Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-20 / 12. szám

191 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 192 valóban, — minden nagyítás és kedvezés nélkül mondva, — fényesen sikerült. A szép és nagy közönség, mely ez ün­nepélyes alkalommal a színházat megtöltötte, hogy a márcz. 15-dikéhez fűződő nagy eszméket az ifj ósággal együtt ün­nepelve ez iránt érzett jóindulatát kimutassa s hogy egy­úttal a gymuasiumi segélyegylet szerény jövedelmeit gya­rapítsa, bizonyára megelégedéssel távozott, mert az egész ünnepély kellemes hatást gyakorolhatott minden elfogu­latlan bírálóra, sőt a programm egyes pontjai valódi mű­élvezetet nyújtottak a müértő közönségnek. Különösen mondható ez a zenei részletekről s ez főleg Gáthy Zoltán zenetanár ur érdeme. A főiskolai énekkart már régen nem hallottuk oly jól és szépen énekelni. Szabatosan, minden vontatottság nélkül énekelt mind a három Ízben, a mi leginkább mutatja a helyes és szakszerű vezetést; de mutatja azt is. hogy az énektan elméleti és gyakorlati részének tanítása az énektani órákon mily helyes módszer szerint történik. Az estély fénypontját kétségkívül Gáthy Zoltán és Schenk Arthur VIII. o. tan. hegedüjátéka ké­pezte. Egy régi magyar operának concert-darabbá átdol­gozott részletét játszották zongora-kíséret mellett s művé­szi játékuk méltán ragadta el az egész közönséget, A zajos tetszésnyilvánításokra Schenk A. még eljátszott né­hány szép régi magyar dalt. A színházi ünnepély befe­jezte után közvacsora volt a Griff-vendéglő nagy termében, ezt pedig pompásan sikerült tánczestély követte, mely úgy a résztvevők számát, mint a kifogástalan jó kedvet te­kintve utoléri, vagy talán fölül is múlja a farsang bár­melyik nagy bálját. Mindkét helyen a tanári kar is szép számmal megjelent. — Mokos Gyula munkatársunktól két igen érdekes egyháztörténelmi munka jelent meg. Egyik a dunántúli át), evang. egyház 1598. évi törvénykönyvét ismerteti, bősé­ges történelmi felvilágosításokkal adván a törvénykönyv betűim szövegét is, egyúttal kimutatván ennek a herczeg­­szőllősi 1576-iki ref. kanonokhoz való viszonyát. Egy má­sik füzetben Tóth Ferencz kéziratgyüjteményéből ada­lékokat ád a dwnamelMki ref. püspökök életéhez. Addig is, mig bővebben ismertethetnek, mindkét müvet ajánljuk a megérdemelt pártfogásba, — A császári egyház első osztályú lelkészi állo­mására e hó 1-én kijelöltettek: Kecskeméthy Jenő, Kele­men János, László János és Nagy Sándor rendes lelkészek. A választás, mint értesülünk, e hó 29-én lesz. A jelölő bizottság elnöke Czibor József egyházmegyei főjegyző volt. — Tikár István orsz. képviselő urnák lapunk múlt számában közölt válaszára vonatkozólag igaz, hogy jelen számunkra ígértük megjegyzéseinket; de részint a szerkesztő zsinati elfoglaltatása, részint azon körülmény miatt, hogy az esetleg újabban felmerülhető adatokkal szemben együttesen akarjuk elmondani a szóban forgó dologra nézve véleményünket, Ígéretünk beváltását egy későbbi alkalomra kell halasztanunk. H. szerkesztő. — Kosa Ede jármi-i ref. lelkészt, a „Közpapok Lapjau főmunkatársát a máté-szalkai (Szatmárm.) kerület függet­lenségi és 48-as pártja, a Máté-Szalkán tartott népes ha­zaüas márcz. 15-iki ünnepélyen, nagy lelkesedés közt arany tollal jutalmazta meg, a párt érdekében kifejtett erélyes irodalmi működéséért; mely arauytoll a párt lo­bogójának felszentelése alkalmával május hóban fog ré­szére ünnepélyesen átadatni. HIVATALOS BÉSZ. Nagytiszteletü Esperes úri 9053/892 A um. m. kir. Vallás és közoktatásügyi miniszter 197. sz. a. kelt leiratában, utalva a vasárnapi munkaszünetről szóló 1891. évi XIII. t.-cz. azon rendel­kezésére, mety az ipari munkásoknak vasárnap szabad napot enged, az iránt keresett meg, hogy a hatóságom alá tartozó városokban, ezen osztálynak vasárnap délutá­nokon vallás-erkölcsi felolvasások általi oktatásáról gon­doskodjam. Miután ezen felolvasások czélja egyrészről az, hogy az iparosok a nemesebb szórakozás által elvonassanak a korcsmák, s minden oly foglalkozásoktól, melyek miatt esetleg még a vasárnapra következő napot sem fordíthat­nák komoly munkára, — másrészről az, hogy a socialisz­­tikus eszmék terjedése ezen osztály körében a mennyire lehet gátoltassék, s a munkások a lelketlen izgatok ve­szedelmes befolyása alól kivétessenek, s ez által a tár­sadalmi rend és béke, úgy a hazában mint az egyházban biztosittassék: nagyon óhajtandó, hogy lelkésztársaink, különösen a városokban, az idézett leirat utasításai értel­mében járjanak el. Felkérem azért Xt. Esperes urat, hogy egyházme­gyéje területén működő összes, de főleg a városi lelkész­testvéreinket szíveskedjék felhívni arra, hogy az ipari munkások, s általában az iparos osztály vallás-erkölcsi élete szükségleteit szem előtt tartó, s azt kielégítő, a társadalmi s egyházi békét és jó rendet fentartani s előmozdítani hivatott felolvasásokat tartsanak, s ez által a munkások művelődését s jobb érzelmeik kifejlesztését eszközöljék. Kitűnő tisztelettel vagyok Révkomáromban, 1892. márczius 12. Pap Gábor, püspök. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. Főmunkatársak: NÉMETH ISTVÁN és BORSOS ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN nevére czimzendők. Pápán, 1892. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Batisz Zsigmond.

Next

/
Oldalképek
Tartalom