Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-03-26 / 13. szám
225 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAÍ>. 226-jelent meg. Bevezető czikke az az értekezés, melyet maga a főszerkesztő a Kisfaludy-társaság egyik téli estéjén olvasott fel. A 2-ik a magyarok őskoráról, a néprajzi és régészeti legújabb eredmények felhasználásával, a 3-dik a magyar ny. eredetéről, a 4-dik a pogánykori költészetről szól. A füzet egyszersmind valóságos remeke a nyomdai kiállításnak; a nagyszámú szöveg illusztráczión kívül gyönyörű a középkori iróbarátot ábrázoló, s 8 szinben pompázó első initiale; a műmellékletek közt igen sikerült a Czvittinger könyvének hasonmása s a Halotti Beszédnek olyan színes fölvétele, melyhez hasonló hű másolatot eddig a technikai eszközök fejletlensége miatt nem is lehetett volna készíteni. Az egész nagy mű előrajzát a következőkben adjuk: A magyar irodalomtörténet képes kézikönyvét indítjuk meg. A nagy magyar közönség számára Írjuk, melynek rég szüksége van rá. De szüksége van egész nemzeti művelődésünknek is arra, a mire vállalatunk törekszik: hogy irodalmunk ismerete, szeretete, ápolása terjedjen és erősödjék. Még pedig erősödjék történeti alapon, a melyen állunk s a mely haladásunkat is biztosítja. A magyar szellem története és hősei: nemzeti erősségünk és iskolánk. A nagy közönségnek Írunk. Előtte kívánjuk megvilágítani nemzet-eszményeinket, a mint irodalmunk történetében megjelennek és fejlődnek: az ezredik év magyarjának bemutatni az ezer év magyarjának lelkét. Közönségünk ismereteit gyarapítani és rendezni törekszünk, ízlését fejleszteni és nemzeti érzését erősíteni. Sem czélunkat sem közönségünket nem tévesztve szem elől, az irodalomtörténeti tudomány jelen színvonalán alaposság mellett előadásban nemesebb értelmű népszerűségre törekszünk. Arra, hogy könyvünket a mívelt közönség minden osztálya haszonnal és gyönyörűséggel olvashassa. A könyvet a magyar irodalomtörténet kiváló munkásainak egy nagyobb társaság Írja. így egyfelől minden egyes czikk oly szakember tollából kerülvén, kinek sajátlagos tanulmányai körébe esik az illető tárgy, megbízhatóság és alaposság tekintetében a vállalat készültének ez a módja a legnagyobb biztosítékot nyújtja. Másfelől, kiváló írók közreműködése által, a munka érdekes és becses emléke lesz írodalomtörténetirásunk jelen állásának. Köre: a szorosabb értelemben vett nemzeti irodalom. Tehát első sorban a költészet s mellette a tudományoknak oly ágai és képviselői, kiknek a nemzeti mívelődésre jelentékenyebb és általánosabb befolyásuk volt: szónokok, történetírók, bölcselkedők, nyelvészek. A tárgyalás formája lehetőleg biograíikus lesz: munkáik kapcsolatosan mutatva be fontosabb életrajzi adataikkal s koruktól vett és korukra gyakorolt hatásukkal. Az egyes korok történetét mívelődéstörténeti bevezetések nyitják meg. Ezen kívül a mívelődési életnek fontosabb s az irodalommal szorosabban kapcsolatos mozzanatait (iskolák, könyvtárak, könyvnyomtatás, hírlapirodalom, művészet) külön czikkek tárgyalják. A munka gazdag és díszes illusztrációkkal jelenik meg: külön, részint színes képekkel és a szövegbe nyomott rajzokkal. Miniaturák és kodexlapok, czim-rajzok, | régi nyomtatványok és illusztrácziók, kéziratok és aláírások másolatainak, arczképeknek s az irodálomtöfténet tekintetében emlékezetes tájak és épületek rajzainak gazdag, hű és művészi kivitelű sora fogja díszíteni. Az egész könyv 45—50 ívre fog terjédni. Két-hároto I íves fél havi füzetekben adatik ki a folyó év márcziüs [ havától fogva úgy, hogy egy év alatt az egész mű be légyen fejezve. Minden füzét áfa 40 kr. A mű munkatársai: Alexander Bernát, Ángyai Dávid, Badícs Ferencz (egyszersmind segédszerkesztő), Ballagi Géza, Bayer József, Bánóczi József, Erdélyi Pál? Fraknóí Vilmos, Gyulai Pál, Hahn Adolf, Haraszti Gyula, Hegedűs István, Horváth Cyrill, Imre Sándor, Jancsó Benedek, Kardos Albert, Kelemen Béla, Lánczy Gyula, Marczali Henrik, Négyesi László, Péterfy Jenő, Pulszky Ferencz, Eadó Antal, Rákosi Jenő, Eéthy László, Eiedl Frigyes, Rebestyén Gyula, Sebestyén Gyula (dr.), Símonyi Zsigmond, Szász Károly, Széchy Károly, Szilády Áron, Szilágyi Sándor, Szily Kálmán, Szinynyei József (id.), Takáts Sándor, Vadnai Károly, Váczy János, Zichy Antal. Feladatunkat hazafiúi és mivelődési szempontból egyaránt fontosnak érezzük. Bár értéke és sikere is megfelelne fontosságának és jó igyekezetünknek! A mű az Athenaeum irodalmi társulat kiadásában jelenik meg, mely irodalmunkat csak a közelmúltban is jelesen szerkesztett Kézi Lexikonával, Petőfi összes műveinek első összkiadásaival, számos díszmunkával és ifjúsági irattal gazdagította, és a múlt napokban Jókai képes kiadásával, most pedig a Képes irodalomtörténettel készül gazdagítani. Mindezen vállalatokat közönségünk meleg pártfogásába ajánljuk. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Hangok a múltból. A pápai főiskola egy régi jó barátjának szavai felette találólag beillenek jelenkorunk zajos viszonyai közé; és ezen szavak a következőleg hangzanak: „Czélom végül saját kerületem hívei előtt rámutatni a féregre, mely e század elején, a pápai és rév-komáromi egyházak által vívott harcz óta testületünk életgyökereít oly pusztitólag emészti, — a tengeri kígyóra, mely a felvert hullámokban vérnyomokat hagyva, iskolai rendszerünk vérlüktetését megakasztja, s azt haladásában évekre vissza löki, — és az atokra, mely társadalmi viszonyainkra ónsulylyal nehezedik. S a féreg nem más mint a felhevülés vagy lelkesülés perczeiben támadt vágy és törekvés: főiskolánk helyét olykor alapos ok s kellő indokolás nélkül változtatni, cserélgetni, s azt uj és szokatlan földbe átültetni akarni, mely kísérlet tanintézetünk existentiáját mindannyiszor megrongálja, de a kedélyeket is lázas izgatottságba hozza, a nevelés ügyet elsatnyitja, az iskolai nélkülözhetlen fegyelmet rendszeres dédelgetéssé devalválja; a közszelle-
