Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-04-16 / 16. szám
285 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 286 hazánkban is elterjedt, ma van a második alkalom, az első 102 év előtt volt, — ma van a második alkalom, a mikor az alkotmány védelme, az állam kormányzatának védelme és a protestáns érdek azonos volt. De ebben a nagy küzdelemben a mi egyházunknak részt venni nem szabad, mert nem szükséges; mert az állam és annak kormányzata, a politikai pártok nemesebben érző és gondolkozó férfiai pártkülönbség nélkül védelmezik azt, a mit egykor, a mit máskor, a mit századokon keresztül a protestáns egyház férfiainak, hőseinek, vértanúinak kellett védelmezni. Ebben a küzdelemben a kathol. egyház magyar hívőinek is óriási, rengeteg többsége velünk küzd, és annak a róm. kath. egyház magyar többségének mind bölcsességében, mind hazafiságában tökéletesen bíznunk lehet és bíznunk kell. Azért tehát a magyar ref. egyház éljen nyugodtan, miként a vén sas, mely századok óta él viharokban, megedződött, sok tolla hiányzik, de még mindig őserejében áll, ha kell, újabb küzdelemre készen a szikla tetején. Hiába ujjongnak körülte bizonyos fekete madarak, ő a sziklán meg nem mozdul, mert ő ezen a magaslaton a harczot elkezdeni szükségesnek nem látja, mert tudja, hogy azt a sziklát megmozdítani a fekete madarak képesek nem lesznek. — E szikla a magyar alkotmány, a törvény, a magyar nemzet szabadság szeretete és a magyar Protestantismus erő érzete. Ezen nyugodtan ülhet, mint a vén sas és nyugodtan bevárhatja a küzdelem végét. Azért Sárközy Aurél alispánra üríti poharát, ki épen most oly nagy fontosságú küzdelem előtt áll a megyében, a mely küzdelem, hiszi és reméli, hogy a szabadelvüség győzelmével fog végződni. Körmendy Sándor, Dr. Darányi Ignácz és Czike Lajos főiskolai gondnokokat élteti. Ifjú Csorba Ede élteti a főiskola Komáromba való áthelyezését kezdeményező híveket, első sorban Konkoly Thege Bélát, a ki ezzel is nagy szolgálatot tett a jóügynek. Beöthy Zsigmond Tiszáné gróf Degenfeld Ilona úrnőre, a boldog anya és kiváló honleányra üríti poharát. Indítványára táviratilag üdvözlik a jelenlevők. Kecskeméthy Jenő Tisza Kálmánra, Szabó Kálmán Pap Gábor püspökre, mint a béke és szeretet pásztorára ürité poharát. Pap Gábor poharat emelve kijelenti, hogy ő mint püspök soha sem foglalt állást helyi érdekek mellett; ő előtte tisztán csak a főiskola érdeke lebegett. A nagy eredménnyel kecsegtető verseny a főiskola ügyének bizonyára nem ártott. Meg van győződve, hogy az egyetértés azonnal helyre fog állani. Az iskola jóltevőire az uj alapitványozókra emeli poharát (Ekkor a terembe lépő Zuber József volt komárommegyei főispánt lelkes éljenzéssel fogadták). Tisza Kálmán Komárommegye közönségére felekezeti különbség nélkül ürítette poharát, mely szép jelét adta a felekezetek egyetértésének és békés együtt élésének. midőn felekezeti különbség nélkül adakozott a református főiskola javára. Eötvös Károly: Miután már a mi egyházkerületünk mélyen tisztelt főgondnoka az ő felköszöntőjét elmondotta, I a felköszöntők oly stádiumba léptek, a minőt én mindjárt jellemzek: Az öreg szeret felköszöntőket tartani, a fiatal ember szeret, ha kell szerelmet vallani; de a szerelem vallomásban se nagyon hosszan, se nagyon okosan beszélni nem szabad; hanem a dologkra kell térni (zajos éljenzés) s a fölköszöntők mai stádiumában se hosszan, se nagyon okosan nem szabad beszélni, hanem a dologra kell térni. Ez a dolog pedig az, nekem most volt először alkalmam ezen magas testületben részt venni, hanem annyi bizonyos hogy én igen kedves emlékezettel, igen megnemesedett érzülettel megyek kaza innét és mélyen vésődik emlékezetembe az, hogy akkor is, mikor hallják, akkor is, mikor nem hallják, akkor is, mikor magamban vagyok, akkor is, mikor szobámban elvonulok, az én egyházam tagjait éltessem. Dem jen Márton. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Uj stipendiális alap. Nagys. özv. Ajkay Imréné, szül. Pálífy Kamilla asszony, valódi protestáns buzgóságától s .főiskolánk iránt érzett meleg rokonszenvótől indittatva, hogy a főiskola Pápán tartásának biztositásához ő is hozzájáruljon, 1000 frtos alapítványt tett oly rendeltetéssel, hogy annak évi kamatait iskolánknak egy szorgalmas, jómaga viseletű ev. ref. vallásu névendéke kapja meg. Ily tettekből lehet megismerni a minden szépért és jóért lelkesülő, valódi nemes lelkületet, mely nem sajnálja az áldozatot, valahányszor egyházunk és iskolánk érdeke kivánja a tettekben nyilvánuló igaz buzgóságot, A nemes lelkű alapitó maradandó emléket biztosított ezzel magának és prot. egyházunk irányában már szép érdemeket szerzett családjának, mert még századok múlva is áldani lógják emlékét azok a szegény tanulók, a kiknek előhaladását épen az ő alapítványa fogja biztositani és elősegíteni. — A pápai ev. ref. főiskola számára legújabban Pápa városában és környékén tett tekintélyes adományok jegyzékét mai számunkban tér szűke miatt nem közölhetjük. Jövő számunkban erről is részletes tudósítást fogunk adui; reméljük, hogy addig még a jegyzék ismét gyarapodni fog. — A pápai ev. ref. egyházmegye tavaszi közgyűlését f. hó 18-án fogja megtartani városunkban. Ezen közgyűlésnek legfontosabb tárgyát mindenesetre az egyházmegye ama szép ajánlatának végleges realizálása képezi, hogy főiskolánkat évenként 10000 frt tőke kamatainak megfelelő évi segélyben részesitendi. Hisszük és jbiztom reméljük, hogy ez ügyet az egyházmegye ismert bölcsesége és áldozatkészsége hiven, a kellő módon elintézi és megvalósítja.
