Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-12-11 / 50. szám
801 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 802 ISKOLAÜGY. A komáromi mozgalom hű képe. a kerületi főiskola jövőjének biztosítására irányuló céltudatos és szerves munkásság és a szabadelvű haladás érdekében való lelkes és tántorithatlan buzgalom jellemzi és vezérli a komáromi mozgalmat, mely a főiskola áthelyezésére irányuló tervezgetések stádiumából gyors egymás után következő lépésekben halad célja felé s immár e hó elején egy rövid hó mozgalmas napjai után, a legszebb reményekre jogosító ajánlotok, s a viszonyok kimerítő ismertetését tárgyazó adatok kapcsán egy komoly megfontolásra méltó Emlék-irat alakjában, a kerületi eluökség beható tanulmányozásának tárgyává tétetett. A főiskola belél étét érintő legkomolyabb indokok vezérelték a mozgalom vezetőit üdvös tevékenységükben, a főiskola jövőjének jól felfogott érdeke kölcsönzött erőt és lelkesedést nekik s e szent érdek ama közös cél, a melynél találkozniok kell a közjóra törekvő nemes lelkeknek és el kell némulniok a méltatlan vádaknak és támadásoknak! Csak egy rövid, de lelkiismeretes pillantást kell vetnünk a kerületi és jőiskolai pénztári számadások tételeire, s lehetetlen még azok részéről is az isteni gondviselés ujjmutatását nem látni e mozgalomban, a kiknek legközvetlenebb érdekeit érinti az iskola áthelyezése. Hat kerületbeli egyházmegye követeli a tanító képezde visszaállítását. Holott a kerületi főiskolai pénztár bevételei a főiskola ezidőszerinti terheit sem bírják meg. E válságos pénzügyi helyzet megérdemli, sőt ha az egyházmegyék óhaja komoly, úgy bizonyára megköveteli minden lelkésztől és a kerületi közgyűlés minden tagjától, hogy lelkiismeretes figyelemmel mérlegeljék a pénzügyi helyzetet s keressék az utat a kibontakozásra és a főiskola jövőjének az adott helyzetben! lehető biztosítására! A helyzet nagyon elszomorító. Egy vallásfelekezet! kíilömbség nélkül lelkesülő nag,y bizottság munkaköre nem volt alkalmas arra, hogy ott e helyzet bírálat tárgyává tétessék. Azonban az egyházkerület közjavát szivükön hordozó és munkáló érdekelt tényezők előtt lelkiismeretes kötelességünk nyíltan reá mutatni arra a legfőbb indokra, a mely e mozgalmat oly annyira kívánatossá tette. S ez a, főiskolai pénztár válságos helyzete. A jogtanszéki 27166 frt 60 kr, s a neveléstani s képezdei 22099 frt 92 kr, különleges alapoknak a főiskola theologiai és gymuasiumi tanszakok kiadása fedezésére való felhasználása, sajnos a tanári fizetések emelése által felmerült nagymérvű kiadások fedezéséhez sem nyújt elegendő biztosítékot. Vizsgáljuk a pénzügyi helyzetet, a döntés előtt álló nagy elvi kérdés rendkívüli fontosságához méltó lelkismeretességgel és elfogulatlan igazságérzettel. Az 1889. évi pénztári számadások tanúsága szerint a főiskolai közpénztárból 98,450 frt 30 kr, 8%; 30,250 frt 7 %; 16,069 frt 02 kr 6%; 4200 frt 5%; és 23476 frt 4%-os kamatokkal volt gyiimölcsöztetve, 3163 frt 36 kr pedig nem gyümölcsözött. Az 1890. évi költségvetésben a fenti adatok számba vételével a pénztári kezelőség által előirányozva lett a 15. tétel alatt 90010 frt 38 kr után 8\-os kamatokban 7200 frt 83 kr; 38909 frt 22 kr után (?) 