Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-02-12 / 7. szám

105 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 10(5 könyvül az alsó osztályokban kivétel nélkül a Lehr- Liedl-t; az irodalmi anyag tárgyalására a Góbi-féle mü­veket használják, melyek alig pár év alatt — biz egyik másik részében érdemetlenül — rendkívül gyorsan kiszo­rították a többi szerzőket, úgy hogy Dengit találjuk két helyen, Névy szerkezettanát egy, rhetorikáját 2, poétiká­ját 1, Kapossy poétikáját 2, Riedl poétikáját 1, rhetori­káját 1, Gregusst 1, Kordát 2 helyen; sokkal kedvezőtle­nebb az arány ref. intézeteinkben ref. könyviróink, külö­nösen a sárospataki Írod. kör kiadványával szemben; ma­gyarnyelvtanra nyolcféle szerzőt találunk, olvasókönyvül Molnár derék könyvét csak 7 helyen találjuk, Góbi sti­lisztikájának I. részét 8 helyen, ugyananyin Névy ét, mig a ref. Kordának kormánytól is approbált stilisztikáját 6 helyen, Névy rhetorikáját 10, Góbiét 2, Riedlét 2, Névy poétikáját 12 (!) Kapossyét 6, Góbiét 2, Riedlét 1, Tor­kosét 1, Gregussét 1 helyen, Imre s Dengi stilisztikáját 1—1 helyen. (Folytatjuk). Dr. Kapossy L. A Faust-monda keletkezése s leg­régibb prózai feldolgozásai. (Folytatás.) Külön kell megemlékeznünk, — a midőn a Faust­­monda prózai feldolgozásairól szólunk, — az 1599-iki- Widman-íőle Faust-könyvröl, miután az már szellemét, és szerzőjének intenczióit illetőleg is eltér az 1587-iki legrégibb Faust-könyvtől. Widman müvének teljes czime a következő: Erster Theil | DEr Warhaffti = j gen Historien von den grewlichen | und abschewlichen Sünden vnd Lastern, [ auch von vielen wunderbarlichen vnd seltza — | men abenthewren: So | D. Johannes Faustus | Ein weitberuffe­­ner Schwartzkünst — |) ler vnd Ertzzäuberer, durch seine Schwartz— | kunst, biss an seinen erschreckli — | chen end hat getrieben, | Mit nothwendigen Erinnerungen vnd schö | nen exempeln menniglichen zur Lehr vnd | War­nung aussgestrichen vnd | erklehret, [ Durch | Georg Ru­­dolff Widman. I Gedruckt zu Hamburg | Anno 1599. | Ex Offiicina Hermanni Mollari. 4.. Der Ander Theil. j Historien von | Doct. Johanne Fausto dem Ertzzäuberer ] vnd Schwartzkünstler. | Da­rinn erzehlet wirdt, wie er nach seiner | wiederholten Teuffelischen Verschreibung, sich mit | dem Satan ver­heiratet, vnd an Keyserlichen vnd Fürst — | liehen Hö­fen, auch sonst viel wunderbarliche | abenthewre vnd Schwaitzkünstlers pos = 1 sen getrieben hat. | Mit noth­wendigen Erinnerungen vnd schönen I Exempeln, men­niglichen zur Lehr vnd war = | nung, aussgestrichen vnd erkleret | Durch | Georg Rudolif Widman. j Gedruckt zu Hamburg. | Anno | M. D. XCIX. 4. Der Dritte Theil | Der Historien von | Doct. Johanne Fausto, dem Ertzzäuberer | vnd Schwartzkünstler. j Darinn von seinem letzten Testamendt, | Propheceyungen, Anfechtungen, vnd er — 1 schrecklichem grewlichens ende vnd abschied | aus dieser Weldfc, warhafftige vnd aus = | führliche meldung geschiehet. | Mit nothwendigen Erinne­rungen vnd schönen | Exempeln, menniglichen zur Lehr vnnd war — | nung, aussgestrichen vnd erkleret I Durch | Georg Rudolff Widman. ( Gedruckt zu Hamburg, j ANNO { M. D. XCIX. 4. A három részből álló tulajdonképem históriát meg­előzi az ajánlat (Dem Wolgebornen Herrn, Herrn Georg Friderichon, Graven von Hohenloe, vnd Herrn zu Lan­­genburg, meinem gnedignn Herren.) Az ajánlat alatt a következő aláírás van: „Datum Hall in Schwaben, im jahr nach Christi Geburt 1599, den 12. Septembris. E. Gnaden vndertheniger Georg Rudolff Widman.“ Ezután következik a 9-ik lapon a „keresztyén olvasóhoz intézett előszó. Majd a 14-ik lapon elő van adva, hogy mikor kezdte Faust ördögi bűvészeiét űzni '). Ezután követke­zik Luthernek egy beszéde Faustról, a mely a 24-ik la­pon végződik 2). Azután következik 8 lapon a tartalomjegyzék. A tar­talomjegyzék után következik 47 fejezetben 339 lapon a história első része, 21 fejezetben 135 lapon a második rész, 21 fejezetben 197 lapon a harmadik rész. Widman könyve és a legrégibb (1587) Faust-könyv között eltérés van terjedelem tekintetében, amennyiben Widman müve igen sokkal terjedelmesebb. Eltérés van tartalom tekintetében is a két munka között, mert Wid­man az első Faust-könyv tartalmából némely részeket el­hagy és viszont felölel oly mondái anyagot is, a mely a legrégibb Faust-könyvben nem található. Elhagyja például Widman a pápa-ellenes pikáns meg­jegyzéseket, úgy szintén Faustnak konstántinápolyi szerep­lését is. Emellett aztán betold olyau részleteket, a melyek az 1587-iki Faust-könyvből hiányzottak, igy pl. az ör­dögnek megjelenését egy fekete uszkár alakjában (Prastí­­gar); az asztal felső lapjából való borcsapolást; Faustnak az ördöggel folytatott 10 disputáczióját stb. Eltér Widman a legrégibb Faust-könyvtől Faust élettörténetének adatainál is. Widman szerint Faust szü­letési helye Anhalt; tanulmányainak legnagyobb részét Ingolstadtban végzi s ugyancsak itt lesz az orvostudomá­nyok doktorává. Volt Faustnak egy szép könyvtára is Widman szerint s ebben egy olyan könyve, a mely ör­dög-idézésre volt alkalmas. Wittenbergbe nem mint gyer­mek. hanem mint felsőbb tanulmányokat végzett ifjú, mint dr. medicináé megy és telepedik le nagy bátyja hajlékában. Widman megnevezi pontosan az évszámokat is Faust életében; 21 éves korában lett dr. medicináé; 1521-ben kö­tött szerződést az ördöggel; 41 éves korában halt meg. Faust famulusát Wäiger Jánosnak hívják Widman­­könyvében s nem Wagner-nak, mint a legrégibb Faus­­könyvben 3). A császár, a kinek udvarában Faust szere- *) ') »Zu welcher Zeit Doctor Faustus seine Schwartzkünst hab bekommen vnd geübet.« *) »Erzehlung, wass D. Luther von D. Fausto gehalten hab.» *) Widman azt is tudja Faust famulusáról, hogy egy was-

Next

/
Oldalképek
Tartalom