Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-10 / 15. szám
Harmadik évfolyam. 15. szám. Pápa 1892. április 10. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréhői. i liÁITÍLI il. El EGYHÁZKER. HIVATALOS KÖZLÖNYE. HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5. egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij o() kr. <v© MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. @< TARTALOM: A Prímás az elkerestelésekről. Vári Szabó Sámuel. — Zsinati tudósítás. Révész Kálmán. Egyházi élet: A dunántúli egyházkerület közgyűlése. Bernjén. — Comenius ünnepély márcz. 28-án. ár. Horváth József. — V egyesközlemények. — Hivatalos rész. A Prímás az elkeresztelésekröl. A Szent-István társulat márczius 22-ki nagygyűlésén hő szeretettel üdvözölvén a megjelenteket, elmondá, hogy „ez egyesület soha sem vetette le magáról a keresztyén türelem és szeretet palástját . . . a r. kath. irodalom a szeretet és nem a harag, a szelídség és nem a gyülölség eszméjéből fakadt ki . . . hóditó hatalmát nem a szenvedélyek izgalmaiban bírta és bírja ... az apostolok a szeretet és szelídség hangján szóllottak még hóhérjaikhoz is, és nemátkozódva ... az apostoli igék ereje hozza közénk a szeretet, béke és a türelem angyalát ... Isten és hazánk ügyét szent egyetértésben igazsággal, okossággal erősséggel és mérséklettel szolgáljuk.“ Ezen premiszszák igen szépek, de hogy menynyi reális értékkel bírnak, az már más kérdés-Az 1868. Lili. t. ez. 12. §-a a vegyes házasságokból származó gyermekek vallási hovatartozan dósága kérdését az élettapasztalatok alapján és gyakorlati utón kívánta megoldani; előre látott (hát nem is a 25 óv előtti múltban az ármányos téritgetések és erőszakoskodások százféle útját és módját látta?) zavart, viszályt és keserűséget megszüntetni, a családok szentélyéből idegen befolyásokat eltávolítani — czélozta. Ezt a czélt meg nem valósította, visszavonásnak lett forrásává a felekezetek között; tehát módosítani, vagy épen törölni kell. Ámde a ki a 25 év alatt előfordult nehézményeket, a térítések fortélyait; a ki a tapasztalatok által igazolt keserűségeket, melyek a protestánsok nyugalmát megzavarták; a ki a súrlódásokat, melyek a r. kath. és más kér. vallásu lelkipásztorok és hívek között kifejlődtek; azon tényt, hogy a prot. lelkészek a legkellemetlenebb kényszerhelyzetbe mindig a türelmetlenség daemona által sarkalt alsóbb klérus túlkapásai által jutottak ; egyszóval a ki az elmúltak nehézményeit kellően mérlegeli: az az 1868. Lili. törvónyczikkelynek a szülék természeti joga biztosítására ható szükségességét, hogy t. i. a fiú az apa, a leány az anya vallását kövesse, tiszta nyugodt lélekkel elismerheti és el is kell ismernie. Midőn tehát az újkori magyar szabadelvű törvényhozás és kormány a r. katholikusok hozzájárulásával a vallásfelekezek egyenlőségét és viszonosságát megállapította, csak kötelességét teljesítette, s önmagával, ezenkívül a viszonosság, igazság és méltányosság, végre a szabadelvüség követelményeivel jutna ellentétbe, ha az ország lakossága kisebbségének, a protestánsoknak vallási meggyőződését, a vegyes párok természetszerű jogegyenlőségét biztositó 1868. Lili. törvén}7cz.-t eltörölvén, a 25 óv előtti keserűségeknek, a protestánsok szenvedéseinek sorompóit ismét feltárná. ígéri ő eminencziája, mindent el fog követni, hogy az egyház és állam között a békés viszony mielébb biztosittassék, habár egyház elvi álláspontjából egy szemernyit sem engedhet (a 15
