Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-02-28 / 9. szám
137 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAT. 138 Felhívás a Gomenius-kiállitás érdekében. Márczius 28-án Comenius születése napjának háromszázados évfordulója lesz. Ez évfordulót megelőző napon a főváros paedagogiai egyesületei ünnepet fognak ülni a nagy iskolai reformátor emlékére. Felolvasásokat fognak tartani, hogy Comenius érdemeit hirdethessék. Kiadják magyarul munkái egyik legnevezetesebbjét, a „Nagy Oktatástant/1 Egyesülnek, hogy egyesült erővel róják le hálájukat a nagy mester dicső emléke iránt. A Paedagogium a közös ünneplésben a magyarországi Oomenitis-irodalom kiállítása által veend részt. Össze fogja állitani Comeniusnak Magyarországon megjelent összes önálló műveit s azokat a könyveket, czikkeket stb.. melyeket róla Írtak; kiállítja mindazt, a mi szoborban, képben stb. rá emlékeztet. Ez okból tisztelettel kérjük fel az ország összes tanintézeteit. tanárait, tanítóit s a tanügy minden barátját, hogy a birtokukban levő s alább részletesen kijelölt Oomenius-köuyveket, vagy ereklyéket a kiállítás czéljára s idejére nekünk engedjék át. Hasonló kérelemmel fordulunk a városokhoz, a könyvtárukhoz stb. S megkeressük különösen a nagyobb országos könyvtárakat, hogy czélunkra gyűjteményük illető darabjait átengedni kegyeskedjenek. Kérünk pedig: I. Mindenféle könyvet, füzetet, általában bárminemű nyomtatványt, mely Coíhenius nevét viseli, vagy róla íratott.*) II. Comeniustól eredő iratokat, levelezéseket, kivált a s.-pataki tartózkodása előtti, alatti s a közvetetten utána való időkből. Továbbá Comenius kéziratban levő müveit. Hl. Mindenféle íajzot, képet vagy bárminemű kiábrázolást. mely Comeniusra vonatkozik. IV. A Comenius körét, tanítványait vagy müveinek fordítóit illető bárminemű könyvet, kéziratot, képet stb. így Bubeuka .János. Piscator Lajos, Szilágyi Benjámin István. Albelius Simon. Tolnay János, Kaposi Pál, Szántai Mihály, Helembai István, Enyedi Sámuel. Menyői Tolvaj Feren'cz, Eimány István, Tessedik Sámuel s többekre vonatkozókat, szóval mindent, a mi azokra vonatkozik. a kik Comenius eszméinek terjesztésében érdemeket szereztek. A kiállítás a Paedagogium egyik tüzmentes hehiségében fog tartatni. *) A magyar Comenius irodalom czimjegyzéke e felhív ás kap_ esolatában megjelent. E jegyzékben tel van véve az »Orbis Sensi a_ lium pietiis trilinguis«-nek egy Nürnbergben 1069-ben megtjelent kiadása, azon jelzéssel, hogy az 18Bö-ban Tótli Gyula akkori pápai theologus birtokában volt. Igen nagy szolgálatot tenne az ügy érdekében t. olvasóink közül az. ki e ritka könyv birtokosáról, illetőleg magáról a könyvről közelebbi értesítést adhatna. Szerk. A tárgyak megőrzéséért, s hiánytalanul s épségben való visszaküldéséért a felelősséget az igazgatóság vállalja el. Az ily kiállítások becsét felesleges volna fejtegetnünk. A Comenius-kiállitás nemcsak a, hála s az elismerés kifejezésének lesz egyik szép mozzanata, de alkalmas lesz arra is, hogy művelődés-történetünkből egy becses darabot bemutasson. Kellő felkarolás esetén, tükre lesz az a múlt századok nevelésügyének s felettébb érdekes a mai iskolai reformok közepette. Bizalommal kérjük azért az egész müveit közönséget, vegyenek részt fáradozásainkban, s közreműködésükkel tegyék lehetővé, hogy a Comenius-ünnep eme tanulságos mozzanata is sikerülhessen! Budapest, 1892 február 1-jén. Gyertyánffy István, Dr. Kiss Áron, a Paedagogium igazgatója. tanár. fálCIáe Emlékezzünk régiekről. Régi könyvek, iratok és limlomok között sokszor nagyon érdekes dolgokra találunk, melyeknek némelyikét olykor ma is felhasználhatjuk, de mindenesetre egy-egv vonást találunk a régi emberek gondolkozása, észjárása felől ezek legtöbbjében. S ha van is okunk néha mosolyogni egy és más dolog felett, de van megszívlelni való is, a mi ma és minden időben figyelemre méltó. Egy — szintén legalább — érdekes régiséget akarok én is ezúttal bemutatni, a mennyiben réginek mondhatni a század elején kelt iratot. A körmendi ev. ref. egyház egyik régi jegyzőkönyvében ugyanis, hova az egyházkerületi, egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyvei es helytartótanácsi rend eletek már 1791-től kezdve bejegyeztettek s igy feltalálhatók a budai zsinatra való előkészületek és a nevezetes törvényezikk létrejötte után istenitiszteletek elrendelése is — mondom ily jegyzőkönyvben találtam — látszólag az őrségi egyházmegyei gyűlés által alkotott — egy szabályzatot, mely a helyettes és segédlelkészek teendőivel foglalkozik kimerítően. Látszólag mondom, mert az egyházmegyének 1817 február 25-ik és 26-ik napjain tartott gyűlése jegyzőkönyve után van közvetlenül egy időben be igtatva, a mint az írás hasonlósága és azon körülmény igazolja, hogy e gyűlésnek egy pontja a helyettes és segédlelkészekkel foglalkozik. De bármikor és bárhonnan eredett legyen, a benn« foglalt egy pár talpra esett rendelkezésnél fogva megérdemli, hogy egészében bemutassam. Úgy hiszem, hogy elolvasója nem fogja megbánni azt az időt. mit olvasására fordított.
