Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-03-19 / 12. szám
201 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 202 pedig- az ügybuzgó és tevékeny mission, s.-lelkész Seregély Dezső az egyházmegye nagyobb és a magyar-alföld gazdagabb egyházaiban tartandó predikátióival Ígért öszszegyiijteni e nagy hivatásu végvárunknak megerősítésére. Majd a slavon-horvátországi missio mizériái tárgyaltattak, azon jelentések alapján, melyeket esperes ur, sajnos, kánon visita mellőzésével szerzett be. A derék ügybuzgó verőcze- trezovácz-vidéki missionarius Novotny dombói lelkész jelentése, mint mindig, úgy most is, gondos felügyelet és utánnézést tanusit, kilátásba helyezve a magyar érzelmű gróf Jankovics A. trezováczi nagybirtokos áldozatával, egy magyar nyelvű ev. ref. iskola fölállítását Trezováczon. A daruvári miss, lelkész Moor P. a Horvát-Slavon- Dalmát területre s Bosznia és Herczegovinára ref. tábori lelkésznek neveztetvén ki, állomása, — tekintettel a daruvári miss, egyház tetemes adósságára, — a szomszédos brekinszkai miss, lelkész gondozására bízatott, a lelkész lak pedig 250 frt évi haszonbérért kiadatott, az adósságok törlesztése czéljából, azon reménynyel, hogy a konvent, a miss, lelkész évi dotációját ezen interim alatt sem fogja megvonni, hogy igy az adósság mielőbb törlesztetvén, a lelkész lak rendeltetésének visszaadathassék. -f- Fájdalom, az egyetlen brekinszkai felekezeti magyar nyelvű iskolánkat is bezáratta a politikai hatóság, állítólag, — mert a horvát nyelvű átiratok a fordítónál lévén, nem állottak rendelkezésünkre, — a miatt, hogy tanítónk sem a kötelezetten tanítandó horvát nyelv tanítása szempontjából, sem pedagógiai tekintetekből nem felelt meg a követelményeknek. Fiume K.-Moraviczán fiókegyházat rendezett. Vájjon mikor lát már a 4 év óta meg nem látogatott Fiume, e legfontosabb, leghivatásosabb missio pontunk, esperest kán. visitatiót ? 'A csurgói főgymn. ügyei jöttek még tárgyalás alá, örvendetesen értesülvén az egyházmegye, hogy a derék város hajlandó legszebb közterét a főgymn. birtokában levő, nekiök szükséges, megfelelő területért cserébe adni az újból építendő főgymnasium számára, minek folytán a mostani derék épület internátussá lenne alakítható, mi újabb lendületet biztosítana a főgymn. jövőjének. — Az egyetlen lelkes éljen, mi a közgyűlésen elhangzott, ífj. Csorba E. azon kijelentését illette, mely szerint az ő igazgatása alatti somogymegyei takarékpénztár ez évben is 100 frtot szavazott meg a cs.-i főgymn. újbóli épitése czéljaira. Elhatároztatott, hogy a felvirágzott főgymn. túlnépesedésének gátvettessék, miután parallel osztályok állításához nincs erőnk, az által, hogy egy-egy osztályba 50 növendéknél több ne vétessék föl. Ne féltse tehát Komárom Csurgótól Pápát. Csurgó jó testvére kíván lenni Pápának mindenkorra. Fájó szívvel vettük azonban az igazgató tanács azon kijelentését, hogy az állammal kötött szerződés contemplálása óta annyira növekedett a főgymn. szükséglete, — különösen a görög pótló tanfolyam fölállítása folytán, — hogy magasabb állami dotátióért kell lépést tenni s mégis a íőtiszt. egyházkerület indokoltnak találta az 500 frt segélynek, — ami pedig Maróti számítása szerint, a belsősomogyi egyházakra esedékes államsegélyből vétetik el,—a csurgói főgymnasiumtól megvonását. Utoljára legkisebb és legszegényebb egyházunk Gy. mellék, sajátszerü azon panaszos ügye tárgy altatott, hogy az egyház hire, tudta és befolyása nélkül, sőt ellenükre és költségükre esperesi protectióval funditus uj paplakot épitetett uj lelkészük Begedy L. ur, ami miatt az ottani hívek is unitarismussal fenyegetőznek. Csorba Ede tapintatos helyszíni eljárásának azonban reméljük sikerülni fog a híveket is, mint már a presbytereket sikerűit, megnyugtatni. Végül t. bíróságra megválasztott Körmendy S. rabivá tálának esküvel leendő elfogadására hivatott föl, amit azonban, — megköszönve az iránta nyilvánult kitünteti bizalmat, tekintettel arra, hogy az uj zsinati törvények a tanácsbirót a közigazgatási kormányzatnak is részesévé teszik, ő pedig e téren esperes úrral szolidáritásban ellentétes elvei és irányánál fogva nem állhat, a közgyűlés rokonszenv nyilvánításai daczára sem fogadott el. Somogyi. TÁ&iKMá» A pápai ref. egyház veszedelme 1752. Midőn a pápai főiskola ellen saját hítsorsosaínk intéznek támadást, nem időszerűtlen megemlékezni arról, hogy ezelőtt közel másfél századdal a r. hath, egyház hatalmasai zárták be Pápán az Isten házának és a mázsák hajlékának ajtait. Az egyház romlását igy irta le egy szemtanú „Szokolay János egy Tóth Ferenczbez intézett levelében.“ Az 1752-diki esztendőben áldozó csütörtök Dapját megelőző szerda napon a pápai reformata szent ekléssia, mind templomától, mind iskolájától, lelki tanítójától és az egész tanuló ifjúságtól egészen megúsztatott. Egy szóval az egész isteni tisztelet példanélkül való kegyetlenséggel eltöröltetett. Én is az akkori collegiumbeli tanuló ifjúságnak vagy deákságnak egyik tagja lévén jelen voltam azon kegyetlen üldözésnek tüzében, oeconomusi hivatalt viselvén, úgy mint a kinél énnálam szoktanak éppen akkor a templom ajtainak, mind pedig az iskolának kulcsai (állani). Akkoron a nemes vármegyének gyűlése lévén, még pedig a várban, az hova az egész reformátusi nemesség citáltatván, bézárattatott. A közönséges nép pedig — külső mezei dolgára kívánatos jó napok szolgálván— mind kitakarodott két kézi munkájának folytatására, mivel még csak elménkbe sem ötlött, hogy csak valahára is az üldözésnek azon megemésztő tüze által menjen rajtunk. A vármegye gyűlése elkezdődvén, a királyi parancsolat elölvétetődvén, mindeneknek tudtára adatott, hogy az naptól fogva a pápai reformata ekléssia mindenféle istenitiszteletnek módjától megfosztatván, egészlen töröltessék és pusztittassék el iskolájával együtt. Melyet megértvén akkori nagyérdemű curatorunk nemzetes Torkos János ur, megrettenvén — bátor bérekesztett lévén a várban — még is talált módot magának a kijövetelre, hogy mentül
