Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-07-09 / 28. szám
477 478 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. hoz hasonlítottak, mint emberekhez. Ekkor a becsületes várparancsnok, nem nézhetve közönyös lélekkel elpusztulásukat, megírta Kollonicsnak, hogy ezek a gyengébb alkotási! s ily nyomorúságokhoz nem szokott emberek nem sokára elpusztulnak, ha sorsukat türhetőbbé nem teszik. 0 Isten és a világ előtt kijelenti, hogy nem akar haláluknak oka lenni. E becsületes katona szívből jövő aggodalmaira a krisztusi szeretet és irgalom köteles hirdetője, a katholikus egyház fölkent püspöke, a vörös Kollonics azt válaszolta: „Ne törődj velük; lesz még annyi föld a berencsi határban, a hova el lehet őket temetni.“ A pápai egyházmegyéből. — Lelkészértekezlet és közgyűlés. — Mint e lapokban jeleztetett, julius 5-én d. u. 5 órakor egyházmegyénk lelkészértekezlete lett — legalább forma szerint — megtartva. — Figyelmet érdemlő mozzanat nem igen volt jegyezhető. — Mégis élénk megbeszélés tárgyát képezte az egyházmegyei özvegy s árva gyámoldának gyökeres átalakítása s ebből származó felvirágoztatása. — Egy igaz panaszok s tervszerű számításokon épülő, körlevélileg közlött tractatus adta meg az első lökést e dologban. — Nem kicsinyeljük, sőt teljes szívvel helyeseljük czélzatát, de megütközéssel kell fogadnunk az olyan túlhajtott óhajok hangoztatását, mely az özvegy és árva gyámolda fellendítését az özvegyi év fentartásával az ezután belépő lelkészeit első évi fizetésének ‘Jvával kívánja előmozdítani. — Ezek az urak bizonyára nem ismerik a szentesítés alatt álló törvények V», sőt V* fizetésre praeliminált lelkésznyugdíjazásra vonatkozó intézkedéseit. Több tárgy nem lévén stb. Második nap, julius 6-ikán kezdődött a tulajdonképeni gyűlés. 9 órakor 23 rendes, 3 segédlelkész, 8 tanító s nagyszámú világi elem részvéte mellett s igy igen kedvező auspiciumok közt nyitotta meg az esperesi teendők ideiglenes vezetésével megbízott elnök a közgyűlést. Az egyházmegyének tisztikara nem lévén, a választási jegyzőkönyvek felolvasása vétetett föl első pontul. E szerint esperes lett Szekeres Mihály takácsi lelkész, gondnok Baráth Ferencz, egyházi jegyző Vikár Vincze tapolczafőí lelkész, világi Horváth Lajos pápai főszolgabíró; tanácsbirák egyházi részről: Kis Gábor pápai, — Györffy József rédei, Sebestyén János kupi, Antal Károly görzsönyi, Fazekas József mihályházai és Vikár Vincze lelkészek; világi részről: Horváth Lajos, Baranyai Zsigmond, Saáry Lajos, Barthalos István pápai ügyvédek, Galamb István zirczi járásbiró és Szilágyi József főgymn. igazgató tanár. Az ekként megalakult tisztikar a hivatali esküt nyomban letette s Esperes ur az egész tisztikar nevében is a bizalmat megköszönve, az egyház felvirágoztatását, s a béke és szeretet ápolását jelöli ki vezérelvekül. „Erre — úgymond — nagy szükségünk van a jelen időben.“ Az édes emlékeket hagyott Tisza jubileumon ez nyilatkozott meg hatalmas erővel s ez adott annak oly nagy jelentőséget; a főiskolát ez tartá meg százados székhelyén, Pápán. A jövő nem kecsegtet fényes reményekkel; a tanítók s lelkészek száma fogy, hiány itt és amott; jön a vallásszabadság, mely meg fogja próbálni helyzetünket s csak öszszetartás, béke és szeretet vezethetnek diadalra. Azért ezek ápolására ajánlja föl magát s a tisztikart. Barthalos világi tanácsbiró mintegy viszhangul feleli, hogy a cura pastoralisnak a lelkészek, s a népnevelés feladatának a tanítók által teljesítése esetén a siker, a jó vég nem marad el, mert ez esetben a világi elem, a közönség sem fog visszariadni semmi áldozattól. Következett az egyházlátogatási jkönyv felolvasása. Hitélet, rend, béke — Istennek hála! — virágoznak egyházmegyénkben; a szeretetlenség ördöge még nem ütött tanyát közöttünk. A hitéletről tanúskodik a 2942 frt 92 krt tevő adakozás, 525 frt alapítvány, — melyekhez járulnak a nagymérvű építkezések: Adorjánháza 2496 frt költséggel templomot, tornyot javított, Csögle 8560 írton lelkészlakot, Szemere 2290 írton iskolát s tanítói lakot épített. Az egyházmegye vagyoni állapota ez: Vagyonérték: 662155 frt 62 kr. Teher: 34206 frt 63 kr. Tiszta vagyon: 657947 frt 99 kr. Készlet, magtárak, követelés 52000 frt. Regále kötvényekben 7000 frt. Hagyatékok, alapítványok összege 5600 frt. A mit várni joggal lehetett, hogy t. i. gyűlésünk chablonosságát levetkezi s élénkség lopódzik tárgyalásai menetébe, valósággá lett. Egy kicsiny egyház lelkész! s tanítói hivatalát külön nem bírja fentartani. Már 1888-baa kérvényezte lelkésztanitóság felállítását, lelkésze akkor változván; az egyházmegyei közgyűlés akkor kimondta, hogy a pályázat lelkésztanitóságra hirdessék meg, bár a később onnan elköltözött tanító még ott víselé a tanítóságot. Most kérdés volt, vájjon kötelezhető-é a lelkész a tanításra? Voltak ellene, mellette, mig végre az érdekelt lelkész felajánlá készségét még egy pár évig a tanításra, bár az által a lelkészi állást sok tekintetben alárendelt viszonyba látja jutni. Hát biz’ ha ez akis czíkkeeske nem egyszerű tudósításnak volna szánva, elmondanánk, hogy az egyházmegye nem mert (?!) érvényt szerezni előbbi határozatának, mely nem ütközik azon uj keletű miniszteri rendeletbe, mely a lelkésztanitóság felállítását esetrőlesetre a miniszternek kívánja bejelenteni; tisztelt barátunkat pedig megkérnénk, hogy tépje szét kötelességből megszerzett oklevelét, mely szerinte oly terhes hivatalra jogosít! Hát az nem fontos kérdés-e, hogy az egyházak az egyházkerület túlhajtott gyámsága folytán regale kötvényeik értékét adósságtörlesztésre nem fordíthatják. A biz* a, — lön a válasz, mert hiszen az egyházközség autonómiája folytán tőkéjét teljes joggal használhatja, illetve forgathatja nagyobb jövödelemmel. így lett, hogy Veese ajánltatik regale-kötvény értékének felszabaditasára, anynyival inkább, mivel 1400 frt kötvényértékre 72 irtot adé földbirtokot vásárolt, az egyházkerület tiszte egyedül a vagyon megmaradása, épen fentartására való felügyelet lévén. Legtöbb várakozással néztünk a 10,000 frtos alapítvány ügye elé, melyet az egyházmegye a Pápán levő főiskolának felajánlott. — A kiküldött bizottság jelentését & az alapitó-levél-javaslatot beterjesztvén, az elfogadtatott. Az alapitó-levél az összeget a Pápán levő főiskolához
