Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-01 / 5. szám

75 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 76 A törvény 60. §-a marad, valamint a 61. §. a) b) c) d) pontjai. Az e) pont helyett a bizottság’ a következő szöveget ajánl: ne) Elvi határozatot mond oly közigazgatási vitás kérdésben, melyet valamely egyházkerület közgyűlése a convent eldöntése alá önként felterjeszt. Az il}r elvi ha­tározatot az illető egyházkerület, a mely a convent eldön­tését kikérte, a felmerülő konkret esetekben alkalmazni tartozik.“ A 61. §-nak f)—l) pontjai s a 62.-74. §§. maradnak. 61. §. m) (uj pont.) Fegyelmi ügyekben a konvent hatáskörét a fegyelmi törvények határozzák meg. A 74. és 75. §§-okat a bizottság következőleg javallja módositani: „§. A kitűzött napra és helyen a zsinat tagjai meg­jelenvén, ünnepélyes istenitisztelet tartatik. Isteni tisztelet után a hivatalára nézve legidősebb püspök és legidősb főgondnok kettős elnöksége alatt tartja meg a zsinat első ülését, melyen a zsinat négy legfiatalabb tagja alkalmaztatik jegyzőül. Ezen ülésen a tagok megbí­zóleveleiket az elnökségnek benyújtják. Ennek megtörténtével az elnökség az ülést bezárja, s a püspökök és főgondnokok a legidősebb püspök és fő­gondnok elnöklete alatt a körjegyzők segélyével megvizs­gálják a megbízóleveleket. A vizsgálat azonban csak arra terjed ki, hogy a képviselőt az illetékes egyházkerület igazolt képviselőnek elismerte-e? A megbízó levelek meg­vizsgál ása után az elnökség ismét ülést tart, bejelenti az eredményt, s felolvastatja a megjelent képviselők névsorát. A később érkező képviselők is megbízó leveleiket min. dig az elnökségnek adják be, s azok megvizsgálása ha­sonló módon történik.“ „§. Mihelyt a választott, s az illető egyházkerület által igazolt képviselők kétharmada megjelent, a zsinat megválasztja elnökeit, jegyzőit, gazdáját, s ezzel meg­alakul.“ A 76. §. marad. A 77. §. következőleg módosítandó: „§. Szavazati joguk csak azoknak a képviselőknek van, kik megbízó levelekkel bizonyítják, hogy egyházke­rületük által igazolt képviselőknek vannak elismerve, s azoknak a tagoknak, kik a zsinatnak hivataluknál fogva tagjai.“ A 78—88. §§. maradnak. A 89. §. a)—k) pontjai szintén változatlanul marad­nak, az l) pont következőleg mó dositandó: vl) Országos ev. ref. egyházi közalap fentartása és fejlesztése.“ A 89. §. többi pontjaira és a 90. §-ra nemJ terjeszt elő a bizottság módosítást. "*ÍL ISKOLAÜGY. Íz „egységes középiskoládról. (Vége.) Második csoportba az egységes középiskolának azon tervezetei sorozhatok, melyek nevüknek is valósággal megfelelve a mostani háromféle középiskolát (gymnasiu­­mot, reáliskolát, polgári iskolát) egyetlen tanfolyammá egyesitik, mely mindvégig egységes marad s felsőbb osz­tályaiban sem szakad eltérő ágakra. Ezek már merészeb­ben fognak az újításhoz s nem elégesznek meg azzal, mit az előbbiek czéloztak, hogy t. i. egy kalap, vagyis inkább egy födél alá vonják a gymnasiumot és reáliskolát, kü­lönben pedig majdnem változatlanul meghagyván mind­kettőt. Valami egészen újat szándékoznak alkotni, mely nem közvetít többé az ellentétes irányok közt, hanem ha­tározottan az egyik szolgálatába szegődvén, a mai kor divatos eszméit akarja diadalra juttatni s ezek segélyével képezni az ifjúságot az élet és jövendő számára. Ilyen tervezet nálunk kettő ismeretes. Egyik a Bo­kor-féle, másik pedig' az „Egyetemes Közokt. Szemle“ lapjain R. jegy alatt megjelent valóban ügyes és figye­lemreméltó tervezet. Bokor szerint a 8 osztályú középiskola két élesen elválasztott részre oszlanék. Az alsó négy osztály mind­azok számára szolgálna, kik az eleminél nagyobb képzett­séget igényelnek, a felső négy osztály pedig azoknak van szánva, kiket tehetségük és képzettségük feljogosít, hogy magasabb szakiskolába, vagyis az egyetemre lépjenek. A felső négy osztályban tulajdonkép ugyanazon tárgya­kat tanítanák, mint az alsó négyben, csakhogy természe­tesen nagyobb terjedelemben s a fejlődöttebb elmékhez s erősebb tehetségekhez alkalmas szerkesztő módszer sze­rint. Az itt vázolt keretet azután a mostanitól nagyon elütő tartalommal tölti be. 0 ugyanis a Comte Ágoston positiv philosophiájának igaz hive s mint ilyen — hatá­rozott ellenlábasa mindenféle idealistikus irányzatnak és igy nem lehet barátja a mostani u. n. humanisticus irá­nyú nevelésnek sem. Az ő középiskolájának legfőbb czélja ehhez képest az értelem, az intellectus kiművelése a növendékben s az erkölcsi oldal nevelésére, bár azt elhanyagolandónak épen nem tartja, csak annyiban fordít figyelmet, hogy véleménye szerint az értelem kiművelése okvetlen maga után vonja az ember erkölcsi művelődését. Amely fölte­vés igazságához persze igen sok szó fér! Minthogy tehát fő czél az értelem kiművelése, oly tárgyakat kell tanítani, melyek erre a legalkalmasabbak. Ilyenek a Comte .Ágos­tontól megállapított tudománj-ok hierarchiájának egyes tagjai, mint a számtan, mértan, mechanika, physika, clie­­mia, biológia. Középiskolájában tehát a fő súlyt ezen tár­gyak tanítására fektetné, mert ezektől várja a növendék értelmének oly fokú kiművelését, hogy a világban ural­kodó törvényszerűség fölismerésére képes legyen. Ezek­hez járulna még a mostani középiskolák tanterveiben kö­

Next

/
Oldalképek
Tartalom