Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-25 / 43. szám
691 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 692 rendelkezés, mint mely által ezek a kártékony bogarak, férgek eltörlethettek volna. De ez a Csáti Dániel rendelése csak olyan volt, mint a sáskák ellen a haraugozás, kolompozás és zörgetés, mely azokat a férgeket ugyan fekvésükből felveri, de el nem törli. 1756. Márt. 2. napján consistorium tartatván Nagy- Kőrösön, Magvas Debreceni János helyett, a ki 37 esztendeig solti prédikátor, 15 esztendeig generalis nótárius volt és 4. Aug. 1755. meghalt, 7. eltemettetett, generális nótáriussá és solti seniorrá választatott Virág Szőnyi Mihály, kunszentmiklósi prédikátor. Mintha nem kelleténél több és unalomig való rendelések lettek volna már eddig is az úgy mondatott apostatákról: ezt a rendelését ebben az esztendőben is 30. Aug. 1756. költ parancsolatjában méltóztatott Mária Terézia kegyelmesen megújítani. Öt esztendeig viselvén a superintendensséget Csáti Dániel, terhes betegségbe esett mindjárt 1757. esztendőnek elején, mely három hetekig tartván rajta, életét eloltotta 24. Jan. Kinek koporsóba lett tétetésekor prédikált körösi második prédikátor Motsi István Dán. 12 : 13. versből. Ugyanazon hónap 30. napján szokott tisztességei eltemettetett, prédikálván felette Virág Szőnyi Mihály, generális nótárius Jel. 3: 11. és kecskeméti prédikátor Szathmári Pál I Pét. 5 : 1. 2. 3. 4. Körösi professor, Losonczi István oratiot mondott, melyben Csáti Dánielnek élete folyását és hivatalai leírta. Született Csáti Dániel Abauj vármegye mezővárosában, Szikszón 1703. esztendőben. Csáti György volt az atyjának neve, az anyjáé Pozsonyi Zsuzsánna. Még kicsiny korában a Szikszón szépen virágzó oskolába adatván gondos szülei által, ebben az alsóbb classisokat elvégezte. Azután ment a debreczeni hires collegiiunba, hol nyolcz esztendők alatt a szükséges tudományokat tudós professorainak tanításokból hallgatta. Igyekezete lévén a külső országi akadémiákra való kimenetel, hogy arra magának szükséges költséget szerezhessen, kiment a püspöki oskola tanítására. Innét elindult a belgiumi hires universitasokba, melyekben lett mulatása után általjött Németországba. Megállapodott Brémában, hol az akkori hires professorokat Lampet és Haseust nagy örömmel hallgatta. Visszajővén hazájába 1730-ban a csatári eklézsiától vett hivatalt. Elvevén abban az esztendőben debreczeni első prédikátor és senior Sződi István leányát, Krisztinát, avval 26 esztendőkig csendesen élt. Letevén Helmeczi István a prédikátori hivatalt, a körösi eklézsia elöljárói megkeresték a debreczeni collegatust prédikátor eránt. Melyből Csáti Dániel recommendáltatván, annak illendő hivatalt adtak, ki magát ajánlotta és 17 esztendei predikátorság után Csatárt elhagyván, 1737-ben tavaszszal által jött Körösre, hol viselte a predikátorságot a superintendensséggel egész haláláig, mely eljött rá a megírt napon, életének 54. esztendejében. Ennek halálában vallott kára a megyének kipótoltatott Szőnyi Virág Mihály által. (Folyt, köv.) Közli Mokos Gyula. Könyvismertetés. Ének ügyi elő munkálatok. V. Füzet. Kiadta Fejes István, az egyetemes énekügyi bizottság elnöke. 1891. 8 r. (Vége.) Az LVII-ik zsoltár a bűnben vergődő és irgalomért esdő léleknek zengi panaszos dalát s a LXXII-ik zsoltárral együtt, mely valóban szép király hymnus, kifogástalannak mondható. Méltán számítható ezekhez a LXXVII-ik zsoltár is, mely szintén erőteljesen juttatja kifejezésre a mindeneket hatalmasan kormányzó Istenben vetett bizodalmát. Szintén még eddig el nem ért sikerrel van átdolgozva a LXXXIV zsoltár is s úgy a mint itt van, bármelyik verse is felemelő és bármikor használható. Alig van zsoltár, mely oly szépen fejezné ki, mint ez, az Ur háza iránt való szerelmet. Bezárja az általam sikerűiteknek jelzett darabok sorát a XC-ik zsoltár, melyben az ó és uj ügyesen van összeforrasztva. Második helyen állanak, vagyis nézetem szerint javítást igényelnek: az V-ik zsoltár, melynek 3, 4, és 6-ik versszakai nem igen illenek a többiekhez; a XXXIII-ik, dicséretre felhívó, lelkesült hangulatú zsoltár, melyben a 2-ik szak eleje és a 3-ik vége majdnem érthetetlen, mig a többi rész nagyon sikerült; továbbá a XLII-ik, melyben az óhajtatja szó még ha megjárja is, de ilyent már okvetlenül ki kell javítani: „búd, bajod csak bizd oda,u t. i. Istenre; ide kell soroznom a LXV-ik, különben lendüle tes zsoltárt is a poetica licentiái miatt, mert nincs a föld hátán olyan verstan, mely ilyen kádentiákat, megengedne: erőt ád, körül zárt és kezed, görnyedez. Egészen gyökeres átdolgozást kíván a LXXIX zsoltár, melynek erőteljes tartalma a leigázott zsidókra vonatkoztatva, kemény dió bármelyik Írónak is. Több sorában majd a kifejezés, majd a szóelrendezés nehezítik itt az értelmet. Szintén nehézkes menetit a CXVI zsoltár is, mely itt hibásan 114-nek van jelölve, sőt úgy tetszik hogy a bibliai szöveg összevonása miatt az összefüggés is töredékes ; végül a CXXXI. zsoltár 3-ik versszakát találom még javításra valónak, mert az a bibliai szövegnek nem egészen helyes felfogása. Legkevésbé sikerültek a III-ik, XXXVIII-ik és XLIII. zsoltárok s igy ezeket helyeztem harmadik helyre. Majdnem egyformán szárazuk, ihletés nélküliek; a 38-ik el is van nyújtva; még legtöbbet ér a 43-ik. A dicséretek, mint fentebb is emlitém, egészen eredetiek. Az első, uj évi, az ekkori hangulatot ügyes vonásokban rajzolja; a végetlen Istenre bízza magát a gyarló hivő, mint megingathatlan sziklára. — A 2-ik, estvéli ének, a hála benső hangjain zendül meg, oltalmat kérve az őriző pásztortól. Előbbivel együtt sikerült darab. A 3-ik és 4-ik adventi ének. A Messiásra való várakozás édes örömét élénk vonásokkal színezi; kifejezése egy pár helyen nagyon is fellengős, de egyébként érthető. Az ezeket követő Szeretet ez. és Fv utolján mondható énekek szintén a két első mellé sorakoznak értéküket tekintve. Különösen szép a szeretet rajzolása ; de az ó-évi hangulat is el
