Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-02 / 14. szám

237 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 238 187%-ben theologus 20; nyilvános joghallgató 42; minist, eng. magántanuló jogász 7; I—VIII. gymn. nyil­vános tanuló 269; gymn. magántanuló 5; tanitónövendék 13; év végi összes nyilvános tanuló tényleges létszáma 344; a 12 magántanuló jogásszal, gymnasiálistával és 21 számszaporitóval együtt 377. Mit mutatnak ezek a néma számok? Érthetően és világosan beszélnek. Mutatják, hogy az iskola életében az iskolát felkereső és látogató ifjúság frequentiáját illetőleg ugyanazon tüneménnyel találkozunk, a mit a föld physi­­kai életében, az apály és dagály váltakozó tüneményében látunk. Nem a tenger apályát és dagályát értem, mint a minek állandó és folyton egyenlően ható oka lévén, az okozat is mathematikailag pontos periodicitással váltako­zik, úgy hogy a tengerapály — és dagály bekövetkezése — ép úgy mint a napfogyatkozásoké — akár száz évre ta­bellákban előre kidolgozható. Ki is van dolgozva^ s a ha­jósok, erre a másodpercz pontosságával számíthatnak. A tanintézeteknél nem úgy van. A tanintézetek népességé­ben észlelhető apály és dagály, néha pedig csak hullám­zás és ingadozás, hasonló a folyamok életében szemlél­hető áradáshoz és apadáshoz, a mi már nem oly pontosan kimért időközökben, de kisebb-nagyobb periódusokban ok­vetlenül bekövetkezik és egymást váltogatja. S ha termé­szettörvény az, hogy hosszú folyású fogónak nincs min­­dig egyenlő mennyiségű vize, hanem sok eső és hó után megárad, szárazságban megapad, úgy az iskola élete sincs ilyen törvény alól kivéve. Csakhogy a folyó életében eső, hó vagy szárazság végzik azt a szerepet, a mit az is­kola életében a physikaiakon kívül morális és szellemi factorok végeznek. Termés dolgában jó, vagy rossz esz­tendők és általánosabb elemi csapások; anyagi jóllét és emelkedés vagy elszegényedés; békesség vagy háború; alkotmányosság szabad levegője, s a közélet különböző terein megnyíló pályák, vagy absolutismus fojtó és sor­vasztó légköre s a közpályák elzárása; a tanitatásra ked­vező és serkentő, vagy ellenkezőleg kedvezőtlen s azt meg­nehezítő törvényhozási és kormányintézkedések; a társa­dalom közszellemének és felfogásának ideális vagy reális irányzata sta.; mind oly tényezők, a melyeknek hatása alól az iskola soha sem vonhatta, és nem vonhatja ki magát. Ezen tényezők s az iskola,népességének emelkedése vagy leszállása közt csak olyan ok- és okozati viszony van, mint a sok eső vagy szárazság után a folyó megáradása és ki­öntése vagy leapadása, mint jó búza- és bortermő eszten­dőben a nép physikai egészsége és jó kedve, vagy Ínség és éhség után bekövetkező elcsüggedés, demoralisatio és typhus, vagy halálozás között stb. Szives elnézést és bocsánatot kérek a kegyes olvasó­tól hogy ezeket a közönségesen ismert elemi dolgokat — ily hosszú lére eresztve — előre bocsátottam. Szüksé­gesnek láttam ezt, hogy ez alapon, s az itt mondottakhoz viszonyítva, a közölt évfolyamok létszámadatait érthetőkké és világosokká tehessem. A fölvett 20 évből az első, az 185%, a legalacso­nyabb (280) évvégí tényleges létszámot mutatja; attól kezdve először gyors, azután lassúbb évi emelkedést lá­tunk 186%-ig; majd kis visszaesést; 186%-töl 3 éven át ismét gyors emelkedést 186%-ig, a