Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-03-05 / 10. szám
155 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 156 Államhatalmak felsösége Európában. Frankhonban IV. Henrik alatt a reformátusoknak szabad vallásgyakorlatot engedő nantesi edictum XIV. Lajos általi visszavétele, a Bertalan-éji mészárlás s az ennek örömére Rómában Te Delim éneklése után a fejedelmi absolutismussal szövetkezett papság ellen felingerelt nemzetgyűlés a vallásszabadságot hirdette ki, a papság javait secularizálván. Ezen nemzetgyűlés mérséklettel rendezte az egyház és állam közötti viszonyokat, készítette a clerus polgári szervezetét, a papokkal az alkotmányra esküt tetetett; az egyházi javakat secularizálván, a papokat az állam pénztárából fizettette. Mindezeket VI. Pius pápa elvetette, megtiltotta a polgári eskütételt s még a királytól is elvonta az úrvacsora szentséget az uj alkotmány megerősítése miatt! A papokat az állam ellen szegülésre kényszeritette, mígnem ő maga lett áldozatja, mikor a köztársaság hadvezére Berliner őt a valencei fogságba tetette, birtokait pedig a frank birodalomhoz csatolta. VI. Pius pápa valencei fogságát követte VII. Pius savonai fogsága. A császári hatalomra készülő consul Napoleon ugyan is concordatumra lépett VII. Piussal, mely rendezte ugyan az állam és egyház közötti viszonyokat, de a róm. kath. vallás államvallási czime megszüntetett, helyébe a „francziák többségének vallása“ tétetett, az egyh. hivatalok betöltési joga az államfőt, megerősítése a pápát illeti; a püspökök az állam hűségére esküt tenni, annak főnökéért imádkozni köteleztelek; az eddig történt secularisatiót a pápa elismerte; a coelibatus és fölösleges ünnepek eltörültettek. A pápa nagy magasztalással szólott, őt Nagy Konstantinnak nevezvén, miután Napoleon a protestantismus felvételével fenyegetőzött. De a dicséret nem sokáig tartott, mivel a már császár azon követeléseit, hogy Francziaországnak külön pátriárkhája legyen, szabadvallásgyakorlat engedtessék stb. stb. a pápa nem akarván megeugedui, minden birtokai a frank birodalomhoz csatoltattak, maga pedig Savonába foglyul vitetett *). A róm. kath. egyház 138 püspökének adómentes, 130 milliót jövödelmező vagyona foglaltatott le; püspökeinek száma 80-ra, a 45 milliót jövedelmezett plébániák 28 millióra olvasztattak le; és ezután a cultus költség 35 millió franknál többe nem került s az államnak másfélszáz millió nyeresége lett. A franczia forradalmi hadak elszakították Németországtól a Rajua balparti tartományokat s a lunevillei béke után kiküldött nagy országos bizottság mindazon egyházi birtokok secularisatióját kimondotta, melyek a wesfáliai szerződés óta még épségben maradtak, azon czélból, hogy a rajnai birtokok elvesztése által kárvallott fejedelmek azokból valláskülönbség nélkül kártalanitassanak, kiknek *) Napoleon a pápát császárrá koronázása végett meghíván Parisba s az a rómaiak ellenzése daczára elmenvén s nagy pompával bevonulván, midőn a templomba ment, kicsufoltatott szamárhátán előlovagló keresztvivőjéért; a császár egy óráig várakoztatta, s akkor is a császár maga tette a maga és neje fejére a koronát, és a pápa re infecta haza utazott. a cultus fentartására, népnevelő intézetek s papok fizetésére. szükséges költségek viselésének kötelessége fennmaradt; a felesleg szabad rendelkezésre hagyatott. így a kath fejedelmek protestáns, s a protestáns fejedelmek viszont katli. alattvalókat nyervén, az uralkodó államvallás eszméje teljesen megszüntetett, s a kér. vallásfelekezetek jogegyenlőségének alapja megvettetett, s valamint a westfáliai szerződés biztosította a territoriális reformatio-jogot, mely most már átalánosan kiterjesztetett,— sőt miként a kath. vallásra áttért szász, würtenbergi, hessenkasseli fejedelmek protestáns alattvalóikat reversalis által biztosították: úgy a birtokra nézve is az 1624-ki statusquo megszüntettetvén, a kath. egyház secularisált vagyonaíból protestáns fejedelmek is részesíthettek. Ezen rendes törvényszerű reformatióval is sokat vesztett Németországban a róm. kath. vallás; elvesztett 1719 Q mföldön lakó 3162578 alattvalót, és 21020000 forint jövödelmet; az érsekek s püspökök fejedelemsége eltörültetett. A Napoleon legyőzetése után következett bécsi congressuson a pápai követ Consalvi erősen sürgette az egyh. javak visszaadását és az érseki fejedelemségek visszaállítását, azonban a három különböző vall. felekezet u. m. osztrák katholicismus, orosz keleti görög és porosz protestáns fejedelem szövetsége s a 32 kisebb protestáns választó szövétneke mellett a róm. katholicizmus középkori uraságának óhajtott repristinatiója viszhangra nem talált, s a nevezetes XVI. törvényczikkben kimondatott, hogy a vallásfelekezetí különbség politikai és polgári jogkülönbségnek okául nem szolgálhat. A római császárság czime eltörültetett, mely eddig a catholicismus oltalmára ürügyül használtatott. — Az egyházaknak az államhozi viszonyai rendezése a világi fejedelmek autonomiójára (ad jura singulorum) hagyatott. Innét keletkeztek a Napoleon példájára szerkesztett concordatumok a pápákkal. De ezek is a képviseleti alkotmányt nyert nemzeteknél az egyházi autonómiát biztositó presbyterialis és synodalis kormányzati rendszerek folytán nagyobb mértékben elmellőztettek. A lutheranismus és calvinismus közötti divergentiák devalvatiojával naponként biztosabban haladó evangyeliomi egyházszerkezet előjelei a német dissidens katholikusok (Döllinger) és porosz protestáns zsinatok homogén mozgalmaiban szemünk láttára testet öltöttek. Spanyolországban a jesuitismus és inquisitiók által vezetett absolitismus a nemzeti élet legnemesebb mozgalmait századok alatt elfojtotta, mignem a kormányra jutott Krisztina és Izabella a politikai liberalizmus segedelmével az államhatalmat erőre emelte, a nemzeti büszkeség a pápávali közlekedést megszüntette, az egyházi javakat secularizálta. A portugál nemzet Pombal miniszter szavára a jezsuitákat száműzte, az inquisitiót az államhatalom alá rendelte. Don Pedro brasiliai császár 1833-ban a papság javait elvetette, elébb az állampénztárhoz, majd a községek segedelmezéséhez csatolta; 1843-ban az államhatalom jogai az egyházak felett megerősittettek. Hollandia még 1579-ben meghasonlott Belgiummal, midőn ez a spanyol uralom segedelmével a r. catholicis-