Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-07-23 / 30. szám

501 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 502 Hogy tehát minden ok, minden körülmény Pápa mel­lett szóll, az a fontiekből elég világos. De nézzük, hogy meglevő erőnk egyátalán lehetővé teszi-e a felsőbb leányiskola felállítását, habár egyelőre csak a polgári leányiskolával kapcsolatosan? Alapul véve, a miskolczi prot. felső leányiskolának e becses lapokban általam ismertetett költségvetését, hatá­rozott igennel válaszolok. Egyelőre s annyival inkább, mivel a polgári leány­iskolák is 4 osztályúak, nekünk is be kell s be is lehet elégednünk 4 osztálylyal. A 4 osztályba mi sem számíthatunk több növendé­ket, mint a miskolcziak : 20—30—40-et egy-egy osztályra, együtt 100—120, s legfölebb 150-et. Ezek közül bennla­kókul 50—100-at. Miután a polg. leányiskolával kapcsolatban, a tan­díjnak odaforditása folytán, a tandíjtól elesnék a kerület; valamint megfelelően a tanárfizetés kiadásaitól is : a költ­ségvetésnél csupán a bennlakás, a bennlakókra vonatko­zólag a teljes ellátás és a fölügyelet s a [melléktantár­­gyak: zene, rajz, stb pótlólagos tanítása jöhetne szóba. Mindenek előtt azonban a mostani uj főiskolának a bennlakásra átalakítása. S minthogy a főiskolai épületben kisebb-nagyobb termek vannak, egyelőre átalakításról is fölösleges be­szélni, mivel a bennlakásra jelentkezők számának megfe­lelően alkalmas termet lehető lesz az I-ső osztásnak ta­lálni átalakítás nélkül is. Csak a bebútorozás költsége jöhet tehát most szóba, úgy a bentlakó növendékek számának, mint a szomszédos szobában a felügyelő nevelőnő igényének megfelelően. Ezek költsége is azonban a bennlakók által remune­­ráltatván, egyelőre csak megfelelő törlesztéses kölcsön­nek valamely pénztárból fölvétele lesz igénybe veendő, fokozatosan a 4 osztály beállításáig. S mivel az intézet megnyitásáról az 1894—5-ik is­kolai évet megelőzőleg nem lehet szó, addig pedig az uj főiskolai épület is fölemelhető és fölemelendő lesz: a meg­felelő költségvetés is, tüzetesebb és biztosabb számítás szempontjából, az 1894—5-ik iskolai évig elkészíthető le­szen, az átalakításra vonatkozólag. S tekintve, hogy végleges berendezésül, egy csalá­dos igazg. tanár számára, a megfelelő lakosztály az épü­let egyik szárnyában; 4 tanterem az épület másik szár­nyában könnyen elhelyezhető lenne; a bentlakásra szük­séges helyiségek és a nevelőnő, — illetve felügyelőnők lakása, a zene- rajz- és kézimunkatermek s ebédlő az épü­let többi helyiségeiből teljesen kikerülnének: az épületet megtoldani nem, legfölebb a falakat kellene változtatni. E munkálat 5—10000 írttal teljesen s czélszerüen foganatosítható. Ha a miskolczi viszonyokat vesszük s bátran vehet­jük alapul, úgy ezen átalakítási költség törleszthető lesz a bentlakók által fizetendő 150 frt—200 írtból; minél­fogva a 10 ezer forint is visszatérül s igy kamatai, idővel, az intézet egyéb szükségeire lesznek fordíthatók. Most egyelőre tehát nincs más teendő, mint tisztába jöni azzal, hogy a polg. leányiskola I-ső osztálya, s maj­dan fokozatosan a többi, befogadhatja-e, a helybeli bi­zonnyal ismert mennyiségű létszámon túl, az egyházkerü­letbeli növendékeket, 30—40-et osztályonként? Ha erre kielégítő feleletet nyer a kerület, a máso­dik teendő: elkészítetni a tervet és költségvetést, a mos­tani iskolai épületnek a nőnövelde czéljaira leendő átala­kítása végett, s azt fokozatosan foganatosítani. S minthogy 1894—5-re csak az I-ső oszt. beállítá­sáról lehet szó, egy lak — illetve hálóteremnek s mellé egy nevelőnő lakószobája berendezésének költsége veendő számításba. Számításba veendő azonban a nevelő — illetve föl­ügyelőnő dijjazása, lakás és élelmezésen túl 300 írttal; a polg. leányiskolabeli zeneoktatás elősegítésére 1 jó zon­gora beszerzése és a bennlakók élelmezése czéljából szük­séges konyhai személyzet s készlet beállítása. Ezen szükségletek fedezésére az idáig begyült 20000 frt kamatjai kétségtelenül elegendők. A konyhai személyzet fizetését a bennlakók által fizetendő díjnak (150 frt. az egyházkerületbeli tanitók­­lelkészek-, hivatalnokok leányaitól, 200 frt az egyházke­rület keretén kívül állók, más vallásbeliek leányaitól) kell födöznie. Megoldandó kérdés lenne azonban még az, hogy a bennlakók fölötti felügyelet szempontjából, már az I-ső oszt. beállításakor is, nem kellene-e (később okvetlenül kell) gondoskodni arról, hogy a nevelő —, illetve felü­gyelőnő tekintélyének támogatása s a családias rend és fegyelem biztosítása végett egy családos tanár, tán ép­pen vallástanár is (később az igazg. tanár) benn lakjék az intézetben, kinek fizetése, a fölügyeletért, a díjtalan bennlakás lehetne. A mennyiben a 20000 frt felsőbb leányiskolái alap kamatja nem lenne elég az intézetnek a polg. leányisko­lával kapcsolatosan föntartására sem, az államsegély visszafolyó részleteiből alakított pénztár lenne kijelölendő a födözetre. így kombinálva, az 1894—5-ik isk. évre már meg le­hetne nyitni az egyházkerület felsőbb leányiskoláját a most létező pénzalappal is. Minden életre való intézmény, tehát életszükségle­tünk ezen egyik legszükségesebbje is „ereseit eundo.“ Csak meg kell kezdeni. Az élet majd kifejleszti, Majd szerez maga az intézet önmagának pártfogókat s teremt alkotókat, mint a miskolczi megtalálta végre megalkotóját Tóth Pált. Csak semmi csüggedés! Csak előre! Koritnicza, jul. 14. 1893. Körmendi Sándor. A Parasitismus. (Folytatás.) Tehát a vezérelvet igy formulázhatjuk: minden olyan elv, mely az egyednek munkálkodása nélkül is nyújt táplálé­kot, az ránézve káros s degenaratiót és egyes-egyes szervek elvesztését vonja maga után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom