Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-02-26 / 9. szám
139 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 140 ISKOLÁK! A prot. értesítőkből. (Folytatás). Nagy érdeklődéssel fordultam a görög pótló tanfolyamról szóló értesítésekhez. Görög pótló folyam a dunamelléki s erdélyi egyházkerület iskolái közöl egyben sincs ; pótló folyam vau Debreczenben, Pápán, Csurgón, Mező- Túron, Mármaros-Szígeten, H.-M.-Vásárhelyen, Rimaszombatban, az ág. ev.-nál Pozsonyban, Rozsnyón, Selmecbányán, Iglón, Szarvason, Nyíregyházán. Földolgozták általában, mit a kormány előirt, egy két eltéréssel, így Debrecenben, csak az Uiást olvasták a m. írod. részletek mellett, igy Rosnyón, Rimaszombatban s Nyíregyházán is. Selmecbányán az V. osztályban csak Kármán, Berzsenyi s Kölcseyből olvastak részleteket az iskolában, a több1 magánolvasmányra volt kijelölve, H.-M.-Vásárhelyt az írod. anyagból csak három írót olvastak : Mindszentit, Szalárdit s Zrínyit; Iglón csak m. Írod. anyagot olvastak, Homerosról nincs említés; a régiségekre segédkönyvül használták 5 helyen Schillnek müvét, a mely legalkalmasabb is. Sokkal érdekesebb ennél az a kép, melyet a pótló folyamban részt vett tanulók előmenetele nyújt; érdekesebb, de nem örvendetes. Az ág. ev. értesítői, kettőt kivéve, nem tüntetik ki az eredményt. Lássuk egyenként. Debreczenben 45 V. osztályú közöl a pótló folyamra jelentkezett 11, ezek közöl kettőnek elégtelen jegye van az irod. anyagból, a fenmaradt 9-ből egyéb tárgyakból elégtelen jegye van kettőnek egy-egy tárgyból, a többi általában elégséges osztályzatú; VI. oszt.-ból 65 közöl 16 volt, ezek közöl irod. anyagból elégtelen 3, rajzból 2, egyéb tárgyakból 7- nek van elégtelen osztályzata, a többi általában elégséges. Általános jó osztályzatú egy sincs. Mező-Túron (hol a két osztály rajz kurzusát igen helyesen egybeolvasztották) 23 V. osztályú közöl 6 jelentkezett, ezek mind általában elégséges osztályzatnak, VI.-ban 20 közöl 2, elégségesek; H.-M..Vásárhelyen 38 V. osztályúból jelentkezett 8. Ezek közöl egy általában jó, 3 elégséges, 4 egy-egy tárgyból elégtelen; 30 VI. oszt. 11, ezek közöl eg}'’ jó, 8 elégséges, 2 egy-egy tárgyból elégtelen; Pápán 49 V. ősz. 14, ezek közöl 12 elégséges, kettő két-két tárgyból elégtelen, 31 VI. oszt. 13, ezek közöl 2 ált. jó, a többi elégséges ; Rozsnyón 15 V. oszt. jelentkezett 6, ezek közöl 1 ált. jó, 3 elégs., 2 elégtelen; 20 VI. oszt. 9, ezek közöl 2 jeles, a többi általában elégséges ; Nyíregyházán 48 V. oszt. jelentkezett 29, ezek közöl egy ált. jeles; 2 jó, 4 elégtelen, a többi elégséges (feltűnő, hogy két V. osztályú ifjú tanulta ugyan a rajzot, de az irod. anyag helyett görög nyelvi órákra járt), 24 VI. oszt. 14, ezek közöl 2 ált. jeles, 1 jó, több tárgyból elégtelen 1, a többi ált. elégséges. A kitlintetettt eredményből egyet eddig biztosan következtethetünk, azt t. i. hogy pótló tanfolyamra általában csak gyenge tanulók jelentkeznek, mintegy azon okból, hogy ott nem igen kell tanulniok; s részben igazuk van, mert jelen módszerével a görög pótló folyam csak a könnyű munkát kereső, hanyag tanulóknak kedvez s épen a jelentkezők miatt szép anyaga művelő, izlésnemesitő hatásának kihtása az életre vajmi kevés lesz, talán semmi; legfölebb annyit fogunk tapasztalni, hogy ezeknél hiányzik az a képzettség, az az eredmény, melyet különben nyertek volna a görög nyelv bár kényszerű, de jó módszerü tanulásából. Nem ^kárhoztatom én a görög pótló folyamot — csak jelen alakjában, módszerével nem tartom célszerűnek —, sőt ellenkezőleg közoktatásügyünk haladásának, javulásának tartom, ép ezért nem kellene megfosztani a többi növendéket sem a pótló folyam szép anyagának izlésfinomitó hatásától, alkalmasan be kellene osztani a magyar irodalmi anyagba, mert csak igy remélhetjük — jó növendékek utján — annak áldásos hatását az életre. A német nyelv anyagában intézeteink az állami tantervhez simulnak s igy kénytelenek a mi intézeteink is hibás utón eljutni oda, hogy növendékeink az érettségi vizsgálaton magyar szöveget németre tudjanak fordítani; nem volt egységes prot. tanügyünk, melyet a kormány a tauterv készítésénél figyelembe vehetett volna, nem volt a prot. tanügynek — bár százados múlttal dicsekedhetett a főiskoláknak egymástól való elszigeteltsége miatt — tekintélye s igy sok oly hibát kénytelen most a prot. tanügy iskoláiban tűrni, melyek talán csak az uj iskolában nyernek orvoslást. A német nyelvben elérendő célul ki van tűzve : biztos nyelvtani ismereten alapuló megértése az újabb német irodalom műveinek“, — biztos nyelvtani ismeret még nem képesíthet a német classicus müvek szépségeinek megérthetésére, egy Schiller, egy Goethe német tárgyú müveinek élvezéséhez a német nép életét, a drámai, általában a német költői nyelvet — nem említve a müvek aesthetikáját— is kell ismerni; ily cél mellett bizony a class, német auctor alig szolgálhat egyébre, mint a nyelvtani tények ismételtetésére ; e célra pedig költői müvek épen nem alkalmasak. A német nyelv a középiskola tantárgyai között csak a mi specialis viszonyunk — főleg a katonai pálya miatt — foglalhat helyet, de e viszony nem követelhet többet, mint tisztán a nyelvismeretét irodalma nélkül; a német nyelvben elérendő cél csak abban állhat, hogy a tanulók annak grammatikáját alaposan (inkább gyakorlatilag) elsajátítsák, hogy egyes pályákon, melyek szintén csak a nyelv gyakorlati tudását, grammatikáját, nem az irodalmában való jártasságot kívánják, könyebbeu célt érhessenek; német költészeti termékek ismeretére a középiskolákban nincs szükség, mert költői termékek aesthetikáját a magyar órákon eléggé elsajátíthatják a növendékek, a nyelv gyakorlására meg épen nem alkalmasak. — Kézikönyvekül leginkább Ballagd, Virányi. Hoffmann s Gréf müveit használják, az ág. Felsmannt, Heinrichet, Sclivikkert alkalmazzák, de találjuk Kárpáti s Schak Béla müveit is. A földrajz tanításánál 13 szerzőt találunk; leginkább el van terjedve Huntalvy (6), dr. Némethy—Garay (5) Brózík P. (4), Visontai (3), Márki (3), de kiválólag elvan terjedve Laky, 11 helyen; Laky müvének ezen elter-
