Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-31 / 5. szám
7 a DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 74 Vincze Sándor ügyes köszöntőt mondott: Dalt hoztunk annak a kit szeretünk s a ki minket úgy is mint lelkészünk — esperesünk, úgy is mint dalárdánk elnöke oly igen szeret . . . stb. A szív húrjait rezgetve csendült meg a válasz. Édesen szólt, hisz lelki gyermekeihez beszélt. A köszönet, hála és buzdítás igéit szólta az édes atya gyermekeinek. Sokáig gyönyörködjék még Izraelnek nagy szépségében ...........békén éljen! Ti is enyingi Istent félő szent hívek: Istentől áldva ,.énekeljetek neki vígan, gyönyörű szép uj énekeket“ esztendökről-esztendqkre! í A-f B Orömnap a csajági ev. ref. egyházban Nem a fenhéjázó olcsó kérkedés, hanem a csajági ev. ref. hívek tettekre buzdító áldozatkészségének hirdetője e nehány sornyi tudósítás. „Sem a ki plántál, sem a ki öntöz, hanem a jő Isten ad előmenetelt.“ Amennyire igazak a szent könyv ezen szavai, époly igaz az is. hogy a Isten sem ad ott előmenetelt, a hol elől menve a lelkész — nem plántál, és a buzgó elöljáróság lelkésze nyomában nem öntöz. Négy évvel ezelőtt még 4000 forint adósság terhe nehezült a hívekre. Ezen teller kivettetett a hívekre, e mellett a folyó szükségleteket is fedezniük kellett, noha 1887-től 1889-ig nem volt évi adó kivetés. 32 hold jó minőségű egytagban levő birtok. 1 hold szérüskert, — ennyi vagyon mellett. A végpusztulás örvényének szélén állott az egyház.. Temploma, épületei rósz karban, bekeritetlenül. várták a vakolókanál, faragó eszközök gyógyító művészetét. Megindult a munka , az ellenkezők nyilai lepattogtak a nemes küzdők vértezett kebléről: „ha Isten velünk, ki ellenünk ! ?“ A jó Isten velünk volt s hisszük, hogy ezután nem hagy el. ha mi el nem hagyjuk. Segélyt nyertünk a közalapból 300 frtot, a kerülettől 430 frtot. A 4000 írthoz azonban jött újabb teher: a s. tanítói állomás után 16 év óta fizetetten nyugdíj hátralék s kamatai, — a régebbi adósságokból s az újabb adósságtörlesztési kivetésből 1000 írtnál jóval többet kellett törölni behajthatlanság miatt. — És mégis hajónk közel van a révparthoz már. — Templom teteje, nagyon hibás párkányzatái, papiak, tanitólak, mellék épületek tetői, falai, teljesen kijavítva, majd újítva, jó karban vannak. A papilak. 1 hold kert 5 láb magas deszka kerítéssel körül van kerítve. A kapuk is felemelhetik fejeiket, ha jön a Nagyt. visitatio. — A szobákban sem félhetnek léghuzamtól. vannak már uj ablakok. —• A 32 hold földet — parlagon heverés után — házi kezelés alá vettük s látánk: nem „mi haszna, hogy a csoroszlya, az ugart felhasogatja V“ mert: tiszta magot vetélik bele. árpa s búzával lett tele. Szántás, trágyázás, aratás, takarodás mind a hívek dolga s dolgát mindenki híven követi. — Négy küzdelmes év kellett, hogy a Tamások higvjenek, s a könnyen tagadó Péterek fellelkesüljenek, látván az elöljáró apostolok buzgó munkájuknak eredményét. Az 1891-dik év fényes eredménnyel végződött. Midőn a gondnok if. Magyaródi István a föld terméséről, lélek gabonáról. 3 éves takarék magtárról, közmunkákról, 3 éves orgona alapról, és a pénztárnok Fejes József az összes pénzforgalomról számot adtak, álmélkodással csodálták a hívek a soha nem hallott eredményt, s lelkesült örömmel mondtak köszönetét a két „minta hivatalnoknak.“ Az eredmény (a tak. magtár értékét s az orgona alapot nem számítva) 21 hold vetés után: 1013 frt 13 kr ebből tiszta haszon az adó s több féle kiadás leszámításával : 803 frt 55 kr, a pénztárnok számadása szerint bevétel 2908 frt 41 kr. kiadás : 2272 frt 28 kr. Péuztármaradvány: 636 frt 13 kr, tkpztári könyvön 150 frt, összesen 780 frt 13 kr. Ezen összegben bent van a 21 hold föld hozomából pénzzé tett termények értéke. Kifizettünk 900 frt adósságot, most törlesztőnk: 500 frtot, marad még adósságunk: 500 frt és az évi 43 frt 60 kr, kér. kölcsön törlesztése: 0 évig. Ha Istenünk megsegít, ezen évben az 500 frtot is kifizetjük s nem fekszik többé szivünkön terhes adósságunk! „Ellenkezések mindig lesznek ti közöttetek,“ de győzzön mindig a jobb. hogy viruljon a csajági egyház s legyen mindig ily örömöt hozó napja s uj esztendeje, ügy legyen! Szűcs Dezső. Horváth Mihály és neje. Végre is megirigyelte a halál e két tisztes öreg kegyelem esztendeit, s eljött, hogy durva kezeivel semmivé tegye az aggkor csendes örömét . . Ámde a hol pusztítani, rombolni akart, — ott is építeni és jót tennie kellett: a. két egybeforrt lelket rövid pár napi időköz alatt ki kellett szabadítania az elbomolt hajlékból, hogy a kik a földön egyek voltak, együttesen lépjenek az öröklét trónja elé is. S valóban ez isteni végső kegyelmet ki is érdemelték. arra méltókká is lettek; mert Horváth Mihály, az Urnák 54 éven keresztül hív és fáradhatatlan szolgája, — jó neje — Szikszay Zsófia pedig a szegények, ügyefogyottak, szerencsétlenek segítő, védő. vigasztaló angyala volt. Horváth Mihály született Nagy-Piriten. Veszprémmegyében, tanulmányait a pápai főiskolában végezte, honnan a mezőföldi egyházmegyébe Csajághra jött ki academicus rektornak; majd rövid ideig tartó káplánkodás után a kis-keszei-i egyháznak lön rendes lelkészévé. Ide hozta feleségéül, őrző. védő, gondozó nemtőjéül volt princzipálisának Szíks/ay Gergely fokszabadi-i prédikátornak. NEKROLÓGOK.
