Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-07-16 / 29. szám
495 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 496 mon, Moguntián, Colonián által ment Hollandiának Trajectum nevű városába, a hol bizonyos hónapokig lévén, t. t. professorokat: Van Alpen, Millius és Ode nevüeket hallgatott. (Folytatása köv.) VEGYES KÖZLEMÉNYEI — Tisztelettel kérjük előfizetőinket előfizetéseik szives megújítására, a hátralékosokat pedig tartozásaik beküldésére. Egyúttal legyen szabad felkérni lapunk liiv barátait annak tágabb körben való terjesztésére és ajánlására. — Főiskolánk ez évi értesítője a szokottnál soksal nagyobb terjedelemmel a hét végén került ki a sajtó alól, s a napokban küldetik szét az illetékes helyekre. Úgy ezen, mint a testvér főiskoláktól küldött értesítők alapján nem sokára összehasonlító, részletes ismertetést közlünk főiskoláink múlt évi állapotáról. — Újítás az iskolai térképek terén. A Lampelféle könyvkiadóczég (Wodianer F. és fiai) rendkívül érdekes kivitelű megyei térképeket kezd közzébocsátani, melyek népiskoláink körében bizonnyal csakhamar a legszélesebb körű elterjedésre fognak szert tenni. E térképek ugyanis — egybehangzóan a tanterv ama követelésével, hogy a népiskolában a szemléleti oktatásnak a lehető legtágasabb tér biztosittassék — nemcsak a közigazgatási beosztást, a városokat, folyókat, vasutakat, megyei utakat stb. tüntetik föl a legáttekinthetőbb módon, hanem a mit eddig még sehol meg nem kíséreltek, feltüntetik egyúttal, a térkép keretéül alkalmazott színezett rajzokban, az illető megye terményeit, lakossága viseletét, foglalkozását, a megye legfontosabb épületeit, vidékeit; sőt még ennél is tovább menvén, a megye területén lefolyt legfontosabb történelmi eseményeket is rajzban mutatják be. így pl. az előttünk levő csongrádmegyei térkép kerete a következőket ábrázolja: a megye czimerét, a szegedi rakodót, halász-szerszámokat, a csongrádi népviseletet egy parasztleányon és egy kanászon, a szegedi gőzmalmot és annak gyártmányait, a szegedi szappant, búzát, tengerit, dohányt, paprikát, egy ménest, és végre bemutatja ügyes képben a pusztaszeri gyűlést. Hasonló módon van bekeretezve Krassó-Szörény megye térképe Herkulesfürdő rajzával, az oláh népviselettel stb. Hogy ilyenformán a földrajzi oktatás sokkal könnyebbé és sikeresebbé van téve, azt fölösleges bizonyítanunk. Örvendünk, hogy e becses újítást magyar paedagogusok kezdeményezik s óhajtjuk, hogy az uj térképek használata terén is a magyar népiskolák legyenek az elsők. A kiadók, a kik eszméjüket szabadalommal is védik, igen olcsón, 20 és 30 kr.-jával árulják a térképeket. — A hiijék és gyengeelméjüek budapesti intézetében jún. 27-én délelőtt tartották meg az évi záróvizsgát a nagy közönség, a tan- és szakférfiak, az orvosok nagy részvéte mellett. A vizsgálatok sorát az óvóintézeti növendékek nyitották meg. Az óvónő, Kiss Vilaaosné, méltán nagy dicséretet érdemel. A kis növendékek között két olyan is volt, kik beszélni egyátalán nem tudtak s néhány havi tanítás után mégis meglepő eredményt értek el. A kezdők, kiket Strauber Jakab tanító tanított, szintén szép eredményt tudtak felmutatni. A növendékek nagy előmenetelt tanúsítottak az Írás, olvasás és számolásban és tájékozottsággal adták a feleleteket. Legérdekesebb volt a haladók vizsgája. Ezek már 3—4 év óta időznek az intézetben. Magyarország földrajzából és történetéből a mennyiségtan — és különösen a magyar nyelvtanból, igen jól vizsgáztak. A haladók tanitója: Purth Lajos Károly. A vizsga bevégeztével a növendékek több dalt adtak elő, végül Kölcsey „Himnuszát.“ Majd egy kis növendék leány, Valent Etel alkalmi beszédet mondott, mely annyira meghatotta a közönséget, hogy maga az elnök, Szénássy Sándor dr. is, ki a beszédre válaszolt, beszédét a megindultságtól folytatni nem bírta. Dr. Szénássy első sorban köszönetét mondott az igazgatónak, ki az intézetet megalapította, mely által száz meg száz születésénél fogva szerencsétlen embert visszaadott a társadalomnak. Elismerését fejezte ki végül a fáradságot nem ismerő tanítóknak. A tornavízsga után a közönség az igazgató kalauzolása mellett megtekintette az intézetet. — Gyászhir. A pápai ev. reform, egyházmegye nagyérdemű lelkészkarának egyik köztisztelet- és szeretetben álló tagját Bállá Gábor adás-teveli lelkészt folyó hó 10-én ragadta ki a könyörtelen halál szerettei karjai közül. Haláláról a mélyen sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak úgy maguk, mint az összes rokonság nevében is fájdalomteljes szívvel jelentik a forrón szeretett férjnek, a legjobb atyának, ipának, nagyatyának és testvérnek Bállá Gábor adás-teveli ev. ref. lelkésznek élete 61-ik, boldog házassága 30-ik évében folyó hó 10-én hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A drága hamvak folyó hó 12-én délután 5 órakor fognak az adás-teveli sirkertbe örök nyugalomra tétetni. A.-Tevel, 1893. julius 10. Áldás lengjen porain! Az elhunytnak neje: Kossá Mária. Gyermekei: Bállá Endre, Bállá Jolán Bállá Ida, Bállá Dezső, Bállá Kálmán, Bállá Margit. Vejei: Fodor Gyula, Varga Sándor. Menye: Szabó Mariska. Unokái: Varga Mariska, Varga Erzsiké, Varga Ilonka, Testvére Bállá János. — Temetésén jelen voltak az egyházmegyei lelkészek közül a legnagyobbrész, Pápa városi előkelő hitsorsosaink élükön az egyházmegye szeretett főgondnokával, hogy kifejezzék őszinte részvétüket. Legyen könnyű a föld az örökkévalóság honába költözött jó ember nyugvó porai felett! Lap tulajdonos és felelős szerkesztő: NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1893. az ev. ref. főiskola betűivel, ny. Kis Tivadar.
