Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-25 / 4. szám

2 A fentebbi pontokra vonatkozólag közelebbi tájéko­zásul megjegyeztetik és pedig Az 1-sö ponthoz: A tényleges szolgálat a közös had­seregnél és a haditengerészetnél a sorhad állományában 3, illetve 4 évre, a honvédségnél pedig 4 évre terjed, a mely sorhadi illetőleg honvédségi tényleges szolgálati idő a védtorvény 44., 45., 47. és 49. §§-ai második bekezdé­séiben foglalt esetekben büntetésül még egy vagy két évi tényleges szolgálattal, esetleg a védtorvény 51-ik §-a ér­telmében, a haditörvényszéki Ítéletben megszabott tényle­ges szolgálat idejével is, meghosszabbittathatik. A 2-ik ponthoz: Az állományba vétel alatt, a közös hadsereg (haditengerészet) illetőleg a honvédség kötelé­kébe való felvétel értendő, a mely is, ezen egyéneknek az illető csapattest vagy intézet létszámába való felvétel­ben jut kifejezésre. Állományba vétetnek pedig az ujonczállitás (fősoro­zás és utóállitás) utján, a januárius 1-től október 1-éig terjedő időben besorozott egyének, az ujonczállitási év október 1-én; — az október 1-je után deczember 31-éig besorozottak pedig, továbbá minden önkéntes, — és a véd­­törvény 44., 45., 47. és 49. §§-ai alapján, a korosztály és sorszám rendén kivül besorozottak, a besorozás napján. Állományba nem vett ujonczok alatt értendők a had­sereghez (haditengerészethez) vagy a honvédséghez vég­leges ajánlással és beosztással besorozott egyéneken kivül azok is, a kik az „ajánlás és beosztás fentartásával“ vagy az „ajánlás fentartásával“ soroztattak be. A 3. és 4. pontokhoz: Tartósan szabadságoltak alatt értendők általában a legénységi állománynak sorhadi és illetőleg honvédségbeli tényleges szolgálati kötelezettség alatt álló oly nem tényleges állományú egyénei, akik vág}' a reájuk rótt rendes, illetőleg meghosszabbított törvényes sorhadi és illetőleg honvédségbeli tényleges szolgálati kö­telezettségben, vagy az ezen túl terjedő tényleges szolgá­lati kötelezettségben állanak, — és meghatározatlan időre szabadságoltattak, a kiknek tényleges szolgálatra megje­lenésük tehát, külön behívástól van feltételezve. D) A nősülendők összeeskethetésének megítélése. A lelkészek a fentebb előadottak szerint tehát, a védkötelezettség szempontjából, minden akadály nélkül összeeskethetik: 1. azokat, a kik a védtörvényi utasítás I. Rész 87. §-a 6. pontjának második bekezdése értelmében, az állí­tási lajstrom alapján részükre kiállított bizonyitványnyal, — vagy végelbocsátó levéllel (Abschied) igazolják, hogy állítási kötelezettségüknek teljesen eleget tettek, s igy nő­­sülhetésük, a védtorvény értelmében akadályokba nem ütközik (A. szakasz 1. és 2. pont); 2. azokat, a kik születési bizonyitványnyal igazolják, hogy azon év deczember 31-ét, a melyben életök 23. évét betöltötték, már túlhaladták, feltéve, hogy sem a közös hadsereghez (haditengerészethez), sem a honvédséghez besorozva nincsenek (Á. szakasz 3. pont); 3. azokat, a kik a védtörvényi utasítás I. Részéhez 11. szám alatt mellékelt minta szerint kiállított „Igazol­ványnyal“ beigazolják, hogy a védtorvény 31—34. §§-ai­­ban foglalt valamely kedvezményben lett részesíttetésük folytán a póttartalékba osztattak be, vagy abba utólago­san helyeztettek át, illetőleg a béke idejére tartósan sza­badságoltattak, feltéve, hogy nem állanak nyolcz heti ka­tonai kiképeztetésük czéljából épen tényleges szolgálatban (A. szakasz 4. és 8. pont); 4. azokat, a kik a védtörvényi utasítás I. Részéhez 20. szám alatt mellékelt minta szerint kiállított „ajánlati lappal“ (Widmungsschein), illetőleg katonai (honvéd) iga­­zolványi könyvvel (Militär-Pass), illetőleg katonai (honvéd) igazolványi lappal (Militärschein) beigazolják: a) hogy, mint „kevésbé