Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-04 / 1. szám
11 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 12 sárnapon prédikátorok az ö Templomukba bemehessen és tanítást tehessen. A Reformátusok ellenben még- az eddig szokásban volt bejárásokat is augustana Confession levőknek ellenezni kívánták, rész szeiint azért, mivel a Templom egyenesen az övék és ennek építéséhez is ezek ő velek nem egyaránt, hanem csak némely józanabb gondolkozásnak adtak annyi segítséget, amennyi magoknak tetszett, rész szerint azért, hogy némely augustana Confession levők a praeorans és gyermektauitó Református mester fizetésében eddig liátralmzók voltának, Azért is minden viszálkodásnak eltávoztatására az augustana Confession levők ezt az ajánlást tették előttünk: 1- ör. Hogy ha a reformátusok úgy kívánják, ők készek a Templom építésre tett költségnek felét letenni. 2- or. Hogy a református praeorans mesternek fizetését szintúgy, mint amazok minden hátrahuzás nélkül megadják, úgy pedig, hogy a praeorans mester és nótárius mindig és örökösen református maradjon. 3- or. A templomot és parochiális házat közös erővel conserválják. Ezen feltételeknek megbirálása után és az alább irt exmissusok interpositiójára a reformátusok is ráállottak a barátságos egyességre a következendő Conditiók alatt: 1. Hogy ők ugyan a Templomra tett költségeknek sem felét, sem semmi részét föl nem veszik, mindazonáltal az ő atyafiságos szereteteknek megbizonyitására nézve megengedik azt, hogy az augustana Confession levő vései lelki atya minden hónapban egy Vasárnap az ő Templomjukba bémehessen és abban délelőtt a maga functióját elvégezhesse; de úgy, hogy nékiek azzal semmi praejudiciumok most vagy idővel ne történjen és az ő templomjukhoz az augustana Confession levő lakosok semmi just soha ne formáljanak, annyival inkább valami praeferentiát ne tartsanak. Melyre való nézve a jobb rendtartás végett Communió alkalmatosságával előtte való héten, vagy Vasárnap tartozni fog a református mester a vései tiszteletés urat tudósítani, hogy nálok Communio lészen és akkor a vasárnapi predikátiút más Vasárnapra halassza. Más közönséges Vasárnapokon pedig, a melyeken tudniillik a vései evang. prédikátorra a predikálás következik, a praeorans mester oly korán fogja végezni az istenitiszteletet, hogy a vései prédikátor is circiter 10 óra tájban bemehessen és délután jókor haza érkezhessen. 2. Hogy semmi olyas változást a Templomban ne tegyenek, melyek ceremóniáikkal ugyan az augustana Confession levőknek vele járnának, de amazokéval ellenkeznének, p. o. Oltár, kereszt, képek, hogy a legegyiigyübb református ember is botránkozás nélkül bemehessen. 3. Hogy a 2-ik és 3-ik punctumok szerint ígért terek hordozásban társak legyenek. Ellenben hogy sem egyik, sem másik rész szemrehányó beszédekkel egymást ne illesse és legkisebb botvánkoztató szót is, vagy magaviseletét sem az Isten házába, sem azon kívül ne tegyenek, megintetvén is a fentirt Conditióknak megtartására általunk oly kemény szóval, hogy az ellenkező esetre közerővel, vagy Vármegye assistentiájával is kényszerittetni fognak. Mindezekre a két felekezet egymásnak kezet adott és a felebaráti csendesség általunk helyreállittatott s ezen egyesség valamint általunk, úgy általuk is subscribáltatott s mind a két félnek kiadattatott. Szob helységében. Vései Mihály Tettes Ns. Somogy Vármegyének feő bírája s az augustana Confession levők részéről küldöttje. Nádasdi Sárközy István. Tett, Ns. Somogy vármegyének feő sz. bírája és ekklésiák Curátorja a lielv. Confession levők részéről. Varasdi Illés, Varasdi Péter. Kis Gvörgy. Tóth György. Fazekas József. Fazekas Jáuos. Éva József. Kálmán János. Kovács János. Varasdi József aug. conf. levők, kis Péter. Kis Ferencz. Pálfi József. Diseri Ferencz. Puskás István. Nárai István. Hóka Mihály. Katona György. Kasza János. Hoszszú István. Pálfi Ferencz. Kis János reformátusok. Coram me pastore Bolhasiensi Josephó Kováts mpr. Coram me Izraelé Veress práeorante Szobiensi reformátó mpr. Anno 1800; azaz Ezernyolczszázadik esztendőben, szent Mihály havának 3-ik napján. Hang Tiszántúlról. Hazánkban 7 református lap áll fen, jelesül Tiszántúl három: Debreczeni protestáns lap, Közpapok' lapja és Szabad egyház. Tiszáninnen egy: Sárospataki lapok. Dunamelléken egy: Protestáns egyházi és iskolai lap. Dunántúl 2, mint emlékszem, de nem ismerem, Protestáns közlöny, és Dunántúli protestáns lap. Erdélyben egy: Protestáns közlöny. E lapok legifjabb testvére a Dunántúli Protestáns Lap. E lapok a reformált elveknek nemcsak tolmácsai, útmutatói, hanem erős harczosai, szilárd őrei, sziklavárai. Ezenfelül a tudománynak csillagai, az alkotmányos szabadságnak napjai. És ez nem is lehet másképen. A reformátió a szabad eszméken született, azokon alapszik, azokon folytatja világra ható szellemi müvét, önti a népek szivébe a jog, szabadság, alkotmányosság szeretetét, ápolását, terjesztését, Melyik református nem örülne protestáns lapjaink időnkénti fokozatos keletkezésének? ki ne látná ezekben a reformátio szellemi nagyságát, erejét és hatályát? a szellemi tömörülés erőt fejt, jellemeket szül és edz, végeredménye vallási és polgári szabadság, jogegyenlőség, világosság, tudomány. Vájjon nem dobbant-e meg a szive minden jó reformátusnak, midőn a tudósítást olvasta, hogy Pápán is protestáns lap fog megjelenni? Bár volt Dunántúlnak Győrben megjelenő protestáns lapja, a körülmények úgy fejlődtek mégis, hogy egy másik testvérlap is állittassék, még pedig Pápán. Igen Pápán, a reformácziónak hajdan ez erős várában; Pápán, mely vallásáért oly sok viszontagságokat szenvedett, azon a Pápán, melynek főiskolája szemefénye a dunántúli reformátusságnak. E főhelyről kell kisugárolni a világosságnak, protestáns szellemnek, hitnek, jognak, tudománynak, mely eláraszsza, megtöltse az egész Dunántúlt a Dunától a Dráváig.
