Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-25 / 4. szám
2 A fentebbi pontokra vonatkozólag közelebbi tájékozásul megjegyeztetik és pedig Az 1-sö ponthoz: A tényleges szolgálat a közös hadseregnél és a haditengerészetnél a sorhad állományában 3, illetve 4 évre, a honvédségnél pedig 4 évre terjed, a mely sorhadi illetőleg honvédségi tényleges szolgálati idő a védtorvény 44., 45., 47. és 49. §§-ai második bekezdéséiben foglalt esetekben büntetésül még egy vagy két évi tényleges szolgálattal, esetleg a védtorvény 51-ik §-a értelmében, a haditörvényszéki Ítéletben megszabott tényleges szolgálat idejével is, meghosszabbittathatik. A 2-ik ponthoz: Az állományba vétel alatt, a közös hadsereg (haditengerészet) illetőleg a honvédség kötelékébe való felvétel értendő, a mely is, ezen egyéneknek az illető csapattest vagy intézet létszámába való felvételben jut kifejezésre. Állományba vétetnek pedig az ujonczállitás (fősorozás és utóállitás) utján, a januárius 1-től október 1-éig terjedő időben besorozott egyének, az ujonczállitási év október 1-én; — az október 1-je után deczember 31-éig besorozottak pedig, továbbá minden önkéntes, — és a védtörvény 44., 45., 47. és 49. §§-ai alapján, a korosztály és sorszám rendén kivül besorozottak, a besorozás napján. Állományba nem vett ujonczok alatt értendők a hadsereghez (haditengerészethez) vagy a honvédséghez végleges ajánlással és beosztással besorozott egyéneken kivül azok is, a kik az „ajánlás és beosztás fentartásával“ vagy az „ajánlás fentartásával“ soroztattak be. A 3. és 4. pontokhoz: Tartósan szabadságoltak alatt értendők általában a legénységi állománynak sorhadi és illetőleg honvédségbeli tényleges szolgálati kötelezettség alatt álló oly nem tényleges állományú egyénei, akik vág}' a reájuk rótt rendes, illetőleg meghosszabbított törvényes sorhadi és illetőleg honvédségbeli tényleges szolgálati kötelezettségben, vagy az ezen túl terjedő tényleges szolgálati kötelezettségben állanak, — és meghatározatlan időre szabadságoltattak, a kiknek tényleges szolgálatra megjelenésük tehát, külön behívástól van feltételezve. D) A nősülendők összeeskethetésének megítélése. A lelkészek a fentebb előadottak szerint tehát, a védkötelezettség szempontjából, minden akadály nélkül összeeskethetik: 1. azokat, a kik a védtörvényi utasítás I. Rész 87. §-a 6. pontjának második bekezdése értelmében, az állítási lajstrom alapján részükre kiállított bizonyitványnyal, — vagy végelbocsátó levéllel (Abschied) igazolják, hogy állítási kötelezettségüknek teljesen eleget tettek, s igy nősülhetésük, a védtorvény értelmében akadályokba nem ütközik (A. szakasz 1. és 2. pont); 2. azokat, a kik születési bizonyitványnyal igazolják, hogy azon év deczember 31-ét, a melyben életök 23. évét betöltötték, már túlhaladták, feltéve, hogy sem a közös hadsereghez (haditengerészethez), sem a honvédséghez besorozva nincsenek (Á. szakasz 3. pont); 3. azokat, a kik a védtörvényi utasítás I. Részéhez 11. szám alatt mellékelt minta szerint kiállított „Igazolványnyal“ beigazolják, hogy a védtorvény 31—34. §§-aiban foglalt valamely kedvezményben lett részesíttetésük folytán a póttartalékba osztattak be, vagy abba utólagosan helyeztettek át, illetőleg a béke idejére tartósan szabadságoltattak, feltéve, hogy nem állanak nyolcz heti katonai kiképeztetésük czéljából épen tényleges szolgálatban (A. szakasz 4. és 8. pont); 4. azokat, a kik a védtörvényi utasítás I. Részéhez 20. szám alatt mellékelt minta szerint kiállított „ajánlati lappal“ (Widmungsschein), illetőleg katonai (honvéd) igazolványi könyvvel (Militär-Pass), illetőleg katonai (honvéd) igazolványi lappal (Militärschein) beigazolják: