Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-07-16 / 29. szám
491 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 492 ló sós buzgóság s ennek természetes folyománya az áldozatkészség emelkedőben van. — Isten dicsőségére szánt adományokból befolyt 658 frt 82 kr. Építkezésre kiadatott 2075 frt, új ingatlan szereztetett 3481 frt értékben. — Az egyházak részére jövedelmező ingatlanok értéke 53756 frt 41 krajczár. Mivel csaknem minden évben merül fel olyan eset, hogy egyik-másik egyházban a volt földes ur által adományozott földbirtok rendeltetésének meg nem felelő czélokra használtaik s igy elintézés végett minden évben közgyűlés elé kerül egy két ügy: kimondatott, hogy minden lelkész nyomozza ki azt, hogy a filialis községekben a földesur mi czimen adományozta a tanítói birtokokat s erről a legközelebbi közgyűlésre tegyenek jelentést. — Ha ez alapítványoknak jogi természetét ilyenformán kipuhatolni, illetőleg megállapítani lehetne, talán elejét lehetne venni egyszersmindenkorra annak is, hogy egyes apró-cseprő s úgyszólván minden évben előforduló alapítványi és birtokügyek szétforgácsolják a közgyűlés drága idejét. Az esperesi jelentésből kitűnvén az, hogy némely egyházban a tőkepénzek kezelése körül bizonyos szabálytalanság volt észlelhető, a mennyiben a tőkepénzek vagy nem elég biztosíték mellett helyeztettek el, vagy ha kellő biztosíték mellett helyeztettek is el, a kamatok nem rendes időben fizettetnek, miből — nagyobb tőkéknél — jelentékeny kamat veszteség hárul az egyházakra: elhatároztatott, hogy az egyházak tőkepénzei a lelkészek által összeirandók s a tőkék mikénti elhelyezéséről, biztosításáról a legközelebbi közgyűlésig az esperesi hivatalhoz részletes jelentés teendő. Jövőben pedig a tőkepénzek az egyházmegye költségén kinyomatandó adósleveleken egyöntetüleg lesznek kiadandók. A franczia sarcz kamata, mely eredetileg tanügyi czélokra adatott, de utóbb a tanító urak gyűlési költségei fedezésére közöttük évenkint arányosan felosztatott, ezután eredeti rendeltetése czéljára fog fordittatni s a legjobb eredményt felmutató 2 tanítónak mint ösztöndíj adatik ki. A t. szecsődi egyház birtok-vétel ügye, mint az egyházra nézve minden tekintetben előnyős, jóvá hagyatott. Tárgyaltatván a beérkezett segélykérvények: Barabásszeg 400 ft, Nagy-Rákos 600 ft, Őri-Szentpéter 588 ft, Mezey János őri-szentpéteri lelkész 600 frt közalapi segélyre, a tüzkárosult s építkező Szalafő a kamatnélküli államkölcsönre, H. Hollós a Baldácsy alapítvány kamataira, Vikár János szalafői lelkész pedig a szegény lelkészek segélyére ajánltatott. A muraszombati missiói körre vonatkozó s térképpel ellátott veteményes jelentés az egyházkerületi missiói bizottsághoz felterjesztetik s figyelme e fontos ügyre felliivatik. Az egyházmegye rendelkezése alatt álló alumniumok, stipendiumok következőképen osztattak ki a kérvényezők között 1. A „Dienes Zoltán alap“ kamatait (42—42 frt) Katafai Zoltán pápai papnövendék és Gueth Gyula eperjesi joghallgató. 2. A „Páthy alapítvány“ kamatait Dezse Gyula és Jezerniczky Jenő pápai tanulók. 3. A lelkészek és egyházak alapítványát Hodossy Lajos sárospataki tanuló. 4. A tanítók alapítványát Tuboly Jenő soproni tanuló nyerték el. Egyházmegyei gondnok ur bejelentvén, hogy 0 Felsege a király ez évi szept. hóban vármegyénkben, Kőszeg vidékén hosszabb időt tölt a hadgyakorlatokon, egyházmegyénk kedves kötelességének tartja, hogy 0 Felsége előtt küldöttségileg mutassa be hódolatát. Ezután több — kisebb nagyobb fontosságú — helyi érdekű ügy nyert elintézést, melyeknek sikeres elintézése után a gyűlés alkotó elemei a gyülésteremből eltávozván, a délutáni órákban elfoglalták helyeiket a fehér asztalok mellett. Őrségi. ?áft€XA. Szőnyi Yirág Mihály önéletrajza. Kun-szent-miklósi prédikátornak, Virág Mihálynak, a Dunamellékin s tovább is kiterjedett Helv. Conf. való eklézsiáknak és prédikátoroknak superintendensének életének kezdete és folyása rövideden igy jegyeztetik anno 1760. 10. Febr. Kun-Szent-Miklóson. Született Virág Mihály t. nemes Rév-Komárom vármegyének Szőny nevii helységében 1703. esztendőnek végén, karácsony havának 4-ik napján. Kinek nem sok idő múlva futnia, vagy inkább szülőitől Rév-Komáromba, bátorságos helyre vitetnie kellett a Rákóczi Ferencz fejedelem támadása miatt. Kinek nemző édes atyja volt Virág Péter, a kinek eleji felséges római császár és magyarországi király t. Ferdinandus által nemességgel és arról való armalissal hadi virtusaik után megájándékoztattak. Édes szülő anyja volt Oláh Katalin, ki t. n. Pest vármegyének Alsó-Némedi nevű helységében született, de azután Oláh István édes atyjával s n. n. anyjával a török háborúban Alsó-Némediről kimozdulván, Szőnyre lakóul ment és ott lett házassági életre való általadattatása Virág Péterhez. Neveltetet említett jó szüleitől kegyességben és midőn volna 6 esztendős, 7-dikre lépvén kezdett a szőnyi oskolába járni s Kábái nevű rektor alatt tanulni, a midőn a XVIII-dik seculumnak 10-dik esztendeje kezdődött és azon a tartományon grassált közönséges pestis, döghalál végződött. Midőn életének 14-dik esztendeje kezdődnék s hideglelésbeli betegségéből kezdene épülni, a szőnyi oskolából kikölt és oskolai mesterével, Szikszai Pállal tudományának nagyobb helyének keresésére elkészülvén s a Dunán hajóra ülvén, ment Vácz városáig. A hol vásári alkalmatossággal nem lévén debreczeni kalmár szekerek, gyalog kényszerittetett társaival együtt útra Debreczen felé indulni. Sok napokon gyalog menvén és elfáradván kocsin való menetelre kellett az utazást fordítani és igy Debreczenbe beérni. A XVIII. seculumnak 17-dik esztendeje folyván, meglátta Debreczent és ment a syntactica classisba akkori praeceptor Gyöngyösi János idejében.