Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-10-08 / 41. szám
685 DŰNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP. 68S VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Tisztelettel felkérjük előfizetőinket előfizetéseik szives megújítására, a hátralékosokat pedig tartozásaik beküldésére. — Játéktanfolyam. Gr. Csáky Albin, tevékeny és uj utakon haladó közoktatásügyi ministerünk, a ki, mióta székét elfoglalta, oly czéltudatos tevékenységet fejt ki a testi nevelés ügyének előbbrevitele érdekében, ugyanezen czélból inditva játéktanfolyam rendezését határozta el a középiskolai tornatanárok számára. .Elhatározását tudatta a nem állami iskolák hatóságaival is oly kijelentéssel, hogy korlátolt számmal ezen iskolák köréből is vétetnek föl résztvevők. Főiskolánk igazgató tanácsa, méltányolván a miniszter czélzatainak nagy fontosságát s még tovább akarván fejleszteni főiskolánknak a testi nevelés terén eddig kivivőit sikereit, elhatározta, hogy Borsos István tanártársunkat, a főiskolai tornatanitás jelenlegi vezetőjét, e tanfolyamra kiküldi, a ki csakugyan részt is vesz a f. hó 9-iktől 14-ig terjedő tanfolyamon. — Növekszik az államsegély. Örömmel értesültünk Wekerle S. hatalmas pénzügyminiszteri budget-beszédjéből, hogy 100,000 forintnyi uj összeg vétetett fel az ág. ev. és ev. ref. protestáns egyházak egyházalapjának segélyezésére, a következő érdekes indokolással: „Felvettük ezt azért, mert az a törvény, mely felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy egy sorsjegykölcsön emittálásával legyen ezen alap segélyezhető, eddig megvalősitható nem volt és a mai viszonyok közt nincs is kilátás arra, kogy közelebb megvalósítható legyen: addig tehát, mig vagy ezen, vagy más utón képesek leszünk ezen fontos czélok segélyezését eszközölni, legalább átmenetileg 100,000 frtot, mint évi dotácziót kívánunk a költségvetésbe beállítani“. — A sárkeresztesi — mint egy 1000 lelket számláló reform, gyülekezet életéből kívánok néhány adatot fülemlíteni ez alkalommal azért, hogy egyébb gyülekezeteink is lássák, hogy e kisded teste a Krisztus anyaszentegyházának mikép valósítja meg életében az írás ama szavait; — úgy féuyljék a ti vílágosságtok, hogy mások is látván a ti jóságos cselekedeteiteket, dicsőítsük a mennyei Atyát! “ A papiak, iskolák és templom renoválásából fen maradt 9000 frt adósságot alig fizette le az 1892-ik évben, már is arról gondolkozik, miként szabadíthatná meg a községet, — mely tisztán reform, egyháztagokból áll — a reá nehezedő 3600 frt adósságtól ? Ezen terve végre sikerült f. évi augusztus hó 28-án, a mikor is utolsó részletét lefizetvén a község adósságának, ma napság ott áll, hogy sem az egyháznak, sem a községnek adóssága nincs, épületei a lehető legjobb karban vannak s az apró tatarozgatásoktól eltekintve, 20—30 évig javításra nem kell gondolnia. Erre az esélyre már 15 frt tőkéje gyümölcsözik a székesfehérvári kér. bankban, mely összeg évenként növekedvén a feleslegből, az időre, mikor az épületek javítást igényelnek, legyen tőkéje az egyháznak, a melyből azt eszközöltetheti. Ezen nagy mérvű áldozat-hozatal mellett a belmissió munkája, hogy a szegény sorsú hívek anyagi szükségének enyhítésére a folyé évben takarék-magtárt létesített, melynek alapja ma már a hívek önkéntes adománya folytán: 20 m. m. és 71 kgr. búza, 3 m. m. és 63 kgr rozs, 1 m. m. és 08 kgr. árpa és 4 frt készpénz, mely minden évben rendes évi adomány által növekedik. Sajnosán nélkülözte a gyülekezet eddig szép templomában az orgona hiányát; hogy ezen is segítve legyen, Tóth István, az egyház tevékeny főtanitója. megkezdte a gyűjtést az orgona alapjára szeptember 24- dikén 25 írttal. Csak hamar megtellett az általa kibocsátott és elhordott ív, melynek sorai közöttiátható: az énekegylet 120 frtos, Babay Dezső k. jegyző 100 frtos, Babay Kálmán lelkész 50 frtos, Kalamár János 25 frtos, Naszály! János 20 frtos, Kecskés Imréné 15 frtos és egyéb lelkes egyháztagok kisebb-nagyobb összegű adománya, úgy hogy 24 óra alatt 1010 frt 50 kr gyűlt össze e czélra- Nem véttek, ha felemlítem azt a jó szokást is, mely gyülekezetünkben honos. Nem történik itt nálunk soha házasság, hogy az új pár, feljővén másnap az Isten házába, le ne tenné annak oltárára csekély, a körülményekhez mért adományát; végrendeleteinkben bizonyos egy pont, a hol az örök hagyó megemlékezik az Ur látható gyülekezetéről. Ennek eredménye aztán, hogy — a hagyományoktól eltekintve — évenként 50 — 100 írtig gyűl be adomány „Isten dicsősége“ czimén. S ha felemlítem még, hogy e kis községben van önk. tűzoltó egylet díszes szertárral, a abban minden, e czélra szükséges eszközökkel, van énekegylete, mely legutóbb 120 frtot adott az orgona javára, van fiók-gazdasági egylete, mely szecska-vágóit, sótörőít és mázsáit bocsátja a tagok ingyenes használatára: mindenki látni fogja, hegy e nép a helyes utón halad, mely méltó a követésre. E száraz de sokat mondó adatokat pedig azért közlöm e lapok hasábjain, hogy most, mikor a belmissió kérdése foglalkoztatja a lelkeket, egy vonást találjanak lelkész-testvéreim, mely szorosan összefügg azzal, egy nyomot a melyen sikerrel haladhatunk. B. K. — Válasz a czáfolatra. A kís-sárói ev. ref. lelkészválasztásra vonatkozólag, mit e becses lap 38-ik számában közöltem, fentartom. — Hogy a közlemény nem rágalom, azt a vizsgálat lesz hivatva kimutatni. — Ez a merész állítás, mikor tényekkel szemben dobállódzunk a kifejezésekkel. — Én tényekre hivatkozom. — Majd a vizsgálat után a Nagytisztéletü gzerkesztő ur engedőimével, teljes kimerítő tudósítással szolgálok. — Személyeket sérteni épen nem szándékom, de az igazságot kimondani kötelességemnek ismerem. Egy szemlélő. HIVATALOS RÉSZ. Pályásat A b.-somogyi ev. ref. egyházmegyében levő orezí-í egyház IV-ed osztályú lelkészi állomására pályázni kívánók, okmányokkal fölszerelt kérvényeiket az esperesi hivatalhoz Istvándiba 1893. évi október 15-ig beküldjék. Pap Gábor. ev. ref. püsp&.k