alkalmasok“ vagy „fölös szá­miunk“ a póttartalékba soroztattak, illetőleg osztattak be, feltéve, hogy ezek sem nyolcz' heti katonai kiképezteté­sükre bevonulva, sem esetleg az 1888. évi XVIII. törvény­­czikk alapján kivételes tényleges szolgálatra behiva, ille­tőleg visszatartva ninesenek (A. szakasz 6. és 7 pont); vagy b) hogy a tartósan szabadságoltnak az A) szakasz 9. és 10. pontjai alatt felsorolt osztályzatai alá tartoznak,— vagy végre c) hogy már a tartalékba, (tengervédbe) helyeztettek át, feltéve szintén, hogy az 1888-ik évi XVIII-ik törvény­­czikk alapján tényleges szolgálatra bevonulva illetőleg visszatartva nincsenek (A. szakasz 11. pont); 5. azokat, a kik a védtörvényi utasítás I. Részéhez 12. szám alatt mellékelt minta szerint kiállított Igazol­ványnyal beigazolják, hogy a védtorvény 31-ik szakasza harmadik bekezdése alapján mint felszentelt papok, alkal­mazott lelkészek és segédlelkészek, vagy papi jelleggel bíró tanárok, a póttartalék nyilvántartásába felvétettek (A. szakasz 5. pont); 6. azokat, a kik részükre kiadott értesítéssel igazol­ják, hogy a honvédelmi minisztertől kivételes nősiilési en­gedélyt nyertek (B. szakasz 1., 2. és 3-ik pont); 7. azokat, kik a fentebbi C) szakaszban 1—6. alatt felsorolt osztályzatokba tartózván, bemutatják az illető katonai (honvéd) hatóságtól nyert nősülési engedélyt. A fentebbi 2., illetőleg 3. és 4. pontok alatt említett esetekben a szükséghez képest és ha különösen kiválhat­nék, a községi elöljáróság által bizonyítvány állítandó ki arról, hogy a nősülendő ifjú sem a közös hadsereghez (hadi tengerészedhez), sem a honvédséghez besorozva nin­csen, — illetőleg, hogy az, sem nyolcz heti katonai kikép­zésre, sem az 1888-ik évi XVIII-ik törvényczikk alapján kivételes tényleges szolgálatra bevonulva, illetőleg visz­­szatartva nincsen. Ha a lelkészeknek, az előadottak mellett, egyik vagy másik irányban aggályaik merülnének fel, és nem bírnák elhatározni, hogy a nősülendő ifjú a felsorolt osztályzatok melyike alá tartozónak tekintendő: — az ez iránt, az illető sorozási járási tisztviselőhöz (főszolgabíróhoz, illető­leg városokban a polgármesterhez,'esetleg a katonai ügyek vezetésével megbízott tisztviselőhöz) intézett kérdéseikre, a felvilágosító válasz, sürgősen és soron kivül megadandó. II. A kivételes nősülési engedélyek iránti folyamodvá­nyok felszerelése és az azok elbírálása körül köve­tendő szabályok és elvek. Az I. fejezet B. szakasza értelmében kieszközölni kí­vánt kivételes nősülési engedélyek elnyerése iránt benyúj­tandó folyamodványokhoz, rendszerint a következő okinál nyok csatolandók s azokra vonatkozólag következő elvek tartandók szem előtt; úgymint: 1. Az anyakönyv vezetők által a védtörvényi utasítás I. Részéhez 13. szám alatt mellékelt minta szerint kiállított csa­ládi értesítő, a nősülendő ifjú életkorának és a családi ál­lapotának előtiintetése, — és annak elbirálhatása végett, vájjon a családban valóban liiányzik-e a nősülendő ifjú házassága által pótolni szándékolt női munkaerő. A nősülendő ifjú életkorát illetőleg itt megjegyezte­­tik, hogy a fennálló törvényes gyakorlat szerint, a kivé­teles nősülési engedély megadásához, ha a női munkaerő I szükséges volta igazolya van, a betöltött 18-ik életévnél nagyobb életkor nem kívántatik. A családi értesítő melléklése nein kívántatik, ha a nősülendő ifjú önjogu (például tényleg alkalmazott népis-; kólái tanító, hivatalnok, önálló iparos, nagykorusitott stb.) de ezen esetben a nősülendőnek életkora, — ha az már' esetleg az állítási lajstrom kivonata által igazolva nem volna, — a keresztlevél (születési bizonyítvány) által iga­zolandó. Mig ellenben, ha a most említett eseteken kivül, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom