Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-31 / 5. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. / 7 i 8-igazgatás és bíróság fejei, a vidék értelmiségéből számo­sán s a szomszédos falvak népességének tekintélyes része, hogy utolsó búcsút vegyenek azon férfiútól, a ki a maga szeretetteljes szivével, egyszerű nyílt modorával, szelíd bánásmódjával, jól megfontolt beszédével s tetteivel meg­nyert minden szívet és lefegyvérzett minden ellenséget. A koporsót a császári ev. ref. egyház presbyteriuma s a tatai ev. ref. egyházmegye lelkészi kara az arczokról visszatükröződő még bánattal állta körül s a császári ev. ref. énekkar áltál előadott gyászének után Kelemen Já nos kömlődi lelkész tartott gyászbeszédet, vázolván rövi­den a boldogultnak áldásos életét s igyekezvén beszédében s imájában vigasztalás balzsamát csepegtetni a boldogult gyermekei, rokonai, kartársai, császári ev. rét. hívei és minden tisztelőinek a nagy veszteség feletti fájdalomtól vérző szivére. A temetőben Dózsa József tatai ev. ref. lelkész tol­mácsolta a kar társak fájdalmát és vett búcsút az elköl­tözőitől, kinek pormaradványait a három évvel előbb jobb létre szenderült szerető hitvestárs hamvai mellé helyezték. Méltán illették meg a fájdalom könnyei és az álta­lános részvét Pap Zsigmond koporsóját, mert neki minden tettét emberszeretet, lelkiismeretes kötelességérzet, igaz­ságosság és a közügy iránti meleg érdeklődés jelle­mezték. Családi körében aki valaha megfordult akár •előkelő, akár az egyszerű nép embere, érezte ott a zavar­talan valódi boldogság levegőjét, az őszinte vendégszere­tetet. a minden tu 1 Ságtól ment derült kedélyességet. Mint lelkész előbb rövidebb ideig Neszmélyen, azután haláláig Császáron működvén, megnyerte hívei osztatlan szeretedét és ragaszkodását, mert a mellett, hogy kötelességét híven lelkiismeretesen teljesítette, szivén viselte mindég hívei és egyháza érdekeit, nem csak akart, de tudott is azok bajain fáradhatlan jó akarata, gondossága, előrelátása által tanácsosai és tettel segíteni. A tatai ev. ref. egyház­megye. képessége, jelleme, igazságszeretete. tapintatossága folytán, iránta eleitől fogva bizalommal viseltetett, több­féle egyházmegyei hivatalt viselt: a tanácsbirőságot. lelkész gyámoldai pénztárnokságot később az elnökséget, lelkészjelölő bizottsági tagságot és utóbbi időben az egy. házkerületeu képviselőséget. Azonkívül kényesebb egy­házmegyei és gyülekezeti ügyekben, ha küldöttség által kellett nehézségeket eligazítani és viszályos állapotokat rendezni, az egyházmegye sokszor vette igénybe tekin­télyét és tapintatosságát; és ő a bizalomnak mindig lelki­ismeretesen megfelelt. Kevés lelkész van. a kitől annyit tanulhatnánk, mint ő tőle. arra nézve, milyennek kell a jó lelkésznek lenni, fájdalom, hogy most már csak a kedves emlékezet utján. Három év óta, hogy hű élettársa kidőlt oldala mellől, látszott rajta, hogy életfája gyökerén féreg rágódik; két év óta erős szívbaj fejlődött ki nála, mely lassanként kínossá vált és derült életének végszakát nehézzé tette, inig végre f. hó 17-én kioltá az egyszerű, nemes, de köz­hasznú, munkás és sokakra nézve becses életet, Legyen soká példa azok előtt, kik őt ismerték, neve, munkássága, közügy szeretető maradjon áldott emlékezetben mindnyá­junk előtt! Antal Gábor. & A boldogult közelebbi életadatait, tiszt. (íartsik X Sall<uj Látván segédlelkész ur szívességéből, a követke­zőkben adhatjuk: Néhai Pap Zsigmond császári ref. lelkész született Naszályon 1828-ban. Szülei: Pap János szinte császári lelkész és főesperes, és Tóth Pápay Johanna voltak. Elemi iskoláit Császáron, felsőbb tanulmányait és a theologiát. pedig a pápai főiskolában végezte, melynek seniora is volt, 1853 bail atyja mellé kijött segédlelkésznek. 1857-ben. Szóm ódra, onnan 2 év múlva Neszmélyre választatott meg rendes lelkésznek; 1869-ben pedig, a sok érdemű atya iránti kegyeletből és az őt is illető szeretetből a császári ref. nagy gyülekezet hívta meg lelkipásztorának, mely hivatalának hű és elismerést érdemlő betöltéséről csak az szerezhet világos tudomást, ki volt már Császáron, és látta az ékes és szép egyházi épületeket, melyeket nagy­részt ő építtetett, vagy alakíttatott át. A 22 éven át — néhány évet kivéve — mindig plántált, úgy az erkölcsi, mint a szellemi élet fejlesztésére, s alig 5 éve csak. hogy elkezdte öntözni is azokat a veteményeket, melyeknek további goudozásásától megfosztotta őt a gondviselés. Bizonysága fáradhatlan szorgalmának az a korszerű szép iskola Császáron, melyben a külsőnek megfelelően mun­kálkodik a dicséretes tanerő. De főleg bizonysága hiva­tala iránti szere tetőnek a gyülekezet vallásossága, melyet — kivált az adventi napokban történt idejöttömkor — a buzgó keresztyénekkel minden reggel zsúfolásig meg­telt templom mutatott és mutat most is minden űrnapon. Óh az ilyen lelkipásztor valóban „ídvezült lelkipásztor," mint ezt szépen ki is fejtette a háznál felette szónokló lelkésztársa. Arról pedig hogy nem kor szerinti meg­tiszteltetésből viselte csak egyházmegyénkén a közbizalom hivatalos tiszteit: minden egyházi ügyek iránt érdeklődő, ki őt nem hallotta és nem látta személyesen a tanács­kozó férfiak zöld asztala körül, — tudomást szerezhet a jegyzőkönyvek nyomán. Katona József. Tatai ev. reform, egyházmegyénk tanitói koszorújá­nak egyik disze Katona József ácsi ev. reform, főtauitő nincs többé! Hosszas betegeskedés után f. hó 7-én jobb létre szenderült. Kiváló szorgalmú s tevékenységű tanító volt. Öröm volt nézni, már alfanitó korában is, mily ügye­sen tudta a kisded csemetéket a tudás világába beve­zetni. Több évi ácsi altanitóskodása, majd 2 évi ideig rectorsága után, a bauai szent gyülekezet választá taní­tójának. Jó helye volt itt is, mert hisz mindenki s.esette, de lelkének egyedüli vágya, egyedüli czélja volt az ácsi főtanitóság, miután már a másikat, — h >gy t. i. azt bol­dogítsa szerelmével, kiért évek hosszú során rajongott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom