Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-01 / 5. szám
75 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 76 A törvény 60. §-a marad, valamint a 61. §. a) b) c) d) pontjai. Az e) pont helyett a bizottság’ a következő szöveget ajánl: ne) Elvi határozatot mond oly közigazgatási vitás kérdésben, melyet valamely egyházkerület közgyűlése a convent eldöntése alá önként felterjeszt. Az il}r elvi határozatot az illető egyházkerület, a mely a convent eldöntését kikérte, a felmerülő konkret esetekben alkalmazni tartozik.“ A 61. §-nak f)—l) pontjai s a 62.-74. §§. maradnak. 61. §. m) (uj pont.) Fegyelmi ügyekben a konvent hatáskörét a fegyelmi törvények határozzák meg. A 74. és 75. §§-okat a bizottság következőleg javallja módositani: „§. A kitűzött napra és helyen a zsinat tagjai megjelenvén, ünnepélyes istenitisztelet tartatik. Isteni tisztelet után a hivatalára nézve legidősebb püspök és legidősb főgondnok kettős elnöksége alatt tartja meg a zsinat első ülését, melyen a zsinat négy legfiatalabb tagja alkalmaztatik jegyzőül. Ezen ülésen a tagok megbízóleveleiket az elnökségnek benyújtják. Ennek megtörténtével az elnökség az ülést bezárja, s a püspökök és főgondnokok a legidősebb püspök és főgondnok elnöklete alatt a körjegyzők segélyével megvizsgálják a megbízóleveleket. A vizsgálat azonban csak arra terjed ki, hogy a képviselőt az illetékes egyházkerület igazolt képviselőnek elismerte-e? A megbízó levelek megvizsgál ása után az elnökség ismét ülést tart, bejelenti az eredményt, s felolvastatja a megjelent képviselők névsorát. A később érkező képviselők is megbízó leveleiket min. dig az elnökségnek adják be, s azok megvizsgálása hasonló módon történik.“ „§. Mihelyt a választott, s az illető egyházkerület által igazolt képviselők kétharmada megjelent, a zsinat megválasztja elnökeit, jegyzőit, gazdáját, s ezzel megalakul.“ A 76. §. marad. A 77. §. következőleg módosítandó: „§. Szavazati joguk csak azoknak a képviselőknek van, kik megbízó levelekkel bizonyítják, hogy egyházkerületük által igazolt képviselőknek vannak elismerve, s azoknak a tagoknak, kik a zsinatnak hivataluknál fogva tagjai.“ A 78—88. §§. maradnak. A 89. §. a)—k) pontjai szintén változatlanul maradnak, az l) pont következőleg mó dositandó: vl) Országos ev. ref. egyházi közalap fentartása és fejlesztése.“ A 89. §. többi pontjaira és a 90. §-ra nemJ terjeszt elő a bizottság módosítást. "*ÍL ISKOLAÜGY. Íz „egységes középiskoládról. (Vége.) Második csoportba az egységes középiskolának azon tervezetei sorozhatok, melyek nevüknek is valósággal megfelelve a mostani háromféle középiskolát (gymnasiumot, reáliskolát, polgári iskolát) egyetlen tanfolyammá egyesitik, mely mindvégig egységes marad s felsőbb osztályaiban sem szakad eltérő ágakra. Ezek már merészebben fognak az újításhoz s nem elégesznek meg azzal, mit az előbbiek czéloztak, hogy t. i. egy kalap, vagyis inkább egy födél alá vonják a gymnasiumot és reáliskolát, különben pedig majdnem változatlanul meghagyván mindkettőt. Valami egészen újat szándékoznak alkotni, mely nem közvetít többé az ellentétes irányok közt, hanem határozottan az egyik szolgálatába szegődvén, a mai kor divatos eszméit akarja diadalra juttatni s ezek segélyével képezni az ifjúságot az élet és jövendő számára. Ilyen tervezet nálunk kettő ismeretes. Egyik a Bokor-féle, másik pedig' az „Egyetemes Közokt. Szemle“ lapjain R. jegy alatt megjelent valóban ügyes és figyelemreméltó tervezet. Bokor szerint a 8 osztályú középiskola két élesen elválasztott részre oszlanék. Az alsó négy osztály mindazok számára szolgálna, kik az eleminél nagyobb képzettséget igényelnek, a felső négy osztály pedig azoknak van szánva, kiket tehetségük és képzettségük feljogosít, hogy magasabb szakiskolába, vagyis az egyetemre lépjenek. A felső négy osztályban tulajdonkép ugyanazon tárgyakat tanítanák, mint az alsó négyben, csakhogy természetesen nagyobb terjedelemben s a fejlődöttebb elmékhez s erősebb tehetségekhez alkalmas szerkesztő módszer szerint. Az itt vázolt keretet azután a mostanitól nagyon elütő tartalommal tölti be. 0 ugyanis a Comte Ágoston positiv philosophiájának igaz hive s mint ilyen — határozott ellenlábasa mindenféle idealistikus irányzatnak és igy nem lehet barátja a mostani u. n. humanisticus irányú nevelésnek sem. Az ő középiskolájának legfőbb czélja ehhez képest az értelem, az intellectus kiművelése a növendékben s az erkölcsi oldal nevelésére, bár azt elhanyagolandónak épen nem tartja, csak annyiban fordít figyelmet, hogy véleménye szerint az értelem kiművelése okvetlen maga után vonja az ember erkölcsi művelődését. Amely föltevés igazságához persze igen sok szó fér! Minthogy tehát fő czél az értelem kiművelése, oly tárgyakat kell tanítani, melyek erre a legalkalmasabbak. Ilyenek a Comte .Ágostontól megállapított tudománj-ok hierarchiájának egyes tagjai, mint a számtan, mértan, mechanika, physika, cliemia, biológia. Középiskolájában tehát a fő súlyt ezen tárgyak tanítására fektetné, mert ezektől várja a növendék értelmének oly fokú kiművelését, hogy a világban uralkodó törvényszerűség fölismerésére képes legyen. Ezekhez járulna még a mostani középiskolák tanterveiben kö
