Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-15 / 46. szám
741 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 742 nácshoz, s onnét minden késedelem nélkül a győrvárosi magistratus és senatushoz végrehajtás végett leküldött királyi rendelet erejénél fogva megfoszfcatott; s ezen hó 19-én a lutheránusok temploma, 22-én pedig a reformátusoké pápista szertartás szerint fölszenteltetett. (Az említett kir. rendelet lásd: Liszkai J. „A győri ref. egyh. múltja és jelene“ 34 lap, mely szóról-szóra egyez a dunam, sup. régi jegyzőkönyvében 403. lapon följegyzettel) Ezek eképpen történvén, alig lehet azt kibeszélni, hogy a mindkét felekezetit népeu elkövetett sérelem ezen véletlen esetének minő következménye volt? Mennyi panasz, jaj és siralom hangzott mindenek ajkáról ? Némelyek majdnem félholtakhoz voltak hasonlók. A tisztelendő öreg Komáromi Pállal, az ottani ekklézsia tevékeny első papjával majdnem az történt, a mit a szentirások Héli papról beszélnek I. Sám. IV. 18. A papiakról elüzetve, eg}’, az alsó városban lakó Hittiné nevezetű asszonynak házában vonta meg magát, hol sok lelki testi bajokkal küzködve, — midőn hosszabb ideig nem maradhatott volna, Takácsi községbe költözött, s ott rövid idő múlva bevégezte szomorú életét. Az ekklézsia második prédikátora Csokonai László számos és elég terhelő okoknál fogva, a templom, papiak és iskolák elfoglalását kevés napokkal megelőzőleg hivatalától megfosztatott és a kömlődi ekklézsiába vitetett. Az iskola rektorát Dancsházi József akadémikust*) az árva ekklézsia magánál tartotta, hogy ha a királyi felségtől megvigasztaltatuék, a szent hivatal folytatására kéznél legyen. Bécsi ágensünk Írja levelében a superintendensnek (Helmeci Istvánnak), hogy a templomaiktól megfosztott győriek érdekében augusztus 30-án 0 Felségétől személyes kihallgatást nyert, s az ezen ígéretével vigasztalta meg őket, hogy keresni fog valami módot, mely által szomorú állapotukon segítve legyen. Más oldalról azonban az ország Cancellárja Nádasdi Leopold nem kevéssé .szomorította el őket, esküvel erősítvén, „hogy ő a győriek megvigasztaltatásának útját állja, ha szinte 0 Felsége hajlandó lenne is vigasztaltatásukra valamit tenni.“ Mondta ezenfelül: ha akarják, kérjenek engedelmet a legközelebb^ helyen való vallásgyakorlatra, a hova most járnak istentisztelet végett, — és 0 Felsége meg fogja engedni, hogy ott alkalmas templomot és iskolát építsenek, melyben a grammatikáig a szokott tudományokat taníthatják. De a győriek nem egyeztek bele. Dancsházi József a győri reformátusok templomának elfoglalása után is ott tartózkodván, a karácsonyi ünnepek előtt egy memóriáiét nyújtott be — mint superintended úrral levélben tudatja — Pozsonyba, s ott Nogell úrtól (ágost. hitvallású) értette, hogy az akadémiákról visszatért tanulóknak Pozsonyban vagy másutt elvett könyveik visszaadatnak, csak menjenek Pozsonyba és a a többi közül válogassák ki azokat. Ezt hallván nevezett Dancsházi József, Nogell úrral elment a harminczados házához, és ott, annak engedőimével, a visszaadandó *)Dancsházi Józsefet 1752-ben a népes ceglédi ref. egyház választotta meg papjának, s midőn a templom, iskolák itt is erőszakkal elfoglaltattak, a szintén előkelő jász-kiséri ekklézsiába vitetett prédikátorul. könyvek seriesét átnézte. A series elfoglal két iv papírt, ilyen titulussal: „Libri, qui Inspectore R. Patre N. N. ademti sunt, et secundum Resolutiones Regias reddendí sunt, sequentes.“ Post librorum series haec legebantur: „Reliqui quoque ex aliis cistis reddendi etc. Res haee qualiter implementum sortita est, horum scriptorem adhue latét.“ (J. k. 409.) 1750. márt. 27. Írják Győrből: a lielv. és ágost. hitvallásnak az 1749-ben elvett templomuk, iskolájuk érdekében benyújtott instantiájukkal mit sem értek eddig; — a húsvéti ünnepek után követeket küldve Bécsbe, megismételik az instálást. (463. lap.) Jóformán még el sem hangzott a hatalom parancsszava: „ut liberum Helvetiern confessionis exercitium, in Ci~ vitate Jauriensi hactenus incompetenter continuation, cassetur et abrogeturf épen azokban a szomorú napokban, midőn a ref. gyülekezet tagjai megfosztattak attól, a mi szemeik fénye, lábaik szövétneke volt, szent vallásuk nyilvános gyakorlásától, — midőn hontalanokká lettek saját tűzhelyeiknél, akadt két, magát lutheránus vallásunak kiadott csaló, ki még a mai korban is számot tevő hallatlan vakmerőséggel és szemtelen ravaszsággal járta sorba a ref. ekklézsiákat és zsarolta azokat, az állítólag templomot s iskolát építő győri ref. egyház számára segélygyüjtés költött ürügye alatt. Gálád eljárásuk támogatására furfangosan kigondolt s ravasz ügyességgel felszerelt hamis okmányokkal, jelesen egy királyi engedélylyel és a győri ref. egyház elöljárói kérő és ajánló levelével látták el magukat. (Vége köv.) VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — A református zsinat tagjai, a megnyitást megelőző napon, deczember 4-én délután 4 órakor értekezletre jőnek össze a budapesti reform, főgimnázium (Lányai utcza) dísztermében. — A protestáns tanároknak az állami nyugdíjintézet kötelékébe leendő felvételére vonatkozó lépések megtételére hívja fel az illető felekezeti közép és főiskolák tanári testületéit egy körlevél, melyet a budapesti két prot. főgimn. igazgatói Bőlim Károly és Vámossy Mihály bocsátottak ki az illető gimn. tanárkarok nevében. Mindenesetre kívánatos és szükséges dolog, hogy e tekintetben — mint a körlevél óhajtja — a tanárképviselők beadványára a két zsinat megtegye a kellő lépéseket. — A reformátio emlékünnepélye, mint egy hozzánk e hó 7-n, tehát igen későn érkezett tudósításból örömmel értesülünk, a csurgói főgimnázium kebelében is megtartatott, mely alkalommal Kis József vallástanár tartott sikerült alkalmi beszédet, melyet éneklés előzött meg és követett.
