Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-05-28 / 22. szám
383 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 384 a városligeti versenytérre, hol a próba tovább eltartott II óránál. Közben villásreggelí volt a tanulók számára, melynek költségeit gróf Csáky Albin miniszter úr sajátjából fedezte. Első és második ünnepen délután volt a verseny, mely minden tekintetben jól sikerült s fényes látványosságul szolgált. A benne résztvevő tanulók bizonyára sohasem feledik el s nemcsak saját maguk lesznek hívei az annyira hasznos intensivebb testedzésnek, hanem minden ismerőseiket s tanulótársaikat fokozottabb buzgalomra ösztönzik e téren. S épen ebben áll a tornaversenyeknek legnagyobb haszna és fontossága; ezért érdemel azoknak meghonosítója, gr. Csáky a. feltétlen elismerést és magasztalást. Iskolánk növendékei itt is becsülettel megállották helyüket s elismerést vívtak ki iskolánk számára, hol a tornászainak és testedzésnek már meglehetős régi múltja vau. Első napon a magas nyújtón való tornázásban tűntek ki s a nagy közönség több ízben tapssal és éljenzéssel fejezte ki tetszését hatalmas erőre és rendszeres gyakorlatra mutató gyakorlataik felett. Második napon a kötélhúzásban lettek győztesek s győzelmükkel elismerő oklevelet szereztek a főiskola számára. Oláh Géza VII. o. tanuló első győztes lett a magas ugrásban s igy ezüst érmet kapott; Bállá Kálmán VIII. o. tanuló pedig, mint a 8-ik oszt.-beliek között másodgyőztes, bronz érmet nyert. A kisérő tornatanár, Borsos István tagja volt a versenybíróságnak, s az első ünnepen dél előtt tartott próba és szemle alkalmával gr. Csáky A. miniszter ur megszólítással tüntette ki, mikor az iskola Komáromba való átvitelének kísérletéről is megemlékezett. Városunk szeretett képviselője, Láng Lajos ur ő méltósága pedig, épen mint a múlt verseny alkalmával, első ünnepen este gazdagon megvendégelte összes tornászainkat a „Belvárosi kör“ helyiségeiben, mely alkalommal szívélyességének és jóindulatának számtalan jelét adta. Főiskolánk tagjai iránt tanúsított ezen szívélyes jóságáért fogadja e helyen is őszinte köszönetüuket. Szerdán virradóra érkeztek vissza tornászaink Pápára, kifáradva ugyan, de egyszersmind föllelkesülve a szép eredménytől. Az a 101 frt tehát, a mit iskolánk ezen vállalat segélyezésére fordított, már eddig is szép gyümölcsöt hozott, ezután pedig bizonyára még szebbeket fog teremni. — A barsi ev. ref. e. megye tisztikarának 10 éves mandátuma lejárván, tisztujitás rendeltetett el; a beadott szavazatok az áprilisi rendkívüli gyűlésen bontattak fel következő eredménynyel: esperes: Jókai Lajos, főjegyző: Juhász Pál, egyházi tanácsbirák: Gőbel Gerzson, Kis Károlyr, Juhász Pál, Tolnai Dénes, Molnár Dénes, Varannai Lajos, Kulifai Gyula, Patay Károly, gondnok : Br. Nyári Béla, vil.-főjegyző: Szabó Lajos, aljegyző: Konkoly Tli. Gyula, világi tanácsbirák: Zougor János, Konkoly Th. Gyula, Szabó Lajos, Batízi Gusztáv, Kováts S. Lajos, Pomothy Gábor, Mocsi Lajos és Varga István. Egyházi aljegyzőségre absolut többséget senki sem nyervén, új választás lesz Mészáros József és Varannai Lajos között. Hasonlóképen új választás lesz az egyházi számvevőre Biliary Kálmán és Kulifai Gyula között; valamint a világi számvevőre Mocsi Lajos és Konkoly Thege Gyula között. — A felsőbb leányiskolára újabban Szabó Titusz ur és neje 50 forintot adományozott. Ezen összeget hozzá adva a 17-ik számban kimutatott 5962 forint 40 krajczárhoz, az eddig befolyt adományok végösszege 6012 forint 40 krajczár. Fogadják kegyesen a jó szivü adakozók leghál ásabb köszönetünknek e helyen is nyilvánítását. Baly Albert pénztárnok. — Lelkészjelölés. A halál által megüresedett 2-od osztályú pozbai lelkészi állomásra f. évi május 19-én kijelöltettek : Somogyi Lajos k.-kálnai, Biliary Kálmán k.sárói, Szép Lajos b.-kövesdi lelkészek egyhangúlag; Kiss Gyula borii lelkész pedig szavazattöbbséggel. A választás junius 5-én tartatik meg. — A vallás szabadgyakorlásáról szóló javaslatát a cultusmiuister már beterjesztette a részletes indokolással együtt, kitűzött programmjának megvalósításában tehát ismét egy lépést tett előre. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből, melyet Beöthy Zsolt egyetemi tanár szerkeszt, megjelent az 5-ik füzet, az előbbiekhez hasonló gazdag tartalommaL Ebben Simonyi Zs. folytatja a Kódexek, mint nyelvmelékek vizsgálatát és Marczali Henrik középkori latin krónikáink értékét fejtegeti. E két czikkel be van fejezve a mohácsi vészig terjedő korszak, melyben irodalmunk és közművelődésünk egész köre olyan alapossággal, annyi becses részlettel s oly gazdag illustrációkkal van bemutatva, a hogyan eddig egyetlen irodalomtörténeti munkában sem volt s nem is lehetett. Ugyan e füzetben megkezdődik a XVI. század irodalmi viszonyainak ismertetése. Az első* czikkben Kardos Albert ad áttekintést a protestáns korról (1528—1606.); a 2-íkban Hellebrant Árpád: A könyvnyomtatás kezdete Magyarországon c. alatt az ősnyomtatványokról s az első nyomdákról és könyvtárakról fenmaradt adatokat szövi érdekes képpé; a 3-ikban ismét Kardos a Vallásos irodalom c. fejezetben az első nyomtatott biblia-fordítókról értekezik. A szöveget 16 kisebb-nagyob illusztráció díszíti: kodexmutatványok (magyarázattal), arczképek, a legrégibb magyar nyomtatványok, végül első magyar disztichonok Sylvester Ujtestamentumának bevezetéséből, mely lap mint nyomdai termék is érdekes. Különmellékletül: a Müncheni-kódex egy lapja (magyarázattal) és Temesvári Pelbárt Pomériumának czimlapja van a füzethez adva. A minden tekintetben nagybecsű irodalmi vállalat két hetes füzetekben jelenik meg s minden hazai könyvkereskedés vagy a kiadótársulat utján fiizetenkint vagy előfizetés utján beszerezhető. Minden egyes füzet ára 40 kr. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1893. az ev. ref. főiskola betűivel, ny. Kis Tivadar.
