Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-20 / 12. szám
191 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 192 valóban, — minden nagyítás és kedvezés nélkül mondva, — fényesen sikerült. A szép és nagy közönség, mely ez ünnepélyes alkalommal a színházat megtöltötte, hogy a márcz. 15-dikéhez fűződő nagy eszméket az ifj ósággal együtt ünnepelve ez iránt érzett jóindulatát kimutassa s hogy egyúttal a gymuasiumi segélyegylet szerény jövedelmeit gyarapítsa, bizonyára megelégedéssel távozott, mert az egész ünnepély kellemes hatást gyakorolhatott minden elfogulatlan bírálóra, sőt a programm egyes pontjai valódi műélvezetet nyújtottak a müértő közönségnek. Különösen mondható ez a zenei részletekről s ez főleg Gáthy Zoltán zenetanár ur érdeme. A főiskolai énekkart már régen nem hallottuk oly jól és szépen énekelni. Szabatosan, minden vontatottság nélkül énekelt mind a három Ízben, a mi leginkább mutatja a helyes és szakszerű vezetést; de mutatja azt is. hogy az énektan elméleti és gyakorlati részének tanítása az énektani órákon mily helyes módszer szerint történik. Az estély fénypontját kétségkívül Gáthy Zoltán és Schenk Arthur VIII. o. tan. hegedüjátéka képezte. Egy régi magyar operának concert-darabbá átdolgozott részletét játszották zongora-kíséret mellett s művészi játékuk méltán ragadta el az egész közönséget, A zajos tetszésnyilvánításokra Schenk A. még eljátszott néhány szép régi magyar dalt. A színházi ünnepély befejezte után közvacsora volt a Griff-vendéglő nagy termében, ezt pedig pompásan sikerült tánczestély követte, mely úgy a résztvevők számát, mint a kifogástalan jó kedvet tekintve utoléri, vagy talán fölül is múlja a farsang bármelyik nagy bálját. Mindkét helyen a tanári kar is szép számmal megjelent. — Mokos Gyula munkatársunktól két igen érdekes egyháztörténelmi munka jelent meg. Egyik a dunántúli át), evang. egyház 1598. évi törvénykönyvét ismerteti, bőséges történelmi felvilágosításokkal adván a törvénykönyv betűim szövegét is, egyúttal kimutatván ennek a herczegszőllősi 1576-iki ref. kanonokhoz való viszonyát. Egy másik füzetben Tóth Ferencz kéziratgyüjteményéből adalékokat ád a dwnamelMki ref. püspökök életéhez. Addig is, mig bővebben ismertethetnek, mindkét müvet ajánljuk a megérdemelt pártfogásba, — A császári egyház első osztályú lelkészi állomására e hó 1-én kijelöltettek: Kecskeméthy Jenő, Kelemen János, László János és Nagy Sándor rendes lelkészek. A választás, mint értesülünk, e hó 29-én lesz. A jelölő bizottság elnöke Czibor József egyházmegyei főjegyző volt. — Tikár István orsz. képviselő urnák lapunk múlt számában közölt válaszára vonatkozólag igaz, hogy jelen számunkra ígértük megjegyzéseinket; de részint a szerkesztő zsinati elfoglaltatása, részint azon körülmény miatt, hogy az esetleg újabban felmerülhető adatokkal szemben együttesen akarjuk elmondani a szóban forgó dologra nézve véleményünket, Ígéretünk beváltását egy későbbi alkalomra kell halasztanunk. H. szerkesztő. — Kosa Ede jármi-i ref. lelkészt, a „Közpapok Lapjau főmunkatársát a máté-szalkai (Szatmárm.) kerület függetlenségi és 48-as pártja, a Máté-Szalkán tartott népes hazaüas márcz. 15-iki ünnepélyen, nagy lelkesedés közt arany tollal jutalmazta meg, a párt érdekében kifejtett erélyes irodalmi működéséért; mely arauytoll a párt lobogójának felszentelése alkalmával május hóban fog részére ünnepélyesen átadatni. HIVATALOS BÉSZ. Nagytiszteletü Esperes úri 9053/892 A um. m. kir. Vallás és közoktatásügyi miniszter 197. sz. a. kelt leiratában, utalva a vasárnapi munkaszünetről szóló 1891. évi XIII. t.-cz. azon rendelkezésére, mety az ipari munkásoknak vasárnap szabad napot enged, az iránt keresett meg, hogy a hatóságom alá tartozó városokban, ezen osztálynak vasárnap délutánokon vallás-erkölcsi felolvasások általi oktatásáról gondoskodjam. Miután ezen felolvasások czélja egyrészről az, hogy az iparosok a nemesebb szórakozás által elvonassanak a korcsmák, s minden oly foglalkozásoktól, melyek miatt esetleg még a vasárnapra következő napot sem fordíthatnák komoly munkára, — másrészről az, hogy a socialisztikus eszmék terjedése ezen osztály körében a mennyire lehet gátoltassék, s a munkások a lelketlen izgatok veszedelmes befolyása alól kivétessenek, s ez által a társadalmi rend és béke, úgy a hazában mint az egyházban biztosittassék: nagyon óhajtandó, hogy lelkésztársaink, különösen a városokban, az idézett leirat utasításai értelmében járjanak el. Felkérem azért Xt. Esperes urat, hogy egyházmegyéje területén működő összes, de főleg a városi lelkésztestvéreinket szíveskedjék felhívni arra, hogy az ipari munkások, s általában az iparos osztály vallás-erkölcsi élete szükségleteit szem előtt tartó, s azt kielégítő, a társadalmi s egyházi békét és jó rendet fentartani s előmozdítani hivatott felolvasásokat tartsanak, s ez által a munkások művelődését s jobb érzelmeik kifejlesztését eszközöljék. Kitűnő tisztelettel vagyok Révkomáromban, 1892. márczius 12. Pap Gábor, püspök. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. Főmunkatársak: NÉMETH ISTVÁN és BORSOS ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN nevére czimzendők. Pápán, 1892. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Batisz Zsigmond.