a) hogy, mint „kevésbé alkalmasok“ vagy „fölös számiunk“ a póttartalékba soroztattak, illetőleg osztattak be, feltéve, hogy ezek sem nyolcz' heti katonai kiképeztetésükre bevonulva, sem esetleg az 1888. évi XVIII. törvényczikk alapján kivételes tényleges szolgálatra behiva, illetőleg visszatartva ninesenek (A. szakasz 6. és 7 pont); vagy b) hogy a tartósan szabadságoltnak az A) szakasz 9. és 10. pontjai alatt felsorolt osztályzatai alá tartoznak,— vagy végre c) hogy már a tartalékba, (tengervédbe) helyeztettek át, feltéve szintén, hogy az 1888-ik évi XVIII-ik törvényczikk alapján tényleges szolgálatra bevonulva illetőleg visszatartva nincsenek (A. szakasz 11. pont); 5. azokat, a kik a védtörvényi utasítás I. Részéhez 12. szám alatt mellékelt minta szerint kiállított Igazolványnyal beigazolják, hogy a védtorvény 31-ik szakasza harmadik bekezdése alapján mint felszentelt papok, alkalmazott lelkészek és segédlelkészek, vagy papi jelleggel bíró tanárok, a póttartalék nyilvántartásába felvétettek (A. szakasz 5. pont); 6. azokat, a kik részükre kiadott értesítéssel igazolják, hogy a honvédelmi minisztertől kivételes nősiilési engedélyt nyertek (B. szakasz 1., 2. és 3-ik pont); 7. azokat, kik a fentebbi C) szakaszban 1—6. alatt felsorolt osztályzatokba tartózván, bemutatják az illető katonai (honvéd) hatóságtól nyert nősülési engedélyt. A fentebbi 2., illetőleg 3. és 4. pontok alatt említett esetekben a szükséghez képest és ha különösen kiválhatnék, a községi elöljáróság által bizonyítvány állítandó ki arról, hogy a nősülendő ifjú sem a közös hadsereghez (hadi tengerészedhez), sem a honvédséghez besorozva nincsen, — illetőleg, hogy az, sem nyolcz heti katonai kiképzésre, sem az 1888-ik évi XVIII-ik törvényczikk alapján kivételes tényleges szolgálatra bevonulva, illetőleg viszszatartva nincsen. Ha a lelkészeknek, az előadottak mellett, egyik vagy másik irányban aggályaik merülnének fel, és nem bírnák elhatározni, hogy a nősülendő ifjú a felsorolt osztályzatok melyike alá tartozónak tekintendő: — az ez iránt, az illető sorozási járási tisztviselőhöz (főszolgabíróhoz, illetőleg városokban a polgármesterhez,'esetleg a katonai ügyek vezetésével megbízott tisztviselőhöz) intézett kérdéseikre, a felvilágosító válasz, sürgősen és soron kivül megadandó. II. A kivételes nősülési engedélyek iránti folyamodványok felszerelése és az azok elbírálása körül követendő szabályok és elvek. Az I. fejezet B. szakasza értelmében kieszközölni kívánt kivételes nősülési engedélyek elnyerése iránt benyújtandó folyamodványokhoz, rendszerint a következő okinál nyok csatolandók s azokra vonatkozólag következő elvek tartandók szem előtt; úgymint: 1. Az anyakönyv vezetők által a védtörvényi utasítás I. Részéhez 13. szám alatt mellékelt minta szerint kiállított családi értesítő, a nősülendő ifjú életkorának és a családi állapotának előtiintetése, — és annak elbirálhatása végett, vájjon a családban valóban liiányzik-e a nősülendő ifjú házassága által pótolni szándékolt női munkaerő. A nősülendő ifjú életkorát illetőleg itt megjegyeztetik, hogy a fennálló törvényes gyakorlat szerint, a kivételes nősülési engedély megadásához, ha a női munkaerő I szükséges volta igazolya van, a betöltött 18-ik életévnél nagyobb életkor nem kívántatik. A családi értesítő melléklése nein kívántatik, ha a nősülendő ifjú önjogu (például tényleg alkalmazott népis-; kólái tanító, hivatalnok, önálló iparos, nagykorusitott stb.) de ezen esetben a nősülendőnek életkora, — ha az már' esetleg az állítási lajstrom kivonata által igazolva nem volna, — a keresztlevél (születési bizonyítvány) által igazolandó. Mig ellenben, ha a most említett eseteken kivül, a