Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-15 / 11. szám
173 UNÁN TÚLID PROTESTES LAÁP 174 Eltért az ember Istentől, bűnös lett, s váltságra volt szüksége. Ki volt a megváltó? Krisztus. Lássuk most már az ő róla szóló tant, melyben személyét s munkáját tárgyalja a szerző. A megváltó személyéről s munkájáról tapasztalati s s vallásos szempontból lehet beszélni. Az empirikus vizsgálódó a kér. vallás történeti alapítóját látja benne, s az uj, a kér. gyülekezeteket életre hivő vallásos elv személyi képviselőjét s kiindulási pontját. A vallásos vizsgálódó az isteni végakaratnak az egyesekkel s az egészszel való személyi közlését látja benne, vagyis a kiben az isteni üdv s tökéletesség jelent meg. Az első szerint csak történeti, az utóbbi szerint egyúttal közvetlen vallásos jelentőségű. Melyik a jobb, a helyesebb? ... Az utóbbi, mely egyúttal a történetit is magában foglalja. Az első csak egyoldalú, ez teljes. Krisztusban való kijelentése Istennek a kér. hitre nézve az első s legfontosabb dolog. E kijelentés nem pusztán emberi tény, hanem mindenek előtt az isteni szerezetnek kijelentése, az isteni üdv s tökéletesség akaratának nyilatkozása annak a személyében, a ki mint az isteni szeretetnek kiválasztottja, az isteni örök szeretet-végzést a világgal és emberiséggel czélra juttatá. Isten és Krisztus ezen személyi szeretet-viszonyának a tényleges kifejezése Krisztusnak személyes öntudatát és életmunkáját képezi. Krisztus képviselője Istennek, s képviselője az embereknek. Munkája a történet körébe tartozik. A tapasztalat s a vallásos hit azonban itt is más-más szemüvegen vizsgál. De úgy egyik, mint másik megegyezik abban, hogy munkája az engesztelés s a váltság munkája volt. Üdvöt hozott az emberiségnek s az üdv elnyerésére a föltételeket megszabta. A tapasztalati irány híve az alázatosságot s hitet, a vallás embere pedig a Krisztussal való benső egységet tartja az üdv végczéljának. Ez pedig nem más, mint a kegyelmi állapot, mely megigazulásból s újjászületésből áll. A megigazulás vallásos, — az újjászületés erkölcsi jellegű; amaz subjektiv elnyerése az engesztelődésnek, — ez subjeetiv elnyerése a váltságnak. — ügy egyik, mint másik a hívőkkel történik, kik gyülekezetei alkotnak. A gyülekezet, mint organizált társaság mindig látható. De egyúttal „szentek közössége“ is, a melyben Isten igéje hirdettetik, a melyben a szent lélek a kér. hitéletet ébresztgeti s a hívők gyülekezetét szent néppé teszi, melyben Isten lakozik. Az evangélium s szentségek kegyelmi eszközök anynyiban, hogy a kér. hitéletet ápolják s ébresztgetik, — elősegítik mintegy az Isten országát, a mely bizonyára nem tapasztalati, hanem tisztán vallásos jellegű. A ki meg van győződve, hogy ő gyermeki viszonyban áll Istennel hite által, az az Isten országának tagja, -—de nem tagja az, aki Isten országához való tartozása által akarja Istennel való gyermeki viszouyát bizonyítani. Az, a ki tagja a gyülekezetnek s annak befolyása alatt áll, még nem tagja Isten országának. Isten országa vallás, hit tárgya mindig, s nem tapasztalati, valósággal megfogható dolog. De ennek is vannak külső jelei: az isteni s emberbaráti szeretet, — s e külső jelek által észrevehető Istenországban a kér. hit úgy az egyéni, mint a közös életczél megvalósítását elismeri. Hogy e megvalósítás miként történik, arról a tapasztalati irány hive másként vélekedik, mint a vallásos ember, kinek csak egy bizonyos e tekintetben, az t. i. hogy a tökéletes Istenországban a természeti élet eddigi korlátái elenyésznek s a dicsőség világában megdicsőült emberek foglalnak majd helyet, kik bűn s vétektől szabadon élnek az örökkévalóság zavartalan birtokában, hol változásnak nem lesznek alávetve sohasem. Ez a kis munka tartalma, fejtegetése, előadása. Az igaz hittől áthatott józan ész birtokosa szól benne, ki a tapasztalati s vallásos irányt összeegyeztetve mondja el véleményét a kér. hittan főbb pontjairól. Röviden, de érdekesen s meggyőzően. A kik szeretik az e féle müveket olvasni, élvezettel forgathatják lapjait, melyeken mindenütt józan ész s igaz hit beszél az olvasóhoz. Részemről ajánlani merem különösen theologus ifjúinknak. Jéna. 'Tüdős István. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — A Magyar Prof. Irodalmi Társaság f. évi április 6-án d. e. 10 órakor választmányi ülést tart. Ugyancsak április 6-án d. u. 5 órakor lesz évi rendes közgyűlése is az ev. ref. főgymnasium Lónyai ntczai dísztermében. — A főiskolai képzőtársulat márczius 15-ének előestéjén, szombat este, a pápai állandó színházban sikerült emlékünnepélyt rendezett, melynek tiszta jövedelme a theol. képzötársulat alaptőkéjének gyarapítására fordittatik. A színházból a Griff nagytermébe vonult a díszes közönség, hol kedélyes közvacsora és táncz fejezte be a sikerült ünnepélyt. — Cryászliir. Sebestyén Dávid főgymn. tanártársunkat és családját megrendítő csapás érte 10 hónapos kis Margit leánykájuknak e hó 9-én bekövetkezett elhunytával. A letört bimbócska temetése e hó 11-én a tanári kar, tanuló ifjúság és a városi közönség nagy részvéte mellett ment végbe. Isten vigasztalja a megszomorodott szüléket s testvéreket! A pápai takarékpénztár a kerületi prot. felsőbb leányiskola alapjára 100 frtot adományozott; egyúttal arra az esetre, ha a nőnövelde Pápa városában fog felállittatni, nagyobb mérvű adományt helyezett kilátásba. Pápa város legelső pénzintézetének e culturális czél iránti meleg érdeklődését a legnagyobb örömmel és köszönettel registráljuk. — A „Reformátusok Lapja“ 10. számában foglalt Lapszemle megemlékezik a lapunk 8. számában megjelent vezérczikkről, melyben a nagyobb egyházközségek méltányos jogai és a kouventi képviselőknek a kerületi közgyűlés általi választása mellett szólaltunk fel. A Lapszemle tisztelt írója, nem értvén egyet álláspontunkkal, az utilitarismusnak a humanismus feletti győzelméről beszél. Kedves uraim! ne játszszanaka szavakkal, ne különösen úgy,
