Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-02-28 / 9. szám

137 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAT. 138 Felhívás a Gomenius-kiállitás érdekében. Márczius 28-án Comenius születése napjának három­­százados évfordulója lesz. Ez évfordulót megelőző napon a főváros paedagogiai egyesületei ünnepet fognak ülni a nagy iskolai reformátor emlékére. Felolvasásokat fognak tartani, hogy Comenius érde­meit hirdethessék. Kiadják magyarul munkái egyik leg­nevezetesebbjét, a „Nagy Oktatástant/1 Egyesülnek, hogy egyesült erővel róják le hálájukat a nagy mester dicső emléke iránt. A Paedagogium a közös ünneplésben a magyar­­országi Oomenitis-irodalom kiállítása által veend részt. Össze fogja állitani Comeniusnak Magyarországon megjelent összes önálló műveit s azokat a könyveket, czikkeket stb.. melyeket róla Írtak; kiállítja mindazt, a mi szoborban, képben stb. rá emlékeztet. Ez okból tisztelettel kérjük fel az ország összes tan­intézeteit. tanárait, tanítóit s a tanügy minden barátját, hogy a birtokukban levő s alább részletesen kijelölt Oomenius-köuyveket, vagy ereklyéket a kiállítás czéljára s idejére nekünk engedjék át. Hasonló kérelemmel fordulunk a városokhoz, a könyv­tárukhoz stb. S megkeressük különösen a nagyobb orszá­gos könyvtárakat, hogy czélunkra gyűjteményük illető darabjait átengedni kegyeskedjenek. Kérünk pedig: I. Mindenféle könyvet, füzetet, általában bárminemű nyomtatványt, mely Coíhenius nevét viseli, vagy róla íratott.*) II. Comeniustól eredő iratokat, levelezéseket, kivált a s.-pataki tartózkodása előtti, alatti s a közvetetten utána való időkből. Továbbá Comenius kéziratban levő müveit. Hl. Mindenféle íajzot, képet vagy bárminemű kiáb­rázolást. mely Comeniusra vonatkozik. IV. A Comenius körét, tanítványait vagy müveinek fordítóit illető bárminemű könyvet, kéziratot, képet stb. így Bubeuka .János. Piscator Lajos, Szilágyi Benjámin István. Albelius Simon. Tolnay János, Kaposi Pál, Szán­tai Mihály, Helembai István, Enyedi Sámuel. Menyői Tolvaj Feren'cz, Eimány István, Tessedik Sámuel s töb­bekre vonatkozókat, szóval mindent, a mi azokra vonat­kozik. a kik Comenius eszméinek terjesztésében érdemeket szereztek. A kiállítás a Paedagogium egyik tüzmentes hehi­­ségében fog tartatni. *) A magyar Comenius irodalom czimjegyzéke e felhív ás kap_ esolatában megjelent. E jegyzékben tel van véve az »Orbis Sensi a_ lium pietiis trilinguis«-nek egy Nürnbergben 1069-ben megtjelent kiadása, azon jelzéssel, hogy az 18Bö-ban Tótli Gyula akkori pápai theologus birtokában volt. Igen nagy szolgálatot tenne az ügy érdekében t. olvasóink közül az. ki e ritka könyv birtokosáról, illetőleg magáról a könyvről közelebbi értesítést adhatna. Szerk. A tárgyak megőrzéséért, s hiánytalanul s épségben való visszaküldéséért a felelősséget az igazgatóság vál­lalja el. Az ily kiállítások becsét felesleges volna fejteget­nünk. A Comenius-kiállitás nemcsak a, hála s az elisme­rés kifejezésének lesz egyik szép mozzanata, de alkalmas lesz arra is, hogy művelődés-történetünkből egy becses darabot bemutasson. Kellő felkarolás esetén, tükre lesz az a múlt száza­dok nevelésügyének s felettébb érdekes a mai iskolai reformok közepette. Bizalommal kérjük azért az egész müveit közönséget, vegyenek részt fáradozásainkban, s közreműködésükkel tegyék lehetővé, hogy a Comenius-ünnep eme tanulságos mozzanata is sikerülhessen! Budapest, 1892 február 1-jén. Gyertyánffy István, Dr. Kiss Áron, a Paedagogium igazgatója. tanár. fálCIáe Emlékezzünk régiekről. Régi könyvek, iratok és limlomok között sokszor na­gyon érdekes dolgokra találunk, melyeknek némelyikét olykor ma is felhasználhatjuk, de mindenesetre egy-egv vonást találunk a régi emberek gondolkozása, észjárása felől ezek legtöbbjében. S ha van is okunk néha moso­lyogni egy és más dolog felett, de van megszívlelni való is, a mi ma és minden időben figyelemre méltó. Egy — szintén legalább — érdekes régiséget aka­rok én is ezúttal bemutatni, a mennyiben réginek mond­hatni a század elején kelt iratot. A körmendi ev. ref. egyház egyik régi jegyzőkönyvében ugyanis, hova az egyházkerületi, egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyvei es helytartótanácsi rend eletek már 1791-től kezdve bejegyez­tettek s igy feltalálhatók a budai zsinatra való előkészü­letek és a nevezetes törvényezikk létrejötte után isteni­­tiszteletek elrendelése is — mondom ily jegyzőkönyvben találtam — látszólag az őrségi egyházmegyei gyűlés ál­tal alkotott — egy szabályzatot, mely a helyettes és se­gédlelkészek teendőivel foglalkozik kimerítően. Látszólag mondom, mert az egyházmegyének 1817 február 25-ik és 26-ik napjain tartott gyűlése jegyzőkönyve után van köz­vetlenül egy időben be igtatva, a mint az írás hasonló­sága és azon körülmény igazolja, hogy e gyűlésnek egy pontja a helyettes és segédlelkészekkel foglalkozik. De bármikor és bárhonnan eredett legyen, a benn« foglalt egy pár talpra esett rendelkezésnél fogva megér­demli, hogy egészében bemutassam. Úgy hiszem, hogy el­­olvasója nem fogja megbánni azt az időt. mit olvasására fordított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom