Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-06 / 45. szám
731 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 732 olvassa Osvald Kálmán. 5. Részletek „Bánkbán“-ból. Előadják: Vörös János, Parragh Lajos és Thuri Zoltán. 6. Hymnus. Előadja az énekkar. — IVéhai Révész Bálint hátrahagyott műveiből a 2-ik kötetet is, mely halotti és alkalmi imádságokat, függelékül pedig konfirmácziói beszédeket tartalmaz, közrebocsátotta a nagyértékü irodalmi hagyaték fáradhatatlan szorgalmú rendezője Csiky Lajos debreczeni theol. akadémiai tanár s ezzel újabb hálára kötelezte maga iránt a hitbuzgó protestáns közönséget, melynek a lelki épülésre kiválóan alkalmas segédeszközt adott a kezébe. Csak t. olvasóink iránt tartozó kedves kötelességünknek teszünk eleget, midőn e munkát a legmelegebben ajánljuk becses figyelmükbe. — A mi otthonunk czimü evang. prot. társadalmi és családi hetilapnak, melyet dr. Masznyik Endre és Stromp László pozsonyi theol. tanárok szerkesztenek, október 31-én jelent meg az első száma. A vállalat megindításakor kiadott előfizetési felhívás nem jutván el kezünkhöz, róla annak idején nem is emlékezhettünk meg. Annál nagj’obb készséggel és örömmel tudatjuk tehát lapunk t. olvasóival, hogy egy, irodalmunkban mindnyájunk által sajnosán érzett nagy hiány pótlását tűzték ki czélul a munkás szerkesztők heti lapjuk megindításával, melynek első száma minden izében építő evangyéliomi valásos sziuezetü tartalmánál fogva kezesség a mellett, hogy a kijelölt téren való üdvös munkálkodásra a szerkesztők hivatottsággal bírnak. Őszintén ajánljuk minden vallását igazán szerető protestáns egyháztagnak e hetilap pártolását, melynek a lehető legnagyobb körben leendő elterjedését szívből kívánjuk. — Lelkészértekezlet B.-Fíireden. A veszprémi ev. ref. egyházmegye „IV. számú kis köre“ folyó hó 20-án tartá értekezletét. A 8 lelkész közül, a rossz idő miatt, csak két lelkész maradt el. Az értekezlet, mint érdekes tárgyat, fölvette a pápai főiskola Komáromba történhető áthelyezésének kérdését is és a következő határozatban állapodott meg: Nem helyesli értekezletünk, hogy mit sem kímélő seenvedélyeskedő érdek zsákmánya lett a pápai főiskola, mely felett Komárom és Pápa folytatnak, mint helyi érdekeltség, az iskola kárára történhető harczot. Nem tartja alkotmányosnak azt a Komáromból eredő meglepetésszerü eljárást, hogy az illetékes egyházkerület által még fölszinre sem hozott ügyben már meg akarják, a komáromi és vidéki érdekeltek, ily ügyben nem illetékes tényezők, szavaztatni mintegy, a maguk javára a gyülekezeteket s alapítványokat szerezni, esetleg ezekkel az egyházkerületi közgyűlésre befolyást gyakorolni. Értekezletünk a komáromi fölhívást időelőttinek tartja, ezért az egyházközségekben, s egyeseknek is az „alapitó leveleket“ a fölhívással együtt elő sem terjeszti. Helyes eljárásnak csak azt tartaná, ha adatott volna, vagy adatnék be a pápai főiskola Komáromba történő elhelyezése iránt, az egyházkerületre indítvány, mit a kerület az egyházmegyékhez küldene le, s csak azok véleményének szigorú figyelembe vételével határozna ez ügyben. Értekezletünk minden más módot figyelmen kívül hagyni határoz. Több érdekes tárgy közül megemlítem, hogy megállapodtunk arra nézve is, miszerint e köri lelkészek, az imádságon kívül, minden mondán . dónkat, bármely alkalommal, élőszóval, az olvasás kizárásával mondjuk el, mert azt tartjuk, hogy az olvasás csak a lelkészek gyengeségének s kényelmének jele. A jövő értekezletre, szokásunk szerint megbeszélési tárgyakul kitűztük : „Kedvező hatása lesz-e a polgári házasságnak s anyakönyvvezetésnek ev. ref. egyházunkra ? „Lelkészválasztás-e, vagy a kinevezés volna jobb ?u — Tudomásul. Néhai Révész Bálint irodalmi hagyatékából immár két kötetet bocsátváu közre, tudatom, hogy imádságai közül nem szándékozom többet napvilág elé bocsátani, pedig még igen nagy számmal vannak nálam a megboldogultnak ki nem adott ily irodalmi termékei, de a melyek jó részben oly annyira alkalmi jellegűek, hogy csak igen ritka esetben volnának használhatók. A folyó évben még egy kötetnyi munkát bocsátók közre, melyben orácziók és halotti egyházi beszédek fognak lenni. E kötet karácsonyra a megrendelők kezében leend. A jövő évben új megrendelési felhívást bocsátók közzé a megboldogult püspök ünnepi, alkalmi, vasárnapi és esetleg még ez évről fenmaradó halotti egyházi beszédeire. Adidg is legyen velünk a jő Isten! Debreczen, 1892, okt. 18. Csiky Lajos, ev. ref. theol. akadémiai tanár. — A „Tanítók szava“ tanítói közérdekek közlönye. Felelős szerkesztő Glatz György. E ritka ügyességgel és bátor őszinteséggel szerkesztett s fölötte olcsó (egész évfolyam, 12 füzet előfizetési ára csak 1 frt!) folyóiratból a szept.-okt. (9—10) kettős számot kaptuk. A gazdag tartalomból Gáti Győzőnek, a tanítói közérdekek ismert harczosának „A nagy tévedés,“ Kiss Sándornak „A néptanítók anyagi helyzete“ és a szerkesztőnek “A magyar néptanítók fizetése“ czimü czikkei érdemelnek különös figyelmet; Bánfi János pedig, a jeles ifjúsági iró és elbeszélő „Az a három vasrostélyu ablak“ czim alatt egyikét azoknak az ő gyönyörű reminiscentiáinak Írja le, a mik úgy közvetlenségükkel, mint ragyogó irályukkal igazán megkapok és páratlanok a maguk nemében. A tartalmas füzetet apróbb közlemények zárják be, melyek szintén a szerkesztő ügyességét dicsérik. Miután alig van tanügyi lapunk, a mely a tanítók érdekeit ily melegen, ily következetesen és kitartóan felkarolja, csak a maguk érdekét mozdítják elő azok a tanítók, a kik e derék folyóiratot járatják. Szerkesztőség, hova a megrendelések intézendők; Budapesten, VII. kér. Vesselényi u. 48. sz. Lap tulajdonos és felelős szerkesztő: NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1892. az ev. ref. főiskola betűivel, ny. Kis Tivadar.