mikor a létszám ed­dig legmagasabb fokát éri el. Ekkor az áradat megfor­dul, és ép oly gyorsan a mint emelkedett, száll alá 187%-ig, a mikor ismét az évvégi legalacsonyabb — 294 — tény­leges létszámra esik le; mert ez utóbbi évben igaz ugy«n, hogy az összes bejegyzettek száma 424, de ezek közt van 75 magán tanuló jogász és 41 gymn. mag. tanuló, a mi nem normális állapot. Látszik tehát ebből, hogy főisko­lánkban a fölmutatott 20 évből 17 évi cyclus az, a mi alatt a kiindulási év legalacsonyabb létszámára szállt is­mét alá a népesség. De hát mi okozta ezt ? Könny» belátni, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb létszám előállásában leghatalmasabb factorul az asolutismus, majd az alkotmány visszaállítása s azok hatása szerepelnek. A már végit járó absolutismus alatt 185%-ban a gymn. ta­nulók év végi létszáma csak 228, vagy is az a szám, a mi a múlt évi, botránykőül szolgált 275-nek felel meg; s azon évben az összes bejegyzettek száma, theologusokkal, szám­­szaporitókkal nem megy többre 306-nál. Tehát 17 év alatt a gymnasium, évvégi létszáma ismét leszáll egész pontos­sággal ugyanazon 228 számra. Ki ne tudná, hogy a nem­zet közszelleme 185%-ben már érezte és remélte a dol­gok fordulatát; az 1859-ben bekövetkezett olaszországi vereségek pedig éppen villanyozó hatással voltak rá, a mit tápláltak és fokoztak az 1860—61-ki mozgalmas évek- 1863-ban már a Schmerling korszak visszahatásának nyo­mait .találjuk meg egy kis létszámingadozásban; a köz­pályákra való kilátás ismét csökken, a rövid életű nem­zeti tisztviselők állomásait Beamterek foglalják el; mig a königgriitzi vereség után 1866-ban a nemzet félig meg­szabadulva a lidércznyomástól, az iskolákat gyermekeivel ismét elárasztja, mely áradat [az 1867-diki kibékülés után, minden közpálya fölszabadulásával és megnyíltával, 186%-ben éri el legmagasabb fokát, a mikor az évvégi létszám 531, teljes létszám 610. Kétségkívül volt hatása ezen évek létszámemelkedésére az 1877. és 68. évek bé és gazdag termésének is. lTgy az alsó, mint felső osztá­lyok megnépesednek; a közélet minden pályája nyitva. Úgy a kezdők, mint a tanulmányaikat abba hagyott, iro­dákban stb.) irnokoskodó fiatal emberek iskolába sietnek. Sok szegény ember „ur“-rá akarja tenni gyermekét, vagy maga emberségéből könnyű szerrel azzá akar lenni. Sót mivel a kormány is kezdetben szükséget látván hivatal­nokokban, kevés qualificatióval is alkalmazza az egyéneket, innen különösen a magántanuló jogászok nagy számat (187%-ben 75). De hát valamint a folyó legmagasabb vízállása ép annyira abnormis, mint a legalacsonyabb, úgy nem normális az iskolák legmagasabb és legalacso­­nabb létszáma sem; az életben és közszellemben is a fel­buzdulást okvetlenül reactio, lankadás váltja föl. A kor­mány is rendezi a jogi tanulmányt, és megnehezíti, mindéi» téren magasabb qualificatiót kivan, s ezzel drágává teszi a közpályák elnyerését, a mik be is telnek, nem csak, des torlódás áll be, a mi az áradatot visszatereli. Említsem-© még ezekhez az 1867 óta egyházkerületünk területén ke­letkezett vagy kiegészített tanintézetek létszámapasztd hatását? Ezek után röviden közlöm még a későbbi évek ered­ményeit. Ezekben is hasonló emelkedést és apadást, inga­dozást és hullámzást találunk; a legmagasabb létszámod

Next

/
Oldalképek
Tartalom