Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-02-19 / 8. szám

Negyedik évfolyam. H. stám. Pápa 1893. febuár 19. DUNÁNTÚLI-® MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP, a* TARTALOM: Egyháztársadalmi kérdések és helyzetünk. Patai/ Károly. — A komáromi mozgalom. Horváth L íjos. — A prédikátor mintaképei Dr. Stalker Jakab után angolból VII. Felolvasás. Miklós Géza.— Iskola ügy. Az értesítőkből. Dr. Kapossy L. — Faust-monda keletkezése s legrégibb prózai földolgozásai. Szakai Károly. T á r c z a. Szenczi Molnár Albert levelei. Onody Zsigmond.-— Interpellate.— Vegyes k ö zl e m én y e k. Egyháztársadalmi kérdések és helyzetünk. Sötét felhők tornyosulnak hazánk egén. a rég elfe­ledett s örökre kihaltnak vélt múlt sötét ködéből ismeret­len alakok merednek elénk. Vissza száll a lélek képze­letben amaz örökre emlékezetes időkre, mikor Torquema­­dák voltak a legnagyobb, legrettegettebb hatalom, kik a felvilágosodás, a lelkiismeretszabadság magasztos fényét mártírok hamvaiból felszálló füst homályával vélék elolt­hatni; látja az autodafét, az inquisitio kinzó kamaráit, a sötét börtönöket, a gálya padokra lánczolt ősöket — lát­juk leigázva a szabadszellemet, elnyomva a világosságot a fanatismus, a sötétség által! — Mért is keltek fel mohos sírjaitokból, rég elfeledett eszmék, visszariasztó árnyak ? hiszen az éj madarai csak sötétben kisértnek, a nap ra­gyog' fénye rejtek odúikba űzi vissza őket. Itt vannak, itt kisértnek közöttünk... Hiszen a hala­dás, a felvilágosodás fáklyája ma is kioltással fenyegetve, az evangeliomi szeretet, a békés egyetértés szelleme, a felekezeti tíirelmesség ismét száműzve körünkből, a poli­tical, társadalmi élet terén átkos viszály szelleme dúl. Szószékek, — az eszményi igazság leghivatottabb hirde­tői, — anathemát szórnak ellenünk, sophismák, odanem­­tartozó hazug állítások hirdetőivé alacsonyultak át. Koma locuta est! Róma szóllott hirdetve „Pax“-ot, s hasz­nálva az igazgatás, a törvényeket lábbal tapodó, féktelen felekezeti gyűlölködés oly sok keserű veszedelmet s köny­­nyet okozott fegyverét. Megfnjta a harczi riadót Sopron papsága, utánuk Rozsnyó agg püspöke, e renitens egyházfő; és utánnuk az egész magas clerus. Gyűjti az aláírások ezreit a peti­­tiók számára, néha a félrevezetett értelmiség, legtöbbször azonban gyönge nők, öntudatlan iskolás gyermekek köré­ből az alsó papság, igy csepegtetvén keblükbe a krisz­tusi szeretet, a tiszta igazság, a törvény előtt meghajló engedelmesség szellemét!! S mind ez miért? a vallásszabadság, a receptio, a polgári házasság, az állami anyakönyvezés czélzott beho­zatala miatt.—Oly intézmények miatt, melyek nem valami „deus ex machina“ módra rántattak elő a nem lét sötét homályából, hanem már régen behozattak, sőt jónak bi­zonyultak Európa legműveltebb nemzeteinél, sőt a catlio­­licismus legpregnánsabb focusain, Olasz- Franciaországban s Belgiumban. Nem a méltányosság, nem az egyforma mérleggel ítélő igazság, nem az egyenlőség, a testvériség szelleme követeli-e, hogy mindazon vallásfelekezetek, amelyek ta­naik lényegében, rítusuk alakjában nem ellenkeznek az állam létérdekeivel, a felvilágosodással s a haladással hanem ellenkezőleg culturálís és ideális czélok szolgála­tában állva, eredménynyel küzdenek az emberiség boldog­ságáért . . hogy mindezek egyenlőknek, gyakorlatukban szabadoknak nyilváníttassanak! Nem ugyanazon okok, és nem a jólfelfogott, helye­sen értelmezett hazafíság szelleme igényli-e, hogy az a csaknem 700 ezer honpolgár, kik mindig meghallották a hon segélyért kiáltó szavát, s ott valának soraink közt a vészes napokban, ne legyen mostoha gyermek többé, hanem szokásaikban, erkölcsükben, érzületükben áthaso­nulhatva, assimilálódva. a keresztyén miveltség nemesitő befolyásától áthatva, testvérekül, egy közös sors elvál­­hatlan osztályosaiul érezzék magukat! S a polgári házasság, melynek czége alatt folyik a küzdelem, mily érdekeket sért? vájjon, mivelf támadja, bántja a hatalmas catholicus egyházat, hogy mindent félretéve, olly engesztelhetlen hadjáratot indít ellene? Avagy hol voltak a Bonifácok, Incék, Gergelyek, a pápaság e kimagasló alakjainak menykövei, hogy nem sulytották a vakmerőket, kik 15 századon keresztül pol­gári actusnak tekintették a házasságot? 15 századon keresz­tül nem emelkedtek hangok ez ellen, a házasság nem volt szentség, polgári ténykedés vala az, esik a 16-ik század­nak a Tridenti zsinaton jutott eszébe azt kizárólag val-8 előfizetési díj: egyház; és iskola körétől. hirdetések díja: Helyben és vidékre pos- 4 hasábos petitsor több­p.fÄK.ts, i DIIMSTDLIIV.REF. EGYHÁÍKER. flIVATA10S RÖZLÖfiíá I *--------------------------* X_________________•<&

Next

/
Oldalképek
Tartalom