Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-06 / 10. szám
151 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 152 tán mihamar ismeretessé lett neve a miveit államokban, a hol az oktatás bajait érezték s azokon javítani akartak. Ennek a körülménynek volt következménye, hogy az angol parlament 1691-ben Oomeniust Londonba hívta abból a czélból. hogy az angol oktatásügy reformálását általa vigye keresztül. Comenius a meghívásnak engedve, Londonba ment s irodalmi téren meg is kezdte munkásságát a nagy reformatio megalkotása végett, de az irlandi katholikusok lázadása, a protestánsok üldözése lehetetlenné tette Londonban való maradását, s Van Geer barátja meghívására megérkezett Svédországba, hol barátjának terjedelmes birtokai voltak. Itt Oxenstierna birodalmi kanezellár lépett ('omeniussal érintkezésbe a svéd iskolaügy javítása ügyében. De mind e mellett sem maradt Svédországban. szive a lissai testvérek felé vonzotta, ezért egy kis porosz városban Elbingben telepedett meg. honnan inkább érintkezhetett Lissával. Elbingben irta a svédek részére didaktikai munkáit.*) Az 1648-dik westfaliai béke nem ölelte fel a cseh-morva testvéreket, Comenius felekezetét s igy ez a felekezet sem részesülhetett a béke áldásaiban. Comenius mégis, midőn Justinus Laurentius. a kivándorolt cseh-morva testvérek püspökének elhuuytával 1648-ban püspökké választatott, visszatért hitsorsosaihoz Lissáhq. 1650-ben, Rákóczi György s Lorántffy Zsuzsámul meghívására hazánkba, Sárospatakra jött, hogy az itteni iskolát vezesse s a maga elméletének megfelelően átalakítsa. — de meg azt is remélte, hogy itt hitsorsosai számára menedéket s oltalmat nyerhet. 1650. nov. 24-én tartotta itt beköszönő beszédét s ettől kezdve a pataki iskolában is bámulatos tevékenységet fejtett ki gyakorlatilag s irodalmilag**) egyaránt. Az iskolai tanfolyamot 7 osztályra osztotta: a gyermek 10-dik évétől 17-ikig terjed az oktatás. Az alsóbb három osztályt maga látta el tankönyvekkel : „ Vestikulum“ (I.) „Janna“ (II.) ,.Atrium“ (III.) A négy felsőbb osztály főtárgyai a következők voltak : pliUosophia (természettudomány), logika, politika és fheologia vagy theosophia. Fontosak iskolai beszédei, az iskola részére készített törvényei***) s az ifjúságnak szánt erkölcsi szabálykönyv****) Elméletét teljesen csak a három alsóbb osztályban vitette keresztül, a melyekben tankönyvekül is saját munkáit használta. Egész elméletének pida et Vicos, tales erigendi Scholas, ut Omnis utriusque Sexus Juventus. nernine usquam neglecto, Literis informari, Moribus expo liri, Pietate imbni. eaque ratione intra pubertatis annos ad omnia qae praesentis et futurae vitae sünt instrui possit, Compendiose. Jucunde. Solide, ubi omnium quae suadentur. Fund amenta, ex ipsissima rerum natura eruuntur : Veritas, artiujn Mechanicorum paralleles exempli* demonstrator: Series per Annos. Mentes, Dies, lloras, disponitur ; Via denique in effecturn liaec faciliter deducendi, facilis et certa ostenditur.« **') Methodus linguarum novissima fundamentis didacticis solide superstructa, »Vestibulum latinae linguae,« »Latinae linguae janiul nova.« ***) Scholae Pansophicae classibus septein adornandae delineatib. »Orbis sensualium Pictus« stb. »8chola Ludus, seu Encyclopaedia Viva. Hoc est Janua Linguarum praxis Scenica« stb. ***) »Leges Scholae bene ordinatae.« ****) »Pi'aecepta Morum, in usum juventutis (Magyarul rímbe szedte Tolvaj Menyői Fereucz, Lőcse 1677.) megvalósításában megakadályozták hitsorsosai, a kiknek sürgető kérésére 1654-ben visszatért Lissába. Itt ismét szomorú jövő várakozott rá, X. Károly svéd király egész Lengyelországot elfoglalta s pusztította, csak Lissát kímélte meg. A lengyelek ezért a lissai eretnekeket árulóknak kiáltották ki s 1656-ban a svédek visszatérte után teljesen lerombolták Lissa városát. Mint egykor Fulneken úgy veszté el most is Comer us vagyonát, könyvtárát s több kéziratban levő munkáját. Most ismét menekülnie kellett. Ltját sziléziai rövid tartózkodása után az oderai Frankfurton s Hamburgon át Amsterdamba vette, a hol meghalt barátjának, Van Geernek fia nyujtott családja körében nyugodt otthont a sokat hányatott nagy paedagogusnak. Itt folytatta zavartalanul irodalmi tevékenységét 1671 nov. 17-én hekövetkezett haláláig. (Vége küv.) Szakal Károly. ISKOLAÜGY. Az egységes középiskola ügyében összehívott tanácskozmányról. Kedves olvasóink bizonyára valamennyien figyelemmel kisérték a napi lapokból ama nagyfontosságu, egész közoktatásügyünk, sőt nemzeti kultúránk jövendő fejlődésére és alakulására kiható tanácskozmányok lefolyását, melyeket a kultuszminiszter hívott össze az egységes középiskola ügyében. Maga a miniszter nyitotta meg az első ülést febr. 15-ikén s az összehívott 23 kiváló szakférfiú összesen 6 ülésben vitatta meg először általában az egységes középiskola kérdését, azután pedig részletesen az eléjük kitűzött kérdéseket, melyek az egységes középiskola megalkotásának mikéntjére vonatkoznak. E tanácskozások oly érdekesek s az ott történt egyes nyilatkozatok annyira fontosak. hiszen hazai tudományosságunk és tanügyünk legnagyobb kitűnőségei vitattak legnagyobb figyelemmel egy oly nevezetes kérdést. — hogy a napi lapok részletes tudósításai után sem tartjuk feleslegesnek az egyes kiválóbb momentumok kiemelését. Legfontosabb mindjárt az, hogy az értekezlet minden tagja kivétel nélkül az egységes középiskola mellett nyilatkozott s azt általában nemcsak lehetőnek, hanem föltétlenül szükségesnek is tartják főleg abból a szempontból, hogy a műveltség és művelődés intensivebbé s valóban nemzeties irányúvá válhassék. Az értekezlet nagyfoutosságu megállapodása folytán tehát bizton várhatjuk, hogy rövid idő alatt, azaz pár év múlva megtörténik középiskoláinkon a nagy és mélyreható reform, a melyhez hasonló több századok alatt is alig párszor fordult elő. Éhez hasonló gyökeres változást csak az ötvenes években behozott uj középiskolai szervezet idézett elő. De ez meg fontosságra nézve kisebb, mivel — mint az eredmény mutatja — a
