerencsés, de szerző csaknem teljesen mellőzi a szöveg magyarázatát, mely a kánai mennyegző. Ennél sokkal szebb és jobb beszédeket olvastunk már Zábráktól. A szöveghez hűbb, és nagyon tanulságos, jó beszéd a Lévay Lajos-é I. Móz II. 18. felett. Szász Károly két farsangi beszéde kiváló alkalmi. Az első Róm. XII, 15. alapigével gyönyörűen magyarázza és alkalmazza, hogy mit jelentsen az apostol ezen szava: örüljetek az örülőkkel és sírjatok a sírokkal.“ A második „Az Úr Ítéli a népeket“ tanulságosan egyezteti márcz. 15-én az Isten bíráskodásának folytonosságát, az Ítéletben az igazságot, a törvényben a tökéletességet. Fábián Mihály farsangi beszéde a „Beszédben meg nem esés szabályairól nagy igények nélkül, igen alkalmas tauitó predikáczió, melyet hallgatóink is szeretnek, hs így van tartva. Ugyanilyen K. Tóth Kálmáné farsang végén Jób feleségéről. A böjti predikácziók sorát Szász Károly nyitja meg „Az igaz böjt“-ről két beszéddel. Szépek és kedvesek, mint általában minden beszédei. Olyan világos, hogy megértik még a legegyszerűbb hallgatók is, és olyan tanulságos, hogy a gondolkodó főket is meggyőzi. Itt említem fel, hogy Szász Károly abban is példát mutat, hogy a bibliai locusokat ha idézi, pedig sokszor idézi s beszédei biblicus-ak, mindig megnevezi, hogy hol van az megírva, így van ez jól. A szerkesztő Papp Károly beszéde követi ezt: „Böjtben“ czimmel I. Móz. III; 1 — 6 felett. Ha azt mondom róla, hogy egy bibliai dráma, még keveset mondtam, mert ennél több: egy bünbánatra serkentő, tanító, remek prédikáczió. Bezárja a sort Sylveszter Domokos beszéde böjt végén : „Légy hű“ czimmel. Méltán sorakozik az előtte valókhoz; hatásos, kitüuő beszéd, meglátszik szerzőjén, hogy a classicus Erdély bérezel alatt nőt nagyra. K. Tóth Kálmán tavaszi egyházi beszéde „A magvetők és aratók“-ról mindazon tulajdonságokkal ékeskedik, a melyekért kedvesek az ő beszédei. Ezt követi „Püspök avatás módja és sorrendje a dunamelléki ref. egyházkerületben Papp Károly tói,u Ima és prédikáczió, mindkettő az alkalom magaslatán, rendkívül értékes, nagy gonddal van készitve, mely után közölve van Szász Károly püspök — nevezzük igy — program-beszéde, mely az ihlet bensöségéből, a szívnek teljességéből, szól, s nagy szentirási jártasságról, mély bölcsességről, igaz vallásosságról, a keresztyén püspök eszményképéről győz meg. Rendkívül szép beszéd, méltó Szász Károlyhoz. Külön lápszámozással következnek ezután K. Tóth Kálmán Ünnepi, vasárnapi és alkalmi imádságai. Hat ádventi egyházi beszéd után; Karácsonyi beszéd előtt 5, utána 2; esztendő utolsó vasárnapján beszéd előtt 1 — beszéd után mondandó szintén 1. A kifejezés választékosság mellett a keresett mondatszerkesztés s bizonyos mesterkéltség látszik rajtuk, melyek híven jellemzik ezen kiváló írónkat. Ezek temetési imáinál sokkal jobbak. A legmelegebben ajánljuk ezen sokoldalú, a gyalati lelkészet minden ágát felölelő beszéd-gyűjtemény pártolását lelkész társainknak. Bátran mondhatjuk, hogy közülünk senki sem nélkülözheti; méltó is arra, hogy mindnyájunk thékájában meglegyen, s ha az elődök pártolásukkal Czelder Lelkészi Tár-át fentartották, soha meg nem bocsátható bűne lesz a mostani lelkészi generatiónak, ha ez az előkelő, minden izében használható vállalat részvétlenségünk miatt félben marad. Aki ad valamit önmagára, gyülekezete építésére, miudenesetre ott lesz a Kalászok előfizetőinek táborában, a többieket trombiták harsogása sem tereli oda. . Thury Etele, vámosi reform, lelkészfilfiÄ. Kanizsai Pálfi János életéhez. Kiváló érdeklődéssel olvastam e b.-lapok 6-dik számában Némay Kolosnak (lám, mennyire kapós lett a Kolos név, mióta egyik viselője esztergomi érsek!) közleményét, mely egy becses adattal járul Kanizsai Pálfi János püspökké választásának történetéhez. Kiegészíti ez adat — az Eszterházy Miklósnak küldött levél — a Magyar Prot. Egyházi és Isk. Eigyelmező 1870-dik évfolyamának 525. és köv. lapjain közölt azon öt levelet, melyekben szintén K. P. J. püspökké választását tudatja a körmendi zsinat özv. Battyányi Ferenczné Lobkovitz Poppel Évával, Battyányi Ádámmal, Nádasdy Pállal, Bánffy Kristóffal és Széchi Mihálylyal, Mindezen levelekből tehát minden kétségen felül van, hogy K. P. J. 1629. márczius 18-án választatott meg püspökké, a körmendi zsinaton. Azon kérdésre azonban, hogy mikor ért véget püspöksége, vagy mai szavakkal: mikor halt meg, mai napig sem tudunk biztos feleletet adni. A kis-komáromi anyakönyvben utolsó bejegyzése 1637. julius 8-áról szól ') Tóth Ferencz szerint 2) ugyanezen anyakönyv 29. és 33. lapjain található feljegyzésekből bizonyos, hogy 1638-ban még élt; ugyancsak ez anyakönyv szerint 1639. julius el- * *) ') Prot. Szemle, 1892. évf. 489. lap. *) Túl a dunai püspökök élete 99. lap.
