Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-04 / 1. szám

3 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 4 Uj év. Uj év! te az emberi képzelet játszi gyer­meke! itt vag}^ ismét. Játszi gyermeke vagy az emberi képzeletnek; mert hiszen az idő mint a hatalmas folyam 'sehol meg nem törve, szaka­datlanul halad a maga utján s csak az emberi képzelet osztja azt hetekre, hónapokra és évekre. Uj év! te az emberi uj vágyaknak és uj reményeknek felébresztője! itt vagy ismét. Sze­gény és gazdag, boldog és boldogtalan, szeren­csés és szerencsétlen tőled várja, tőled reményli betöltését annak, amire epedve vágyik, amit szive óhajt és reményi. Légy üdvözölve tőlünk uj év, aranyos pillangója vágyainknak és reménye­inknek. Az, aminek teljesültét mi tőled várjuk és reményijük, az, amire szivünk és lelkünk vágyik, aminek megvalósulásáért száll fel az egek urá­hoz reggeli és esteli imánk, első rendben édes magyar hazánk erős és hatalmas állami léte, be­­helyezkedése az európai hatalmas államok so­rába. Adj édes jó Istenem kedves magyar ha­zánk kirátyának és vezérlő férfiainak bölcs és értelmes szivet és lelket, add az egyetértésnek törhetlen lelkét, hogy egyesülten és lelkesülten emeljék édes hazánkat a dicsőség azon magas­latára, melyen azt minden nemes magyar szív látni óhajtja. — Az, aminek teljesültét, uj év, másod rendben tőled várjuk és reményijük, édes magyar hazánk polgárainak nemzeti és vallási békéje. Adjad édes jó Istenem, hogy hazánk minden egyes polgára a Szentlélek temploma legyen, s ez által édes hazánk polgárainak ösz­­szesége az Isten- és testvérszeretetnek az a háza legyen, melynek falai között csendesség és jó békesség lakozzék. — Az, aminek teljesültét uj év, harmadszor tőled várom és reményiem, a ma­gyar evangyéliomi egyháznak virágzása. Sza­badság, te szép égi lény! lelkiismeretszabadság, te isteni lehellet ez emberi szívben és lélekben! az evangyéliomi vallásban találtad meg igazi helyedet az embervilágban. Az evangyéliomi val­lás híveinek szivei éretted dobognak, s elég bát­rak küzdeni a szellemnek minden fegyvereivel azért, hogy te élj, s te légy a világnak hajtó, mozgató ereje. Az Isten országa benned jelenik meg az ember világban. Adjad édes jó Istenem, hogy a lelkiismeretszabadság szelíd fénye sugá­roljon be minden emberi szívbe és lélekbe, és jóltevő melegével eszközölje e földön az Isten országát. Aidd meg Istenünk, jó Atyánk ez uj évben édes magyar hazánkat, áldd meg magyar nemzetünket, áldd meg evangj'éliomi egyházun­kat, tartsd meg ennek vezérférfiait, ruházd fel bölcsességgel, hivő és szerető lélekkel, hogy biz­tos kézzel vezessék a hullámok közt is ennek hajóját s vezessék a kívánt és óhajtott rév­­partra. Az Istennek kedvező kegyelme legyen mind­nyájunkkal ez uj évben. Kiss János. Fölösleges-e korunkban a szószék? Dr. M. Simpson, amerikai methodista püspök felolvasása.*) I. Uraim! bizonyos körökben egészen divatossá lett a szószékről mint valami felesleges dologról beszélni. Úgy nézik, mint a múlt idők maradványát s melynek ma már az emberek felett semmi hatalma sincs. A napi sajtó em­berei és a szemlék munkatársai közül sokan magoknak igénylik a közszellem ellenőrzésének magas tisztségét. Ezek a sajtó hatalmára, olvasóik nagy számára s a köz­ügyekre való óriási befolyásukra hivatkoznak. A sajtót dicsőítvén úgy néznek a szószékre, mint amely egykor hatalmas volt ugyan, — de ma már tulszárnyaltatott. Né­hány nagy tehetségű, széles ismeretkörü, de skeptikus tudós is úgy vélekedik, hogy tudományos felfedezéseikkel meggyengítették a szentirás tekintélyét. Ezek a szószé­ket nem mint ilyet támadják meg, hanem mivel azt kép­zelik, hogy a predikálás tárgya teljesen elavult. A tudo­mány vívmányait dicsőítvén, kérdésbe teszik a kijelentés lehetőségét, sőt alkalmilag az Isten léteiét is. Legkevésbé sem akarom a sajtó értékét kevésre be­csülni. Az egy igen hatalmas eszköz és a keresztyén civilisatiónak eredménye. Felettébb alkalmas a mivelt­­ség terjesztésére és a társadalmi mozgalmak vezetésére. De azt nem érteni, hogy a szószék és a sajtó miért len­nének vefélytársak vagy épen ellenségek. Mindegyiknek megvan a maga köre s az egyik dicsősége nem homályo­sig a el a másikét. A valódi tudomány és a szószék közt sem lehet ösz­­szeiitközés. Teljesen más a rendeltetésük. A tudós az anyag törvényeit, Isten adta tulajdonságait vizsgálja, nyo­mozza. A lelkész pedig Istennek az elesett emberekhez *) Lapunk múlt évi folyamában harmincz közleményben ad­tuk Dr. Simpson örökbecsű felolvasásait »a lelkészi hivatalról.< E mostani önálló szakasz, melyet külön c?:im alatt adunk, méltó zárköve a hatalmas épületnek. Ez alkalommal legyen szabad kiemel­nünk, hogy e nagy munka jeles fordítását Csizmadia Lajos lelkésztársunk kiváló szorgalmának köszönhetjük. Szerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom