Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-05-07 / 19. szám
N e gyedik évfolyam. 19. szám. Pápa 1893. május 7. DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréhői. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij 30 kr. #------------------ * MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: A tiszáninneni felírat. Dr. Tüdős István. — A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület felirata a m. kir. kormányhoz. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület közgyűlése..— Házasságjogi reform. (Folyt.) Kiss József theol. tanár. — A gályarabok története. (1674- 1676.) Borsos István. - Vegyes közlemények. A tiszáninneni felirat. Köztudomású tény immár, bogy a tiszáninneui ev. ref. egyházkerület legközelebb (ápril 25—27) tartott közgyűlésén határozatba bozta^ bogy a fenforgó országos egyház-politikai kérdésekben a reformátusok álláspontját hi ven viszvisszatükröző s kifejtő feliratot intéz a kormányhoz. A felirat meg van szerkesztve, a fővárosi sajtó már közölte is, sőt, a mint egyik ellenzéki lap (a „Pesti Napló“) újságolja, a herczegprimásra kedvezőtlen benyomást gyakorolt, mert feltétlenül megtartandónak Ítéli a felirat az 1868. 53. törvényczikk 12. szakaszát, a mely tudvalevőleg útjában áll a kath. klérus által olyan előszeretettel emlegetett „szülői természetes jog“-nak, a melyről tudhatjuk előre is, nem volna más, mint tetszetős czim a lélekhalászat palástolgatása czéljából. A felirat a kormányhoz van intézve. Nem az országgyűléshez, azért, mert azok a javaslatok, melyek a házasság jogot rendezik, még nincsenek formulázva. A kormányhoz azért, mert ezt kell tájékozni a reformátusok álláspontja felől. De vájjon szükséges volt-e a kormányt fölvilágosítani? Vájjon alkalmas-e a felvilágosítás megadá. sára, a kormány tájékoztatására a tiszáninneni felirat ? Vájjon helyes-e, hogy csak a tiszáninneni kerületből megy a felirat? Hogy szükséges volt fölvilágosítani a kormányt a prot. álláspont felől, igazolja a föntebb említett körülmény, mely szerint a herczegprimás is úgy vélekedett, hogy a polgári házassággal a protestánsok minden nemű igényei ki lesznek elégítve. Állásából kifolyólag, könnyű elgondolnunk, hogy e felfogását, mint a mely a sérelmes 1868. 53. t. ez. eltörlését ilyen módon is keresztül vittnek gondolja, minden bizonynyal érvényre emelte volna, ha csakugyan egyetlen szó s hang sem emelkedett volna ellene. A minthogy eddig vélekedhetett is eként, mert a komáromi állítólagos harczi felhívás s a miskolezi 1892. szeptemberi határozat korántsem szolgáltak, de nem is szolgálhattak olyan nyilatkozatok gyanánt, melyek az országos egyházi reformokban a ref egyház álláspontját jelezték volna. Nem szolgálhatott sem a komáromi állítólagos riadó, melyről épen mi reformátusok nem vettünk riadót megillető tudomást, legfölebb gyönyörködtünk s örültünk a szép ünnepélynek s kálvinista hitbuzgóságnak, — nem szolgálhatott nyilatkozat gyanánt már csak azért sem, mert semminemű positiv határozat nem hozatott, melyben a dunántúli egyház fölfogása nyilvánult volna, — a minthogy nem is hozhattak már csak eszélyességi s opportunitási szempontból sem. De nem szolgálhatott nyilatkozat gyanánt a tiszáninneni kerület 1892. szeptemberi határozata sem, mely bár positiv alakban nyert kifejezést s a napi lapok is tudomást vettek róla, de hát mint olyan, melynek épen a kellő helyre eljuttatásáról nem volt gondoskodva, kétségkívül nem eredményezhetett semminemű felvilágosítást. S ilyen körülmények kö-19 A DDNANTŰLI EV. REF. EGYHÁZKER. HIVATALOS KOZLONTÍE.
