Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-06-11 / 24. szám
Negyedik évfolya m« 34. szám. Pápa, 1893. junius 11. DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész érre 4 frt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből. X“ XHIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij 30 kr. .X MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. TARTALOM: Elnöki Beszéd. Antal Gábor. — Törvényjavaslat a vallás szabad gyakorlatáról. — Lelkészértekezlet és közgyűlés a tatai egyházmegyében. Antal Lajos, Széky Aladár. — A gályarabok története (1674—1676.) Borsos István. — Vegyes közlemények. Elnöki Beszéd a tatai ev. ref. egyházmegye lelkész értekezletén elmondta Antal Gábor értekezleti elnök Tatában 1893, május 31-én *). Mélyen tisztelt Értekezlet: Azon egy év leforgása alatt, a mely legközelebbi összejövetelünk óta elfolyt, egyházi életünket s bennünket lelkészeket közelebbről érdeklő események oly gyors egymás utánban torlódtak egymásra, hogy még a ki nagy figyelemmel kisérte is azok fellépését, fejlődését, hullám szerű csapkodását, alig láthatja át azokat egész terjedelmükben és kellő világosságban, ügy hogy szinte jól esik, nekünk, kik egyházunk életérdekei iránt nem csak hivatásunkból kifolyólag, de szivünk indításából is melegen érdeklődünk, ha számosabban összejövünk, bizalmas körben, az egy év alatt feltűnt, talán be is végződött, vagy épen folyamatban levő életjelenségek felett eszmét cserélnünk. Mint az értekezlet jelenlegi elnöke, megnyitó beszédemben inkább csak jelezni kívánom a fontosabb eseményeket, mert úgy sem ölelhetném fel azok teljes ismertetését és bírálatát e szűk keretben, melyben mozognom kell, de bizony nyal kipótolandja a hiányokat az értekezlet tisztelt tagjai által a felmerülendő tárgyak felett folytatandó eszmecsere. Az első tárgy, a mit figyelmünkre kell méltatnunk az, hogy a magyarországi ev. ref. egyház zsinata megtartotta 3-ik ülés szakát 1892-ik évi november hó 24-től december hó 7-ikéig, a melyen a zsinati előmunkálatok hátra levő részét letárgyalta. Nevezetesen megalkotta az ev. ref. egyház közoktatási szabályzatát, a mely az 1881-ik évi zsinat által készített egyházi törvénykönyvben nem *) Kiváló örömmel közöljük ezen minden részében tanulságos elnöki megnyitót, mert a legfontosabb napi kérdéseket tárgyalja nem mindennapi szakavatottsággal s mélyre ható elmeéllel. S z e r k. foglaltatott benne, mivel akkor nem nyert szentesítést; letárgyalta az előbbi ülésszak alatt függőben hagyott debreczeni ev. ref. tanár képezde és kolozsvári ev. ref. theologiai fakultás ügyét, megtevén ezek létesítése érdekében az alapvető intézkedéseket; meghatározta a magyarországi ág. evang. zsinattal egyetértőleg a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekben követendő eljárás módozatait és felterjesztette az összes zsinati munkálatokat Ő Felségéhez szentesítés végett, a honnét még eddig azok nem érkeztek vissza. A zsinat ezen harmadik ülés szakában elintézett tárgyakra nézve nem állottak a vélemények oly ellentétben, mint az előző ülésszakok némelytárgyainál; élesebb viták, merevebb ellentétek csak a kolozsvári theologiai facultást illetőleg fejlettek ki, de ezen ügy tárgyalásánál is nagyon megtompitotta az ellentétek élét azon körülmény, hogy a debreczeni bölcsészeti szak felállításával hozatott kapcsolatba s mindegyiknek felállítása, az egyetemes ev. ref. egyház segélyével, óhajtandónak és szükségesnek mondatott ki. Bizton várhatjuk és reménylhetjük, hogy ha újonnan megalkotott egyházi törvényeink, 0 Felsége szentesítését megnyervén, életbe lépnek, ev. ref. egyházunk ismét szilárdabb és rendezettebb alapon haladhat előbbre nemes feladata és czélja megvalósítása felé. A másik tárgy, a melyről meg kívánok emlékezni, a mely különösen dunántúli ev. ref. egyházkerületünkben erősebb mozgalmat időzett elő : a pápai főiskolának Komáromba való áthelyezésének kérdése vala. Hirtelenül és váratlanul lett actualissá ezen kérdés annak folytán, hogy a dunántúli ev. ref. egyházkerület szept. 4-ikén Komáromban tartott közgyűlése után egy hónapra a komáromi egyház vezetői, megnyerve nehány e vidéki tekintélyes egyházi és világi hítsorsosunkat is, népes értekezletet hívtak össze, a mely felújította azon már az előző időkben két alkalommal meghiúsult eszmét, hogy a dunántúli ev. ref. egyházkerületnek pápai főiskoláját Komáromba, mint kerületünk legnagyobb és legtekintélyesebb egyhá-24 A MIÍITIiLI MF.HHÍfflL HIVATALOS KÖZLÖNYE.