Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-02-12 / 7. szám
Ill DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 112 ről ismernek. Ezt követik az apró közlemények, levelezések, köztük a szerkesztőségnek egy minden néptanítót érdeklő pályázati hirdetése. Melléklete is van a füzetnek, a mely ezentúl havonként egy nyomatott ívvel (16 oldal) állandó lesz, s közölni fogja Bánfi Jánosnak „Iskolai életképeit“. E mellékleten „Jurkovics Ludmilla“ cim alatt egy igen érdekes, a jeles elbeszélőnek ama bájos közvetlenségével irt életképe olvasható, melynek tárgya a tanítónők köréből van véve. E mellékletek az év végén beköthetők lesznek s értékes művét fogják képezni minden tanító könyvtárnak. A lap ára mind a mellett bámulatosan olcsó 1 frt 50 kr egy évre, tehát a legszegényebb tanító is megszerezheti. Szerezze is meg, mert szolgálatot tesz vele nemcsak önmagának, hanem az ügynek is. A legmelegebben ajánljuk! Mutatványszámokat, levelező-lapon irt felhívásra, küld a kiadóhivatal: Budapest, VII. Vesselényiutca 48. sz. Egyházi hatóságokhoz, s általuk közvetve az Egyházmegyei, kerületi, /ó'- és közép tanodái pénztárnokokhoz. 1053. 1893. ein. sz. Intézkedés — a 4668. sz........ C. m. leirat alapján. A nm. m. kir. pénzügyminiszter urnák f. é. jan. 18. 69-ik sz. a. átiratára hivatkozással a nm. m. kir. Cultuszminiszter ur arról értesítette püspöki hivatalomat, hogy az 1892: XXI. t. ez. alapján a következő értékpapiroknak. u. m.: 1. az 5n/0-os m. papíijáradék kötvényeknek, 2. az úrbéri jelzálogos (maradvány és irtvány földváltsági) kötvényeknek, 3. az államosított első erdélyi, a duna-drávai (báttaszék-dombóvár-zákányi) alföld-fiumei, budapest-pécsi, első magyar-gácsországi és m. nyugoti vasutak részvényeinek, 4. az államosított magyar-északkeleti vasút 1869-dik évi 28.328,400 frtnyi és 1871. évi 3.120,000 frtnyi 5%-os ezüst elsőbbségi kölcsön kötvényeinek, valamint az államosított m. nyugoti vasút 21.000.000 frtnyi I. és 3.276,400 frtnyi II. kib. 5°/0-os ezüst elsőbbségi kölcsön kötvényeiből a magyar vonatokat terhelő résznek 4%-al kamatozó s korona értékre szóló m. járadék kötvényekkel kicserélését mielőbb óhajtja keresztül vinni a m. kir. pénzügyminisztérium s ennélfogva megkeresett az iránt, hogy a dunántúli ev. ref. egyh. kerület főhatósága alá tartozó alapok és alapítványok tulajdonát képező (egyházközségi, megyei, kerületi, fő- és középtanodai pénztárakban levő) bevonandó czimleteknek a budadesti közlöny ez évi 18. és 19. számaiban a kérdéses hitelműveletekre vonatkozólag közzétett hirdetmények értelmében leendő kicserélése sürgősen eszközöltessék, illetőleg az e czélból megkívánt előintézkedések a jogosulttak részéről lehetőleg mielőbb tétessenek meg. Megjegyzi a nm. m. kir. Cult, minisztérium, hogy a felsorolt régibb czimletek tulajdonosai és birtokosai e kicserélés eszközlése által az uj járadék kötvényekbe fektetett pénzeik után egy részt csaknem 44/10-°/0-ot, vagyis ez idő szerint tősdei árfolyamok mellett péld. a forgalomban levő czimletek után 4l/zn,0 tényleges kamathozadékot és másrészt jelentékeny tőkenyereséget biztosítanak maguknak, amennyiben kétségtelen, hog] az uj czimletek árfolyama, a melyek korona értékre szólnak s igy azok kamatai a közel jövőben tényleg aranyban fognak fizettetni, rövid idő múlva a névértéket legalább is nagyon meg fogja közelíteni. Ezzel szemben az a czimlet birtokos, a ki az ez alkalommal bevonandó czimleteit készpénzben beváltva, névértéken felüli áron magasabb kamatozású értékpapírokat szerez, a névértéken felül fizetett összegnek megfelelő biztos tőke veszteségnek és annak teszi ki magát, hogy az általa vásárolt és néhány év múlva kétségkívül convertálandó címletek kicserélése alkalmával jóval alacsonyabb kamatozással lesz kénytelen megelégedni. Épen ezért a conversio alá eső czimletek birtokosai (egyh. községek, megyék, kerület, fő- és középtanodák) csak saját jól felfogott érdekűkben járnak el, ha a netán birtokukban levő — fenn elősorolt czimleteket a kibocsátandó uj 4°'0-os kötvényekkel cserélik ki. Egyidejűleg rendeletet bocsátott ki a Cultus minisztérium f. évi január 27-én 4668. sz. a. a m. kir. központi állampénztárhoz, melyben utasította azt, hogy az egyházi, tanügyi és közalapítványi hatóságoktól e hirdetmény alapján nevezett pénztárhoz beérkező, akár a bemutatásra, akár pedig névre szóló (kötményezett) czimletek kicserélését, a minisztérium minden további utasításának bevárása nélkül eszközölje. Az ez ügyben, a jelzett megkeresés értelmében szükséges s az egyházi hatóságok hatáskörébe tartozó intézkedések megtételére az egyházközségek elöljáróságát s az egyh. megyei hatóságokat és általok közvetve az illető pénztárnokokat (kik a fölöttes hatóságok által a teendőkre nézve utasítandóki fölkérem. Egyházkerületünk gazdasági tanácsa és pénztárnoki hivatala is felhivatik általam^ hogyha a föntjelzett czimletek akár a kerületi, akár a főiskolai pénztárban elhelyezve volnának, tegyék meg a kellő intézkedéseket oly irányban, mely esetleges károsodás ellen kellő biztosítékot nyújt. Rév-Komárom, február 4. 1893. Pap Gábor, püspök. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, az 1893. ev. ref. főiskola betűivel, uy. Kis Tivadar.
