Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-12-20 / 51. szám
825 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. A kompromisszum követelménye nem az, hogy „közeledjünk egymáshoz“, mint itt mondották, hanem az, hogy mindkét részről megtartassák. Ne hintsük a viszály magvát! Szabó Kálmán: Ritoók Zsigmonddal polemizálva, kifejti, hogy az erdélyiek a kompromisszum első pontját sem tartották meg. Kötelességük lett volna akompromiszszumból kifolyólag az erdélyieknek presbyteriáliter választani követeiket. Megtették-e ezt? Nem! A presbyteriumok mellőzésével a kerületi gyűlés adott mandátumot az egyes képviselőknek. Ezt az eljárását a kerületnek az egyetemes konvent számon vette s megelégedett vele. E zsinat kötelessége fölülbírálni, hogy az egyezményt mind a két fél megtartotta-e ? Ha nem tartotta, a mint nem tartotta meg Erdély, meg kell tartani s nem veszni engedni, hanem kötelezni az egyezmény megszegőjét a kikötések megtartására. Taxatíve meghatározandók, hogy mely természeti ügyek azok, a melyek az erdélyi kerület autonom intézkedése körébe tartoznak. Tisza Kálmán felolvassa a törvény szövegét s ebből azt konstatálja, hogy az erdélyi kerület a saját hatáskörében tett intézkedéseit csak bejelenteni tartozik a konventnek. Egyébre nincs kötelezve. Váró Ferencz: három magyar egyházi autonómia fejlődött Erdélyben. Egyik az unitáriusoké, másik a reformátusoké, a harmadik a katholikusoké. Bármely egyház tenne változtatást a saját alkotmányán, ez a változtatás a többi egyházak sorában ott elfoglalt pozicziójának koczkáztatásával járna. Elfogadja Beöthy Zsigmond javaslatát. Uzike Lajos : Az 1831. évi zsinat kimondta és alaptörvénybe iktatta, hogy a magyarországi ref. egyházak zsinat-presbyteri rendszer szerint kormányoztatnak. Azóta Erdély külön törvényeket hozott magának, a melyek szelleméből Kolozsváry Sándor ur a presbyteri rendszer szellemét akarta megmagyarázni. Holott annak nem a presbyteriális, hanem a konzisztoriálís rendszerre vall minden porezikája. Ezekkel a törvényekkel az erdélyiek nemhogy közeledtek volna a zsinat-presbiteri alapon álló magyarországi kerületekhez, a mint abból a kompromisszumból kifolyólag tenniük kellett volna, hanem még eltávolodtak. 0 csak azt óhajtaná kimondani, hogy az erdélyi kerület alakítsa át a maga kormány formáját presbiterivé. A mi pedig azokat az intézményeket illeti, a melyek nem az erdélyi kerület speczialitásai, milyenek a zsinat, a konvent, a képviselőválasztások stb. — ezek tekintetében helyezze alája az erdélyi kerület is magát az egyetemesen kötelező törvényeknek. Antal Gábor sokkal okosabbnak tartja a törvényt a viszonyokhoz szabni, mint a viszonyokat a törvényhez, a 9. szakaszt elfogadja, de szabadosabb szövegezést kivan. Erre nézve módositványt ad be. Vályi Lajos elfogadja a 9. szakaszt, tie bele kívánja vétetni, hogy milyen jogkörben mozoghat az erdélyi egyházkerület. Tisza Kálmán: A vitát berekesztem, mivelhogy több szónok följegyezve nincs. Első sorban, azt hiszem, Fejes István indítványa felett kell szavazni. Ha az elfogadtatik, akkor további szavazásra nincs szükség. Ha ez el nem fogadtatik, akkor nézetem