Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-12-24 / 52. szám
863 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 864 oly sok és’ nagy czélokat tűz maga elé, bizony mondom, bogy nem fogja elérni csak egyiket sem. A czikket, melyre a V. tanácsbiró az előbbi számokból hivatkozik, én is olvastam, iránya az: minél több hivatalnok, minél nagyobb fizetésekkel és minél kevesebb dologgal. Különben most az egész országban ez a nyavalya dühöng, — de hogy a szegény populus Contribuens, miből izzadja azt ki, erre vajmi kevesen gondolnak. Hová vezet ez? annak jelenségei már is ijesztő mérvben mutatkoznak. 3. Mi is óhajtva várjuk a felsőbb leányiskola felállítását Komáromban, de nem a pápai főiskola rovására, hogy t. i. a gymnásiumot adjuk át az államnak, a theologiát pedig tanácsoljuk át Pestre, a mint ezt bizonyos helyeken már pöngetik. — Felhívás. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság népies kiadványai tárgyában. Alulírottak tisztelettel jelentjük, hogy a Társaság népies kiadványaiból az ezen téli folyamra egyelőre megállapított 10 füzetből az első három füzet már a legközelebbi hetekben elhagyja a sajtót. Miután azonban szükséges már előre tájékozódnunk a nyomatandó példányok megközelitőleges száma felől, a megrendeléseket kérjük legkésőbb f. hó 28-áig eszközölni. A jövő hó folyamán megjelenendő iratok lesznek: ,.A Barkóék árvája“ (elbeszélés) Csengey Gusztávtól, az eperjesi theol. akad. tanárától s ismert elbeszélő írónktól és lyukasunktól; „Az ócska biblia“ (elbeszélés) Forgács Endre sárbogárdi ref. lelkésztől, kinek kedves népies kelbeszéléseiben prot. közönségünk már sokszor gyönyörködött; és A gályarabok története Marton Sándortól a gyönki gymnasium tanárától, a ki közvetlen melegséggel, keresetlenséggel s népszerűén tudja tárgyalni egyháztörténetünk eseményeit. Kérésünk megújításával vagyunk Budapesten, 1893. deczember 11. Kenessey Béla, a Magy. Prot. írod. Társ. titkára, mint a népies kiadv. föszerkeszt. Kecskemétliy István dr., a népies kiadványok fel. szerk. Hornyánszky Viktor, az írod. Társ. alapitó tagja, mint a népies kiadv. bizományosa (A M T. Akadémia bérházában.) — A magyar szabadságharcz történetéből, - Gracza Gjörgy gyönyörű munkájából, melynek első füzetét országszerte a legnagyobb lelkesedéssel fogadták, ma jelent meg a második füzet. Az eleven tollú szerző folytatja henne a márczius 15-diki dicső események leírását: hogyan állapították meg a tizenkét pontot, hogyan olvasta fel Petőfi a „Talpra Magyar-t, hogyan készült a szabadsajtó első terméke stb, Ezt a füzetet is rendkívül érdekes és kivétel nélkül jól sikerült képek díszítik. Mindjárt a füzet elején ott van Jókai fiatalkori arczképe, melyet Vackot Imréé követ; a többi képek: a Länderer és Heckenast-nyomda 1848-ban, Egressi Gábor, a Talpra magyar dallama, úgy, a mint azt 1848. márcz. 15-én Kálózdi János megkomponálta, a szabadsajtó első példányának fölmutatása a nép előtt, a nemzeti muzeum előtti népgyülés. Táncsics Mihály arczképe, egy 1848-diki gúnykép: „Kard és Czopf,“ a „Talpra magyar“ hatása ez. nagy allegorikus kép, a budai helytartósági épület 1848-ban és végre az államfoglyok kiszabadítása. Végre van e füzetnek is »agyon érdekes külön melléklete: a közcsendi bizottmány első proklamácziója a közönséghez, még pedig ugyanolyan papirosra és ugyanolyan betűkkel nyomtatva, mint az eredeti. A mint látható, a kiadóczég (Wodianer F. és fiai) híven beváltja az illusztrácziókat illető Ígéretét; valóban nincs magyar mű, mely e részben versenyezhetne a Szabadságharcz Történetével. E füzet is mint az előző 30 kr.ért kapható. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 14-dik füzet, Nagyobb részét Badics Ferenc, a vállalat segédszerkesztőjének tanulmánya foglalja el A kurucvílág költészetéről. Az elején vázolja a Tököly és Rákóczi Ferenc korát, de nemcsak a politikai viszonyokat ismerteti, hanem szorgosan összegyűjti a társadalmi, közművelődési állapotokra, a tudomány, költészet és művészetek ápolására vonatkozó adatokat is; ezzel e kor, az u. n. kuruezvilág a nemzeti élet sajátos vonásaival mint egy'egész külön világ híven és érdekesen rajzolódik az olvasó elé. A tanulmány második felében a kuruc költészetet ismerteti 1664—1711-ig sőt hatásában tovább is. Az országos keserv, a protestáns üldözés, a vitézség tényei, a bujdosás nyomora állandó s változatos tárgyat szolgáltattak e nép-nemzeti költészetnek, melynek alkotásai közt valódi remekek találhatók. Badics mindezt oly behatóan vizsgálja, hogy tárgyszeretettel, hangulatosan irt cikke őt e kor és irodalma egyik legalaposabb ismerőjéül mutatják be. — A füzet második közleménye szintén e korra vonatkozik: Angyal Dávid, a Thököly életrajzának jeles szerzője, kezdi meg benne történetirodalmunk ismertetését a XVIII. század elején; e füzetben Babocsai Izsákról és Bethlen Miklósról szól azzal a szabatossággal és találó kritikával, mely minden munkáját jellemzi. A füzetet ezúttal is számos érdekes illusztráció díszíti, külön mellékletül: Rákóczi Ferenc gyönyörű kivitelű arczképe, a fejedelem hires udvari festőjének, Mányóky Ádámnak a szász király tulajdonában levő eredeti festményéről és Listius Magyar-Mársának címlapja; továbbá a szövegben: Zrinyi Ilona és Thököly Imre, Bercsényi Miklós, Pekryné Petróczi Kata Szidónia arczképei és egy mulató kurucokat ábrázoló kép (egykorú festmények másolatai), a sárospataki Rákóczi-vár, Tholnay Vitézek tiiköré-nek címlapja, Palocsai Györgytől két versszak eredeti kézirata, egy kuruc tábori-dal s a hires Rákóczi-nóta Káldy Gyula átiratában és névaláírások. A tartalom és díszes kiállítás tekintetében egykép kitűnő vállalat kéthetes füzetekben jelenik meg s füzetenként 40 krért minden hazai könyvkereskedésben vagy közvetlenül a kiadó hivatalban (Budapest, IV. Ferencsiek-tere 3. sz.) megrendelhető. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, lö93. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Kis Tivadar.
