Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-02-14 / 7. szám

109

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

no

jón, hanem még keményebben hangoztassék. A mindenható Atyához intézett imával végződik ez a bulla, s már csak azért is, de a megerősítés hiánya miatt méginkább összeegyezhetetlen az egykorú, hiteles kiváltság levelekkel, stb. stb. E bulla tehát a formulákra nézve a többi kiváltságlevelekkel és a pápai kanczellária állandó gyakorlatával homlokegyenest ellenkezvén, azt II. Szilveszter kanczelláriájából származónak nem tarthatjuk, sőt bátran állítja a tudós szerző, hogy annak Írója sohasem volt az akkori pápai kancelláriának tagja, sőt még nem látott, nem is olvasott valódi X—XI. századbeli pápai kiváltságlevelet.

Ooquelines a múlt században (1739) összegyűjtötte a pápák összes bulláit, s bár egész eddig senki sem vonta kétségbe ennek hitelességét, de a formulák eltérésein már megütközött s nyíltan kimondá, hogy tartalmának nagy jelentőségénél fogva kiadja ugyan, de azt kiváltságlevélnék nevezni nem meri.

Most a tudós iró azt fogja vizsgálni: megegyezik-e a mi Szilveszter-bullánk az egykorú oklevelek adataival?

A pannonhalmi kiváltság utóiratánál bebizonyította Első-Istvánnak 1001. aug. 15-én történt megkoronáztatását, mely adatok e bullára is vonatkoznak. Különös, hogy a bulla 1000. márcz. 27-én kelt, a koronázás több mint egy évvel később. — Adalbert egykorú életirója szerint 990-ban III Ottó és Adalbert két havi utazás után érkeztek Rómából Mainzba; Székes-Fej érvár körülbelül akkora távolságra esik Rómától, mint Mainz: a magyar követek is eljöhettek volna annyi idő alatt, és akkor a bulla és a korona június 1-ére hazánkban voltak. De akkor Első- István miért nem koronáztatta meg magát az 1000-dik évben?

11. Szilveszter papa e bulla szerint Első-Istvánt az 1000-dik évben azon kiváltsággal tiinteté ki, hogy ő és utódai országa jelen és jövő egyházait helyette és utódai helyett rendezhessék. A pécsi püspökség alapítólevelében ellenben azt mondja Első-Istváu : cum consensu sanctissimi Apostoliéi et in praesentia eius nuucii .... alapította. A pécs-váradi alapítólevélben — a jogok osztásánál — előre bocsátja a király, hogy: „Praeterea ex consensu et confirmatione auctoritatis Apostoliéi“ stb. Holott mi szükség volt a pápára, ha már 1000-dik évben hatalmat adott a királynak az egyházak rendezésére? Ha a bakonybéli hamis alapi tólevél írója elégnek tartá általánosan hivatkozni a király hatalmára: mi szükség volt a pápa külön beleegyezésére ? Bizonyára tehát Első-István amaz intézkedéseket a pápai szék elé terjesztette jóváhagyás és megerősítés végett. De viszont miért terjesztette István, ha már az 1000-dik évben őt a pápa a maga és utódai helyettesévé tette ? Látni való, hogy a Szilveszter-bullában Első-Istvánnak tulajdonított hatalomról maga a király mit sem tudott. Következőleg e bulla az egykorú oklevelek formáival és adataival ellenkezvén, azt hitelesnek nem tarthatjuk.

Első-István király azért sem tudhatott e hatalomról, mert 1) Fejér diplomatikus iró szerint Kálmán királynak kérni kellett azon kiváltságot a pápától, melylyel Első-Istváu felruháztatott; tehát nem szállottát utódaira, mint a Szilveszter-bulla elregélte. 2) II Paschalis pápa — szinte Fejér szerint — a magyar királytól eltagad minden jogot az; egyházi ügyekbe való beleszóláshoz, vagy azok rendezéséhez. Következőleg a római pápák mit sem tudnak II. Szilveszter olyatén bullájáról, a melyben Első-Istváu utódai jogot kapnak az egyházak rendezéséhez.

Váljunk meg itt e bullától, melynek eredetije sehol sincs, senki sem látta.

Vári Szabó Sámuel.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

— Az ifjúsági istenitiszteletek főiskolánk nagytermében rendszeresen tartatnak. Eddig háromról adtunk hirt; azóta Révész Kálmán (jan. 31) és Borsos István (febr. 7) tartottak egyházibeszédet. Mától (febr. 14) kezdve a IV. éves theologusok fognak sorban egyházibeszédet tartani; azonban reményünk van még pár tanártársunknak szives közreműködésére is.

— A felsőbb leányiskola javára újabban adakoztak : 1. Főtisztelendő Püspök ur által küldött gyűjtő ive». Révkomáromban: a) Kun Sándor törvényszéki bíró ur 5 frt. b) Rácz Dániel 80 kr. c) Nógr. Szontagh Pál vak belső tit. tan. ur 10 frt. 2. Ácsi gyülekezet lelkésze Antal Gábor ur, részletet küld gyüjtőiv nélkül: 66 frt 24 krt., mely összegben az ácsi énekkar 25 írtja és Pály Zsigmondi közs. jegyző ur 10 írtja is bennfoglaltatik. Ezen összegekhez adva a múlt közlemény végösszegét: 3572 frt 41 krt, eddig begyült összeg 3654 frt 45 kr. Pápa, 1892- febr. 10. Baly Albert pénztárnok.

— A temesvári uj egyház gyámolitására igen szép példát mutatott a császári buzgó gyülekezet, melynek derék h. lelkészétől, Gartsik Ar. István úrtól idevonatkozókig a követke/.ő sorokat vettük: „Többször olvastam becses lapja hasábjain a nemes szivii adakozások híreit. Mindannyiszor a szent, nemes és jótékony czélok iránti lelkesedés ereje szállt meg. Hívén azt, hogy mások is hasonló érzelemre hevülnek és hevitnek másokat is a szent ezélra tett adakozás látásakor, illetve hallásakor: kérem, szíveskedjék — követendő például a nemes és szent czél javára és Isten dicsőségére — közleni a császári ev. ref. egyház tagjai azon lelkes adakozását, melynél fogva a temesvári 300 év után újra feltámadott s hajléktalan református egyház javára — szószéki hirdetés után - négy buzgó egyházi elöljáró gyűjtő ivein, az egyház 10 írtján kívül, a mai szűk anyagi körülmények daczára is, összerakták tehetség szerinti filléreiket 40 frt 14 krban, s igy összesen 50 frt 14 kr segély küldetett el a temesvári ref. egyház pénztárába- A császári ev. ref. egyház, mely megérté a szent ezélra váló adakozásra felhívó szózatot, legyen megáldva további virágzással; tagjai nemesszivüségéért pedig, teljesítse be