Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-20 / 12. szám
185 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. b) c) 8) e) pontok elfogadtattak. Az f) pont a javaslatban igy van : „Minden zsinatra az előmunkálatokat elkészíti, a szükséges javaslatok és tervezetek előállításáról gondoskodik.“ E ponthoz Kiss, Albert a következő pótlást ajánlotta; „egyszersmind intézkedik arról, hogy e javaslatok és tervezetek a zsinati választások elrendelése előtt minden egyháznak niegküidesssenek.“ Az indokolás, melylyel Kis Albert indítványát kisérte. volt a nagy vihar szülő oka ; mert abban magában, hogy az előmunkálatokat minden egyház megkapja, bizonyára senkisem találhat kifogásolni valót. Kis Albert indokolása egyenesen olyan szint adott a dolognak, hogy jövőre a zsinati képviselők vagy utasítással láttatnának el az egyházmegyék részéről, vagy pedig tartoznának programmot adni, legalább a főbb elvi kérdésekről. Ezért kívánta, hogy az előmunkálatokat az egyházak megkapván, megismerhessék azok szellemét és tartalmát, egyúttal küldötteik ide vonatkozó nézeteiről is meggyőződhessenek. Nagyon természetes, hogy a zsinati választásoknak a politikai választások rámájára vonása nagy és méltó resensust keltett, melynek Beöthy Zsigmondy Szász Károly, yr. Idegenjeid József, Horthy István és b. Vay Béla adtak kifejezést s a javasolt pótlás ellen nyillatkoztak, mellette pedig Bernáth Elemér, Lukács Ödön, Meczner Béla és Begedy István szólaltak fel. Révész Kálmán kijelenti, hogy az indokolást, mintha az egyházak a törvényjavaslattal nem ismerkedhettek volna meg, másfelől hogy nem ismerhették meg küldötteik nézeteit, elfogadhatónak nem tartja, mert az egyházi lapok már a múlt év elejétől fogva megkezdették az előmunkálatok közlését s az azok feletti discussiót; továbbá a választók, különösen a kontrovers kérdésekben, úgyis rég ösmerték küldötteik álláspontját. Határozottan ellene van, hogy a képviselők bárkitől utasítást fogadjanak el, vagy programúi beszédeket tartsanak. Más az egyházi, más a politikai tér; fájdalom, mostanában némelyek össze akarják a kettőt zavarni. Azt azonban óhajtja, hogy minden egyház lelkészi hivatala megkapja a zsinat megnyitása előtt 3 hónappal az előmunkálatok egy-egy példányát, hogy a ki akar, nyilatkozhassék. Ily értelemben módositványt nyújt be. Tisza Kálmán nem tartja lehetőnek, hogy az előmunkálatok mikori megküldésére nézve határidőt lehetne megállapítani; nem óhajtja kimondani, hogy minden presbyterium rendszeresen tárgyalja az előmunkálatokat; végre szintén rámutat azon éles határvonalra, mely az egyházi és politikai élet, illetőleg az orsz. képviselő- és a zsinati választások között kell hogy fenálljon. Kis Albert módositványából kitörli a botránkozás kövéül szolgáló ,.választások elrendelése előtt“ kifejezést, Révész Kálmán visszaveszi módositványát s az egész zsinat Bernáth Elemér köv. pótlását fogadja el : „e javaslatok és tervezetek az egyházkerületek utján az egyes egyházmegyéknek kellő időben és szükséges számban megküldessenek.“ Bízvást állíthatjuk, hogy ha e módositvány az f) pont tárgyalásának mindjárt kezdetekor adatik be, az egész felesleges és sok félreértésre, hevességre alkalmat adó vita egyszerűen elmarad. 18© A 61 §. g) h) i) k) pontjai elfogadtattak. Az 1) pont („fegyelmi ügyekben a konvent hatáskörét a fegyelmi törvények határozzák meg“) Tisza István indítványára igy szüvegeztetett: „Medválasztja az egyetemes konventi bíróság tagjait.“ A 62—66 §-ok elfogadtattak. Következett a zsinatról szóló ötödik fejezet. Az együvé tartozó 68—69 §-okhoz Mezey Albert stylaris módositváuyokat adott be; a dunántúli egyházkerület zsinati tagjainak száma 12-ről 14-re emeltetett, míg a tiszáninneni kerület azon kérelme (melyhez Koncz Imre és Tisza Kálmán szólották) hogy még két zsinali tagot nyerjen, a népesség arányra való tekintetből nem volt teljesíthető. A tanintézetek képviselőire nézve pedig Kis Albert indítvány ár a azon intézkedés történt, hogy minden egyházkerületben a főiskolai és tanitóképezdei tanárok együtt választanak 1-, a középiskolai tanárok pedig magukban 1 képviselőt, Végre a 69 §. utolsó pontja Farkas Ábrahám indítványára aként lett megváltoztatva, hogy „a választások. — ha a zsinat magát előbb bezártnak, s feloszlatottnak nem jelenti ki — 10 évre (azelőtt 3 évre) érvényesek. Mindenesetre igen hosszú határidő; de ha meggondoljuk. hogy rendes körülmények közt a törvények szentesítése után feloszlatottnak jelenti ki magát a zsinat, tehát a 10 évre kinyújtott mandátum igen megrövidül. Azt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy leginkább azok voltak a 10 éves zsinati mandátum mellett, kik annak idejében az orsz. képviselői mandátum 5 évre való kiterjesztését ellenezték. No de erre is azt mondják talán: más az egyház, más a politika ?! Ötödik ütés, már ez. 14. E napon folytattatott és be is fejeztetett a zsinatról szóló fejezet tárgyalása, A 70 §, mely az egyházkerületek jogkörébe utalja a képviselők választása módozatának megállapítását, Mezey Albert módositváuyáriak mellőzésével változatlanul hagyatott, A 71 §. elfogadtatott, A 72 §-ban Tisza István indítványára, a 73 §-ban pedig Körmendy, Szász Károly és Váró Ferencz indítványára szabatositó változtatások tétettek. A 74 melyben a tagok igazolásáról van szó, hogy a veriüeatió egyöntetűen kiállított megbízólevelek alapján eszközöltethessék, az egyházalkotmányi bizottsághoz tétetett át szövegezés végett, A 75 ij-ból Szeremley József felszólalására az „ezzel megalakul“ szavak kihagyattak. A 76. 77 £-ok elfogadtattak. A 78 §-ban, mely a zsinat tisztviselőinek megválasztásáról szól, Tisza István indítványára oly értelmű módosítás történt, hogy az összes tisztviselőkre egy időben lehessen a szavazatokat beadni. Ezenkívül a „ezédulákon“ szó helyett „szavazólapokon“, az „állomás“ helyett „állás“ tétetett. A 79. 80. §-ok elfogadtattak. A 81 §. utó fele gr. Tisza Lajos indítványára igy módosíttatott: „A bizottságok ülései nem nyilvánosak, de azokon a zsinat tagjai, mint hallgatók, jelen lehetnek.“ A 82—86 §-ok elfogadtattak. A 87—88 §-ok az egyházkerületi közgyűlésről szóló fejezetbe tetettek át.
