Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-01-22 / 4. szám
57 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 58 dűl élvezi a wittenbergi nagybátya által végrendeletileg ráhagyományozott hajlékban a bűnös szövetség gyümölcseit. Volt mellette egy ifjú tanítvány is, Wagner Christóph, a ki szintén érdeklődött a csodás dolgok iránt *). Mephostophiles ellátja Faustot minden jóval, tejbevajba füröszti. A pompásabbnál-pompásabb borokat a választófejedelmek, herczegek és gazdag püspökök pinczéiből lopja. A madarak sülve repülnek be F. ablakán 2). A drága ruhákat a nürnbergi, augsburgi, és frankfurti kereskedőktől cseni Mephostophiles F. részére. Ezek mellett pénze is van elég Faustnak, mert az ördög hetenként 25 koronát igéi* részére (9. fejezet.) 3). Ilyen formán Faust egész epikureusi 4) életet folytat s a nagy jólét mellett megfeledkezik Istenről és pokolról egyaránt. Az anyagi bőség közepett felébrednek Faustban az érzéki vágyak s ezeknek befolyása alatt szeretne megházasodni. Az ördög azonban ellene van a házassági tervnek, annyival inkább mert F. a szerződésben kötelezte magát arra, hogy minden embernek ellensége lesz. Azért hát mindent elkövet, hogy Faustot lebeszélje szándékáról, s ez sikerül is neki az által, hogy alkalmat [nyújt Faustnak érzéki vágyainak teljes kielégítésére, minek folytán ez egy ideig legerkölcstelenebb életet folytat. (10. fejezet.) Kicsapongó életmódja mellett sem feledkezik meg azonban Faust kedvencz foglalkozásáról, a nig románt iáról. Az ördögtől egy varázskönyvet 5) kap s ezt nagy előszeretettel tanulmányozza; s midőn ebből sem elégítheti kj egészen tudvágyát, beszélgetéseket kezd az ördöggel. Kérdezősködik tőle Lucifer bukásáról, a pokolról, az ördögökről s különböző rendjeikről, az angyalok alakjáról és helyzetéről, az ördög hatalmáról, a pokoli kínokról. S végül még azt kérdi Faust az ördögtől, hogy mit tenne ő, ha ember volna, hogy Isten és embertársainak tetszését megnyerje? (11 — 17 fejezet.) A Faust kérdéseire adott feleletek többnyire együgyüek, mosolyra indítók s nagyobbára a zsidó, keresztyén és pogány vallási tradicziókból van-Anfang gemacht mit deinen Geberden und Enderungen,, welches mir ein grosse Freuwd gegeben. Braune, i. m. 23. 1. ') Bey jhme hatt er täglich ein jungen Schüler (29) zum tarn ulo, einen verwegnen Lecker, Christoph Wagner genannt, dem gefiele dieses Spiel auch wol, dessgleichenj re sein Herr tröstete, er wolte einen hocherfahrnen vnd geschickten Mann aussjhme machen. Braune, i. m. 24. 1. 2) Dann er Kundte eine solche zauberische Kunst, dass so bald •er das Fenster auffthete, und nennet einen Vogel, den er gern wolt. der flöge jhme zum Fenster hinein. Im. 25. 1. 3) In Summa, es wor alles gestolne und entlehnete Wahr. — Noch hat jme der Teuffel versprochen, er wolle jme Wöchentlich 25. Kronen geben, thut das Jahr 1300 Kronen, das ward sein Jars Bestallung. Braune, i. m. 25. 1. *) Doctor Faustus lebt also im Epicurischen Leben Tag und Nacht, glaubet nit dass ein GOTt, Hell oder Teuffel were. Braune i. m. 25. 1. 5) Vbergibt jhme sein Geist bald ein grosses Buch, von allerley Zauberey unnd Nigromantia, dai’innen er sich auch neben seiner Teuffelischen Ehe erlustigte, Diese Dardanias artes, hat man hexmacher bey seinem f amulo, Christoph Wagnei’, funden. I. m. 27. L uak összetákolva. Eddig tart a legrégibb Faust-historiának első része. A második rész elején (18. fejezet.) Faust úgy vau feltüntetve, mint a ki nagy sikerrel foglalkozik astrologiával és kalendárium-készítéssel. Az e téren elért szép eredményt bizonyítja az a körülmény, hogy valamennyi tudós mathematikus-nak elismerését kivívta a maga részére *)* A A 19—22. fejezetekben folytatja Faust kérdezősködéseit. Kérdést intéz az ördöghöz az astronomidról vagy astrologiáról, a télről és nyárról, az égről s ennek tüneményeiről, a világ teremtéséről, az ember eredetéről. Ezek után a kérdések után szeretné Faust megismerni a poklot s annak szellemeit. Mephostophiles azért kieszközli, hogy Faustot az alvilág összes számbavehető ördögei különböző állati alakban tisztelik meg látogatásaikkal. (23. f.) Faust ezután magát a poklot szeretné látni, s kívánságára meg is jelenik Belzebub éjfélkor, hátán egy csontszékkel, a melyen elvitte Faustot a pokol megtekintésére. A látottakról maga Faust feljegyzéseket csinált, a melyeket halála után megtaláltak 2). Pokoli útja alkalmával láttaF. az elkárhozott lelkek kinait s az óriási pokoli örök-tüzet. Reggelre aztán ismét ágyában találja magát s azt sem tudja, volt-e valósággal a pokolban, vagy pedig csak álmodott. (24. 1.) A pokol megtekintése után egy nagyobb légi útra indult F. s az 8 napig tartott, a mely idő alatt nem is aludt. Erről az útjáról maga ir F. levelet egy lipcsei barátjához. 25. f.) 3). A 16-ik évben — az ördöggel kötött szerződéstől számítva — egy nagy útra indul F., hogy megismerje a nevezetesebb országokat s ezek kiválóbb városait. Mephostophiles egy szárnyas lóvá változik s oda viszi Faustot, a hova az menni óhajt. Beutazza Faust Pannóniát, Ausztriát, Germaniát, Csehországot, Francziaországot, Spanyolországot, Hollandot, Magyarországot, Poroszországot, Portugallt stb. A városok közül útjába ejti Triert," Párist, Mainzot, Nápolyt, Velenczét, Páduat, Bécset, Kölnt, Krakkót stb. Leghuzamosabban tartózkodik azonban Rómában és Konstantinápolyban. Rómában felkeresi egyéb uevezetességek mellett a pápai palotát s magát a pápát is- A pápáról és környezetéről a legellenszenvesebb módon nyilatkozik. A pápát és környezetét Faust magába hasonlítja s azt mondja, hogy a pápai palotában csak dölyföt, ke-') Fienge demnach an Calender zu machen, ward also derselben zeit ein guter A stronomus oder As tr o 1 o gus, gelehrt, und Erfahren, von seinem Geist in der Sternkunst, und Practickeri schreiben, wie männiglichen wol bevust, dass alles, was er geschrieben, unter den Mathematicis das Lob darvon gebracht. Braune, i. m. 41. 1. a) Diese Históriám vnd Geschieht, was er in der Helle und Verblendung gesehen, hat er, [Doct. Faustus, selbs auffgeschrieben. I. m. 53. 1. 3) Diese Geschieht hat man auch bey jm funden, so mit seiner eygen Ilandt concipiert vnd auffgezeichnet worden, welches er seinem guten Gesellen einem Jonae Victori, Medico zu Leipzig-, zugeschrieben, welches Schreibens innhalt war, vie folgt. Braune, i. m. 53. 1.