szerint pontoukint teendő — fel a kérdés a törvény szövegére nézve, az egyes módosításokkal. Lukács Ödön kijelenti, hogy módositványát visszaveszi. Tisza Kálmán: Kérem a jegyző urat, olvassa fel Fejes István képviselő ur indítványát, (Tóth Sámuel jegyző olvassa az ismert indítványt, mely szerint a szóban levő kérdés külön e czélra kiküldendő bizottságnak adandó ki bővebb megfontolás és javaslattétel végett.) A kik Fejes képviselő ur indítványát elfogadják, méltóztassanak felál lani. (Megtörténik.) Konstatálom, hogy a többség ülve maradt és igy az indítványt elvetette. — Jelentem, hogy a törvény 9. §-ának második részére nézve szabályszerű módon névszerinti szavazást kérnek. A kérdés ez: Elfogadtátik e a beterjesztett törvényjavaslat 9. §-árnak második része: igen? vagy nem? A kik elfogadják, azok igennel, a kik nem fogadják azok nemmel szavazzanak^ A szavazás eredménye a következő : Igen-nei szavaztak: Antal Gábor, Autós János, Baksay Sándor, báró Bánífy Dezső, Bartba Lajos, Bedöházy János, Beöthy Zsigmond, Bernáth Elemér, Bernáth István, Darányi Ignácz, Dávidházi János, Décsei Lajos, Deézsi Gyula, gróf Degenfeld Lajos, gróf Degenfeld József, Doroghy József, Dull László, Futó Mihály, Géressy Kálmán, Gödé Károly, Gyarmathy Miklós, Győry Lajos, Hajnal István, Hegedűs Lajos, Horthy István, Kolozsváry Sándor, Koncz lnne, Konkoly Th. Gyula, Kozma László, Kovács Antal, Kovács Ferencz, Kubin Imre, gróf Künn Géza, Lénárt Imre, Lengyel Imre, Losonczi Mihály, Mezei Albert, Molnár Béla, Nagy Ferencz, Nagy László, Pánczél Károly, Pap Gábor, Parády Kálmán, Révész Kálmán, Ritoók Zsigmond, Szegváry József, Soltész László, Somkereki Miklós, Szabó János, Szalay Ferencz, Szász Domokos, Szász Gerö, Szász Károly, Széli Kálmán, Szeremlei Lajos, Szeremlei József, Széki Péter, Szilády Áron, Szilágyi József, Szilassy Aladár. Szunyogli Szabolcs, Tisza István, Tisza Lajos, Tóth Sámuel, Ljfalussy Sándor, Zeyk Gábor, Várady Gábor, Váró Ferencz, Vass Tamás, báró Vay Béla, Véghely Dezső. összesen 71-en; iiem-mel szavaztak: Adám Kálmán, Antaltfy László, Begedy István, Bornemissza József. Gseruák István, Őzike Lajos, Debreczeni Gábor, Farkas Abraham, Fejes István, Izsák Dezső, Kis Gábor, Komád László, Kopré Ferencz, Kovács Károly, Körmendy Sándor, Lukács Ödön, Meczner Béla. Mecz'ner József, Mitrovica Gyula, Nagy Pál, Peterdy Károly, Ragályi Béla, Sípos Pál, Szabó Endre, Szabó Kálmán, Szabó Károly, Szarka Boldizsár, Szinyei Gerzson, Válvi Lajos, összesen 30-au; távol voltak: Bencstk István, gr. Bethlen Gábor, Hegedűs Sándor, Kiss Albert, Kiss Árun, Kovács Albert, Szilágyi Dezső, gróf t eleki József, üray Imre, összesen 9-en. Az elnökség nem szavazott. Ekép a § második része 7J szóval 30 ellenében, vagyis 41 szótöbbséggel elfogadtatott, miből ha a 20 erdélyi szavazatot le számítjuk is, még akkor is öl szavazat áll szemben 3V szavazattal! Tisza Kálmán elnök: A 9 § második része elfogadtatván, következik a harmadik pont. (Tóth Sámuel jegyző olvassa.) Eltogadják-e a zsinat tagjai a konventi javaslat 9. §-áuak harmadik részét? Igen? vagy nem? (Felkiáltások: igen! nem! (Azok, a kik elfogadják, méltóztasssanak. i d