7%-os kamatokban 2729 frt 25 kr, 15769 frt 72 kr után 6%-os kamatokban 946 frt 18 kr; 4200 frt után 50/0-os kamatokban 210 frt, 23476 frt 79 kr tőke után 4%-os kamatokban 939 frt 07 kr, várható jövedelem s igy összesen 12025 frt 33 kr. Az 1890. évi közpénztári zár számadások A. 2. tétele szerint pedig befolyt kamatok címén 10148 frt 68 kr és igy az előirányzott öszszegnél 1876 frt 65 krral kevesebb, s az ezen és más címeken felmerült deficit eltüntetése a 15. tétel alatt nyert akképen megoldást, hogy a különfélék tétele alatt 4714 frt 93 kr, rendkívüli nagy összeg, mely a költségelőirányzatban nem foglaltatott, az egyházkorületi közgyűlés tudta és előleges hozzájárulása nélkül az építkezési és beruházási államsegély pénztárból kölcsön vétetett. Petiig évi 5000 frtot megközelítő deficit egy ily válságos pénztár viszonylataiban oly komoly figyelmet igénylő momentum, a mely a legébérebb megfontolást s a kerületi közgyűlés tagjainak teljes jóakaratát és a tanári kar legkomolyabb érdeklődését hívja fel és a megindított komáromi mozgalmat teljesen igazolja. De menjünk tovább; az 1889. évi számadások igazolják, hogy a kerületi közpénztár javára 8%-ra kihelyezett tőkék 40,433 forint 37 krt, a 7%-ra helyezettek 46,630 forint 34 krajczárt, a 6°/0 kihelyezettek 2300 forint s a takarékpénztárba 4%-ra elhelyezettek 21,764 frt, a nem kamatozó tőkék 24,111 frt 38 krt tettek; s mig a főiskolai pénztárt illető alapokból 8%-ra 139,361 frt 05 kr; 7%-ra, 82,610 frt 6%-ra 22,695 frt 02 kr; 5%-ra 5920 fr; pénzintézetekben 4%-ra 55,105 frt 66 krt; a nem kamatozó tőkék 4751 frt 36 krt tettek; addig az 1890. évi zárszámadások szerint a közpénztárnál 8%-tal 32785 frt 07 kr; 7%-al 57632 frt; 6%-al 2850 frt; 4%-al 25470 frt; nem kamatozva 39,553 frt; a főiskolai pénztárnál 8%-al 131,630 frt 47 kr; 7%-al 27,386 frt 77 kr; 6%-al 28656 frt 52 kr; 5%, 1820 frt; 4%-al 77011 frt 31 kr, s nem kamatozva 4653 frt 36 kr kezeltetik. És igy a 8%-ra kihelyezett tőkék állása a két pénztárnál egy év alatt 15379 frt 21 kr apadást szenvedett; mig ellenben a takarékpénztárilag kezelt 4%-al jövedelmező tőkék állásában 25511 frt 65 kr emelkedés állt be. Oly rohamos a rajzolt jelenségekben mutatkozó pénzcárjöoedelmi csökkenés, hogy a pénztári kezelőség már a múlt évben a kerületi jegyzőkönyv 146. lapján szükségét látta a megjegyzések rovatában erre a közfigyelmet felhívni! S bár mennyire igyekezett is a számvevőség a fentebb feltüntetett 4714 frt 95 kr rendkívüli pénztári hiányt a felmerült beruházásokkal s a tanári fizetések emelkedésével kötelességszerűleg indokolni, tekintve, hogy e terhek a tanári fizetés emelkedése folytán állandóvá váltak, a kamatláb csökkenésével beállott nagy hiány és az emelkedő igények által a főiskolai pénztárra nehezedő rendkívüli terhek mérlegelése elől ki nem térhet; hanem ezen iskola biztosítékairól való gondoskodás úgy az elnökség,mint a közgyűlés legeminensebb, s egy rendkívüli közgyűlést igénylő, komoly foglalkozásának tárgya kell, hogy legyen mielőbb. Hiszen ha figyelembe vesszük, hogy az 1890-re a fentebbi adatok szerint oly mérsékelten előirányzott, 12025 frt 33 kr kamat jövedelemből csak 10148 frt 68 kr folyt be; s látjuk, hogy az 1891. évi költség elő-50*
